A háború februári kezdete óta több mint kétmillió ukrán talált menedéket Lengyelországban; túlnyomó többségük nő és gyermek. Bár a két országnak sok tekintetben közös a történelme és a kultúrája, a nők családtervezéshez való joga és az ilyen ellátáshoz való hozzáférésük gyökeresen különbözik − írja a Guardian.
Ukrajnában a terhesség első 12 hetében teljesen legális a terhességmegszakítás, recept nélkül kaphatók fogamzásgátlók, és az esemény utáni tabletták is könnyen hozzáférhetők. Lengyelországban az abortusz szinte teljesen törvénytelen, a fogamzásgátló gyógyszerekhez való hozzáférést Európában pedig a legrosszabbnak tartják. Ezek ugyanis vénykötelesek, és számos orvos lelkiismereti okokból nem hajlandó felírni.
Okszána Litvinyenkó ukrán nőjogi aktivista, aki 16 éve él Lengyelországban, és a háború kezdete óta segít a menekülteknek a befogadóállomásokon, úgy nyilatkozott, hogy egyes nőknek fogalmuk sincs arról, hogy a határ átlépésével megszűnik a családtervezéshez szükséges egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférésük.
Teljesen felkészületlenek az itteni helyzetre. Nem ismerik a törvényt. Még ha valaki olvasott is egy cikket a lengyelországi abortuszról, akkor is azt gondolja, hogy rendben, nem végeznek abortuszt automatikusan, kérésre, de megfelelő okok esetén megteszik
− mondja.
Az Aborcyjny Dream Team nevű csoport, amely abortusztabletták külföldről való beszerzésében segít nőknek, azt állítja, hogy a konfliktus kezdete óta 158 ukrán állampolgár fordult hozzájuk segítségért.
Ahogy egyre több bizonyíték és jelentés lát napvilágot az ukrán nők ellen elkövetett szexuális erőszakról, a lengyelországi aktivisták és politikusok is egyre inkább aggódnak amiatt, hogy a Lengyelországban biztonságot kereső áldozatoknak szükség esetén hogyan tudnának legális abortuszt biztosítani.
2010 és 2020 között Lengyelországban évente átlagosan kevesebb mint öt legális abortuszt hajtottak végre nemi erőszak áldozatainak kérésére, amihez különleges ügyészi engedélyre van szükség.
Az amerikai elnök hétfőn aláírt egy törvényt, amely által egyszerűbb módon nyújthatnak védelmi támogatást Ukrajnának.
Joe Biden legutóbb múlt hét pénteken jelentett be egy újabb, 150 millió dolláros hadi támogatást, amelyet Ukrajnának adományoztak. Az már a kilencedik egyszeri segélycsomag volt, és azzal együtt 3,8 milliárd dollárra nőtt az amerikai támogatás mértéke a háború kezdete óta.
Azzal a csomaggal együtt viszont az elnök szinte teljesen kimerítette azt a pénzösszeget, amelyet saját hatáskörében, kongresszusi jóváhagyás nélkül átadhatott Ukrajnának (áprilisban ugyan további 33 milliárd dollárt kért erre a célra, de azt még nem hagyták jóvá a törvényhozók).
A most aláírt, de a kongresszus által még április elején, szinte egyhangúlag jóváhagyott Ukrajnai Demokráciavédelmi Kölcsönbérleti Törvény többek közt ezt a kérdést is megkönnyítheti az elnök számára. Ennek szövegében a második világháborús Lend-Lease Actre is hivatkoztak, amelynek keretében az Egyesült Államok fegyverekkel segített a Szovjetuniónak a náci Németország ellen.
Az új szabályozás lényegében kibővíti az Egyesült Államok és Joe Biden lehetőségeit a tekintetben, hogy miként támogathatja fegyverekkel Ukrajnát. Ezáltal például Ukrajna azt is kérheti az amerikaiaktól, hogy ne csak egyszeri fegyverszállítmányokat kapjon – az elnöki hatáskörben kiadott rendeletek révén –, hanem ismétlődően, automatikusan jussanak hozzá újabb és újabb fegyverszállítmányokhoz az amerikai gyárakból. Az Egyesült Államok pedig ezért cserébe garanciát kap arra, hogy Ukrajna később, a háború után megtéríti ezeknek az árát.
Az új törvénytől függetlenül a kongresszus hamarosan döntést hozhat arról is, hogy megadják-e az elnök által kért 33 milliárd dollárt Ukrajna megsegítéséhez.
A Pentagon úgy értesült, hogy számos ukrán állampolgárt akarata ellenére visznek Oroszországba – mondta hétfőn John Kirby, a védelmi minisztérium szóvivője.
Ezzel kapcsolatban már a háború kezdete óta létezik egy ukrán és egy orosz narratíva: az oroszok azt állítják, hogy a kelet-ukrajnai lakosok önszántukból menekülnek át Oroszországba, míg az ukránok „deportáltként” említenek minden olyan személyt, aki a háború kezdete óta Oroszországba került Ukrajnából. Többek közt Oroszország keleti partvidékére, Vlagyivosztokba is szállítottak már ukrán állampolgárokat, köztük kiskorúakat is.
A Pentagon tisztviselője ezzel kapcsolatban most annyit mondott, hogy szerintük bizonyos embereket valóban akaratuk ellenére visznek el, deportálnak az oroszok, és „lelkiismeretlennek” nevezte ezt a cselekedetet a részükről.
Odessza városi tanácsa – az ukrán hadsereg déli hadműveleti parancsnokságára hivatkozva – azt írta, hogy Kinzsal típusú hiperszonikus rakétákat lőttek ki a városra hétfő este.
Ezt a rakétát saját bevallásuk szerint március végén vetették be először az oroszok, bár az általuk erről közzétett felvételnek voltak bizonyos furcsaságai. Mindemellett azóta az amerikai hadsereg is tényként kezeli, hogy az oroszok többször is használták ezeket a fegyvereket.
Az ukránok most azt állítják, hogy Odesszánál három ilyen rakétát is kilőttek egy Tu–22-es repülőgépről az oroszok. A rakéták turisztikai célpontokat találtak el és összesen 5 épületet megsemmisítettek. Közlésük szerint legalább két ember megsérült a csapásban, de a romok alatt még többen is lehetnek, onnan eddig egy kutyát sikerült csak kimenteniük.
Consequences of the evening rocket attack on the #Odessa region.
— HappyEverline (@busnitized) May 9, 2022
- #hypersonic "Daggers" hit targets in Odessa of the operational command of the Armed Forces of #Ukraine "South".
- 2 #Kinzhal missiles were fired by the #Tu22 missile carrier. Destroyed 5 buildings. #Одесса pic.twitter.com/dWZFo7mHwP
Egyesek azonban kétségbe vonják, hogy az oroszok valóban Kinzsal rakétákat lőttek volna ki civil célpontokra, ráadásul egyből hármat is. Van, aki elképzelhetőnek tartja, hogy ezek valójában régebbi, Kh–22-es vagy Kh–32-es rakéták voltak, amelyek nagyon hasonlítanak a Kinzsalra.
Some people claim that #odessa has been hit with 3 Kh-47M2 Kinzhal "Dagger" missiles. That's most likely not true. It is far more likely that Russia has used old soviet Kh-22 'Kitchen' or Kh-32 missiles as they look very similar. #Ukraine #Russia #UkraineRussiaWar pic.twitter.com/xF2vP05sFp
— EnclaveOfficer 🇺🇦 (@OfficerEnclave) May 9, 2022
Ez utóbbi viszont arra utalhat, hogy a modernebb, Iszkander és Kalibr rakéták fogyóban vannak.
Összesen 131 embert fogadtak hétfőn a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) munkatársai a társszervekkel együtt – közölte a rendőrség.
A 131 érkező ember közül 45 gyermek volt, akik vonattal érkeztek a fővárosba.
Mint írják, a Budapesti Rendőr-főkapitányság a Készenléti Rendőrséggel és rendőrjárőrképzésben résztvevőkkel segíti az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket.
A feladatok ellátásában a Budapesti Polgárőr Szövetség is támogatást nyújt.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index egész napos élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről, értesüljön elsőként a legfrissebb hírekről.
Hétfői percről percre közvetítésünk ide kattintva érhető el.