Videón, ahogy megpróbálnak felrobbantani egy hidat Mariupolban

Ez volt mára az Index percről percre közvetítése, köszönjük megtisztelő és kitartó figyelmüket.

Tartsanak velünk kedden is, már korán reggel indítjuk hírfolyamunkat!

Olaf Scholz német kancellár és Emmanuel Macron francia államfő hétfőn Berlinben azt állította:

eredmény, de messze nem elég, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök nem mélyítette tovább az Ukrajna elleni támadással háborúvá szélesedett orosz–ukrán konfliktust a náci Németország felett aratott győzelem évfordulója alkalmából Moszkvában elmondott beszédével.

A német kormányfő és a második ciklusának első külföldi útján Berlinbe látogató francia elnök a találkozójuk után tartott tájékoztatón kiemelte: az újabb eszkaláció elmaradása csekély eredmény, jóval többre, mielőbb fegyvernyugvásra és harcok helyett tárgyalásra van szükség a konfliktus rendezéséhez.

Olaf Scholz hangsúlyozta: Vlagyimir Putyinnak ki kell vonnia az összes orosz katonát Ukrajnából. Hozzátette:

Emmanuel Macron hangsúlyozta: Ukrajna támogatása azt szolgálja, hogy az ország a „saját feltételeinek” megfelelő, a szuverenitását és területi integritását biztosító megállapodással zárhassa le a konfliktust – írja az MTI.

Petr Fiala cseh miniszterelnök a történelem és a jelen eseményeinek elferdítésével vádolta meg Vlagyimir Putyin orosz elnököt hétfői, győzelem napi beszédével kapcsolatban.

Értelmetlen tagadni minden egyes hazugságot, amely Moszkvában elhangzott

– mondta Putyin beszédére utalva, amelyben az orosz elnök az ukrajnai inváziót próbálta igazolni. Fiala hozzátette: a beszéd megerősítette, milyen fontos a Nyugat egységes és eltökélt fellépése az agresszorral szemben.

Jan Lipavsky cseh külügyminiszter hangsúlyozta: Oroszország elveszítette az erkölcsi jogot ahhoz, hogy megünnepelje a második világháború végét, mert megszegte az ENSZ Alapokmányát, amely tiltja az agressziót.

A tárcavezető a sajtótájékoztatóján úgy vélekedett: az orosz csapatok ukrajnai tevékenysége hasonlít a nácik pusztításához.

Putyin beszéde köszönőviszonyban sincs a valósággal

– fogalmazott.

A brit védelmi miniszter szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök állításai ellenére senki nem akarja megtámadni Oroszországot.

Ben Wallace hétfőn a brit fegyveres erők londoni múzeumában tartott sajtótájékoztatóval egybekötött előadást az ukrajnai háborúról. Reagált arra is, hogy Putyin a náci Németország felett aratott győzelem 77. évfordulóján rendezett moszkvai díszszemlén kijelentette: Oroszország az ukrajnai katonai fellépéssel saját területei elleni agressziót akadályozott meg.

Wallace a londoni rendezvényen úgy fogalmazott:

Putyin az elmúlt hónapokban és években számos mesébe illő kijelentést tett, amelyek még szórakoztatók is lehetnének, ha nem lennének ennyire tragikusak.

A brit védelmi miniszter kijelentette: senki nem tervez inváziót Oroszország ellen, és Putyin visszatérő állításaival ellentétben a NATO nem kerítette be Oroszországot. Hozzátette: a NATO-országokkal közös orosz határszakasz Oroszország külső határainak mindössze a hat százalékát teszi ki, ez aligha nevezhető bekerítésnek  – írta az MTI.

Nyilvánosan és kategorikusan kijelentem, hogy sem Nagy-Britannia, sem a NATO, sem Kelet-Európa nem tervez, és soha nem is tervezett Oroszország elleni inváziót

– mondta hétfői sajtótájékoztatóján a brit védelmi tárca vezetője.

Az egyik volt orosz hírszerzőtiszt által szerkesztett Telegram-csatorna, a General SVR szerint Vlagyimir Putyin vasárnap tudta meg, hogy állítólagos szeretője, Alina Kabajeva ismét várandós.

Azt írták, hogy Vlagyimir Putyin egyes beszámolók szerint már vasárnap is lehangolt volt, és utóbb kiderült: ennek az volt az oka, hogy aznap értesült Kabajeva újabb várandósságáról. 

Az orosz elnök tagadja, hogy viszonya lenne a volt olimpikon tornásznővel, de már régóta híresztelik, hogy több közös gyermekük is van.  Mint megírtuk, nemrég az is felvetődött, hogy Kabajevát is az Unió szankciós listájára helyezik – bár nem amiatt, hogy Putyin szeretője lehet. 

A Polgári Demokrata Párt (ODS) vezetője kiemelte, hazája elsőként, már az Oroszország által indított háború előtt küldött fegyvereket Ukrajnába, és az „orosz agresszió” kezdete után az elsők között volt, amely nehézfegyvereket is szállított az ukrán hadseregnek.

A visegrádi négyek (V4) országcsoportba tartozó EU-tagállam miniszterelnöke kifejtette:

küldtünk rakétákat, páncélosokat, mindent, amit csak tudtunk, mert megértettünk valami döntő fontosságút, mégpedig azt, hogy Ukrajna nemcsak a saját népének szabadságáért és túléléséért küzd, hanem a csehek életéért és szabadságáért is.

Hozzátette:

Vlagyimir Putyin orosz elnököt nem állítják meg Ukrajnában, a hadserege végül a határainkon terem, először talán a balti államokban, de hamarosan Csehországban is, aztán pedig a német határon.

Kiemelte, hogy „Putyin Európa ellen folytat háborút”, méghozzá „már évek óta”. Háborúja „hibrid”, amelyet dezinformációval, kibertámadásokkal, újra és újra hadserege bevetésével folytat.

olyat, mint az 1990-es években, vagyis vissza akarja hozni a NATO-, és az EU-bővítés előtti Európát, amelyben „Oroszország uralja mindazt, amelyet egykor a Szovjetunió”.

(MTI)

A lengyel belügyminiszter legálisnak nevezte a hétfői varsói oroszellenes tüntetéseket, és szerinte az azokon részt vevő ukrán nők indulatai érthetők, ugyanakkor a lengyel külügyminiszter sajnálkozását fejezte ki a tüntetésen történt incidens miatt.

A tüntetők vörös festékkel öntötték le Oroszország varsói nagykövetét a lengyel főváros szovjet katonai temetőjében rendezett megemlékezésen.

Az éppen iráni látogatáson tartózkodó Zbigniew Rau lengyel külügyminiszter kijelentette, hogy hasonló incidensnek soha többé nem szabad megtörténnie.

Az elesett szovjet katonák sírjánál tervezett mai koszorúzás során történteket incidensnek kell nevezni, olyan incidensnek, amelynek nem lett volna szabad megtörténnie, amely kétségkívül sajnálatra méltó. A diplomaták különleges védelmet élveznek, függetlenül az általuk képviselt kormányok politikájától.

(MTI)

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke május 9-én érkezett Odesszába, hogy tárgyaljon Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel az élelmiszerválság elkerülésének módjairól – számolt be a radiosvoboda.org.

Azonnali intézkedéseket kell hozni az ukrán kikötők búzaexportjának feloldására. Nagyra értékelem az Európai Tanács elnökének merész álláspontját és személyes jelenlétét Odesszában. Hálás vagyok országunk folyamatos uniós támogatásáért számos területen

– nyilatkozta Ukrajna elnöke.

Az Ukrinform hírügynökség szerint vasárnap az egyik tengerparti szálloda és étterem ellen hajtottak végre rakétacsapást az oroszok Odesszában. 

A várost több alkalommal is rakétákkal lőtték a hétvégén, az ukránok szerint a szálloda ellen összesen hármat lőttek ki. Ezek közül egyet a légvédelmük megsemmisített, a másik kettő viszont becsapódott.

Közlésük szerint a hotel egy része beomlott, a támadásban azonban senki sem halt meg, mivel az épület üres volt akkor, amikor a találat érte.

Az oroszok ezzel szemben azt állítják, hogy a hotel „külföldi zsoldosok bázisául szolgált, és közülük tízen meghaltak a csapás következtében”.

Emanuel Macron francia elnök az Európa jövője címmel megrendezett konferenciasorozat záróeseményén elmondott beszédében kijelentette: a lehető leggyorsabban le kell zárni az Ukrajna ellen indított orosz háborút, és az ukrán nép segítségére kell sietni.

Nem állunk háborúban Oroszországgal, de kiállunk Ukrajna függetlensége, önállósága és területi egysége mellett, miközben arra törekszünk, hogy visszaállítsuk a békét a kontinensen

– jelentette ki Macron, hozzátéve, egyedül Ukrajna feladata, hogy meghatározza az Oroszországgal folytatott tárgyalások feltételeit, Európa kötelessége az, hogy kiálljon Ukrajna mellett, és elősegítse a fegyverszünetet. Meg kell őrizni a békét az európai kontinensen, el kell kerülni az ellenségeskedés bármifajta elmérgesedését – tette hozzá a francia elnök.

Az Európai Unió azt tervezheti, hogy enyhít az Oroszország ellen előkészített hatodik szankciócsomagon – számolt be a Bloomberg saját forrásokra hivatkozva. 

A média szerint az EU feloldhatja az orosz olajnak harmadik országokba uniós tulajdonú hajókkal történő szállítására vonatkozó javasolt tilalmat. A tilalom feloldását állítólag Görögország javasolta, ugyanis az ország gazdasága erősen függ a hajózástól.

Belarusznak nincs jogi vagy erkölcsi oka arra, hogy ne támogassa Oroszországot – nyilatkozta május 9-én Aljakszandr Lukasenka belarusz elnök.

Aljakszandr Lukasenka

Fotó: Sputnik / AFP

Az Európa utolsó diktátoraként számontartott Lukasenka szerint nincs szükség ENSZ-határozatra ahhoz, hogy megértsék az emberek, Nyugaton csaknem ötven állam fogott össze Oroszország ellen.

Nem vagyunk agresszorok. De a testvéri Oroszország szövetségese és stratégiai partnere maradunk, minden lehetséges módon támogatjuk

– idézi az elnököt az UNIAN.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette, hogy azonnali intézkedésekre van szükség az ukrán kikötők blokádjának feloldására.

Volodimir Zelenszkij 2022. április 27-én

Fotó: Ukrán elnöki sajtóhivatal / MTI / EPA

Az államfő az Ukrajnából származó búzaexport miatt sürgeti az akadályok feloldását, ugyanis Ukrajna és Oroszország is jelentős résztvevője a világ élelmiszer-termelésének. A napraforgóolaj és -magvak globális kereskedelmének 53 százalékát, a búzakereskedelem 27 százalékát képviselik.

Fontos, hogy megakadályozzuk az élelmiszerválságot a világon, amelyet Oroszország agresszív lépései okoznak

– idézi Zelenszkij Telegram-posztját a Sky News.

Néhány százan vonultak utcára Belgrádban hétfőn a győzelem napja alkalmából, hogy demonstrálják Moszkva melletti kiállásukat.

A szerb főváros központján haladt át a Halhatatlan Ezred-táblát, Z betűt, orosz zászlót és életnagyságú Vlagyimir Putyin-kartonbabát is magasba emelő tömeg, amely a második világháborúban elesettek emlékművéhez érve lerótta kegyeletét a háborús hősök előtt. Az emlékműnél tartott megemlékezésen Oroszország belgrádi nagykövete mellett részt vett Aleksandar Vulin belügyminiszter, Darija Kisics-Tepavcsevics szociálisügyi miniszter, Nenad Popovics tárca nélküli miniszter és Ivica Dacsics házelnök.

Szerbiát történelmi, vallási és kulturális kapcsolatok kötik Oroszországhoz, és annak ellenére hogy Belgrád elítélte Moszkva ukrajnai invázióját, nem csatlakozott az Oroszország elleni nemzetközi szankciókhoz. Az ukrajnai háború kitörése azonban közvetlenül hatott az április 3-i szerbiai választásokra, mert míg a kormánypártok mérsékelt hangnemet ütöttek meg az Ukrajnában zajló harcokkal összefüggésben, a szélsőjobboldali pártok egyértelműen Oroszország mellett foglaltak állást, és ezzel bekerültek a parlamentbe – írja az MTI.

Május 9-én Kijevben találkozott az Európai Tanács elnöke, Maria Peichinovych-Burich és az ukrán külügyminiszter, Dmitro Kuleba.

A két tisztviselő arról tartott megbeszélést, hogyan lehet Oroszországot felelősségre vonni az Ukrajnában elkövetett háborús bűnökért.

Üdvözöljük az Európai Tanács elnökét, Maria Peichinovych-Burichot Kijevben, valamint elismerésemet fejezem ki a döntések iránt, amelyeket ő, a PACE és a tagországok az Európai Tanácson belül hoztak Oroszország Ukrajna ellen indított inváziójára válaszul. A találkozón arra összpontosítottunk, hogy miként lehet Oroszországot felelősségre vonni a háborús bűnökért

– írta Twitter-posztjában Kuleba.

Év eleje óta a jegybank 7,5 milliárd dollárt adott el és 1,9 millió dollárt vásárolt a hrivnya árfolyamának stabilizálására – írta a Kárpáti Igaz Szó az Ukrán Nemzeti Bank honlapjának adataira hivatkozva. 

Mivel a piaci műveletek 1,89 milliárd dollár megvásárlását is tartalmazták, nettó értelemben 5,6 milliárddal ürültek a kijevi devizatartalékok. A Trading Economics közölte adatok szerint április végén 26,95 milliárd dollár volt az ukrán devizatartalék – írta a Világgazdaság.

Áprilisban, a háború második hónapjában 2,2 milliárd dollárt tett ki a nettó dolláreladás – írta a portál, hozzátéve, hogy hivatalosan a dollár árfolyama a háború végéig 29,25 hrivnya marad.

A budapesti pénzváltókban szinte mindenhol tíz forintot adnak egy hrivnyáért, és 12-ért adják el. Az előbbi  36,4, az utóbbi 30,4 hrivnyás dollárárfolyamnak feleltethető meg. 

Az ukrán elnök – Justin Trudeau kanadai miniszterelnök jelenlétében – kitüntette az ukránok legnépszerűbb aknakereső kutyáját, Patront.

Az ukrán katasztrófavédelem szerint az állat a háború kezdete óta több mint 250 robbanószerkezet felderítésében, hatástalanításában segédkezett. Emiatt gyakorlatilag az ukránok egyik háborús hősévé, mémmé vált.

A hollandiai menekülttáborokban élő gyerekek helyzete válságos, a kormány nem gondoskodik róluk megfelelően – jelentette a Dutchnews hírportál hétfőn az UNICEF hollandiai ügynökségének jelentésére hivatkozva.

A jelentés szerint a táborokban élő mintegy kétezer menekült gyermek fejlődése sérül ott-tartózkodása folyamán, a gyermekek gyakran sátorban vagy túlzsúfolt sportcsarnokban húzódnak meg, amelyek nem felelnek meg a kiskorú menekültek elhelyezésére vonatkozó minimumkövetelményeknek. Hiányoznak az alapvető szolgáltatások, nincs számukra elérhető pszichológiai és szociális segítségnyújtás se.

Ezeknek a gyerekeknek joguk van olyan helyen élni, ahol biztonságban és védve érzik magukat, a holland kormánynak pedig jogi kötelessége ezt biztosítani

– idézte a hírportál Suzanne Laszlót, az ügynökség igazgatóját. Véleménye szerint a kormány sorsukra hagyja a gyermekeket, akiknek pedig elsőbbséget kellene élvezniük az elhelyezés során. Laszlo hozzátette, hogy a megpróbáltatások az iskolai tanulmányaikra is negatív hatással vannak, amellett hogy károsítják a mentális fejlődésüket.

Múlt hónapban Margrite Kalverboer holland gyermekjogi biztos is felhívta a figyelmet a kiskorú menekültek elfogadhatatlan életkörülményeire a holland menekülttáborokban, ahol azzal szembesült, hogy az ott-tartózkodó gyerekeket mentálisan elhanyagolják, ami további traumákhoz vezethet.

Három ukrán harci gép, több helikopter és 15 drón lelövéséről tett bejelentést egyebek között Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a hétfő délelőtti hadijelentésében – írja az MTI.

Konasenkov szerint az éjszaka folyamán az orosz légierő nagy pontosságú rakétái a Donyec-medencében megsemmisítettek két harcálláspontot és egy Grad rakétavető-üteget Popaszna közelében, 18 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulást Liszicsanszk közelében, valamint egy tüzérség elleni amerikai radarállomást Zoloténél.

A harcászati légierő 52 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulást, valamint egy lőszerraktárt semmisített meg. A tábornok szerint a rakéta- és tüzérségi erők nyolc harcálláspontot, 26 tüzelőállásban lévő tüzérségi alegységet, valamint 211 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra mértek csapást, megölve mintegy 350 „nacionalistát” és 56 katonai eszközt üzemképtelenné téve, köztük négy Szmercs rakétasorozatvetőt és egy Sz–300-as légvédelmi rendszert.

Az éjszaka folyamán az orosz légvédelem lelőtt két MiG–29-es és egy Szu–25-ös harci gépet, 15 drónt – köztük két Bayraktar–TB2 és egy másik típusút a Kígyó-szigetnél –, valamint három Szmercs rakétát.

Az orosz védelmi minisztérium összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta

• 160 repülőgépet,
• 118 helikoptert,
• 783 drónt,
• 299 légvédelmi rakétarendszert,
• 2949 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet,
• 342 rakéta-sorozatvetőt,
• 1423 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint
• 2769 speciális katonai járművet veszítettek.