A Tiszában találták meg egy mariupoli lakos holttestét

Ez volt mára az Index percről percre közvetítése, köszönjük megtisztelő és kitartó figyelmüket.

Tartsanak velünk pénteken is, korán reggel ismét jelentkezünk hírfolyamunkkal!

Azonnali olajembargót kell elrendelni Oroszországgal szemben – írta Twitter-posztjában Mihajlo Podoljak, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tanácsadója. 

Ha a vezetők határozottan léptek volna fel 1938-ban, Európa elkerülhette volna a második világháborút. A politikusok azonban gyáván viselkedtek, és flörtöltek az agresszorral. Az eredmény millió tragédia. A történelem nem bocsátja meg nekünk, ha még egyszer elkövetjük ugyanazt a hibát. Azonnal embargót kell elrendelnie az olajjal szemben

– fogalmazott a tanácsadó.

Ukrajna elkezdte a Három nővér nevű, az orosz–belarusz–ukrán határon, Senkovka közelében álló barátságemlékmű megsemmisítését – írja a TASZSZ.

A hírügynökség szerint erről a csernyihivi terület kormányzósága számolt be csütörtökön. Az emlékművet 1975-ben állították fel a három nemzet összetartozásának jelképeként.

Kijevben április végén szintén megkezdték egy olyan szoboregyüttes szétbontását, amelyet egy ukrán és egy orosz szobrász alkotott közösen a két nép barátsága jegyében.

A csernyihivi területen, Novhorod-Sziverszkijben az oroszok lebombáztak egy középiskolát csütörtök hajnalban, ennek következtében hárman meghaltak – közölte Olena Zelenszka, Volodimir Zelenszkij elnök felesége a Telegramon.

Beszámolója szerint egy orosz repülőgép lőtt ki rakétákat az intézményre, és a halálos áldozatok mellett további 12 személy megsérült. 

Az oroszok, akik azt állítják, hogy csak katonai célpontokat támadnak, valójában a gyerekeinkkel szemben, a jövőnkkel szemben viselnek hadat

– írta a first lady azzal kapcsolatban, hogy már 1635 oktatási intézményt bombáztak le az oroszok Ukrajnában, és ezek közül 126 teljesen megsemmisült. Erről az ukrán oktatási minisztérium már egy interaktív térképet is készített. 

Meghaladta a hatmilliót azoknak a száma, akik az orosz invázió miatt elmenekültek Ukrajnából – közölte az ENSZ menekültügyi szervezete.

Hozzáteszik: a menekültek többsége lengyelországi, szlovákiai, magyarországi és romániai határállomásokon keresztül jutott el az Európai Unióba.

A Nemzetközi Migrációs Szervezet szerint további nyolcmillióan hagyták el otthonukat, és lettek belső menekültek a háborús országban – írta a Guardian.

Az Ukrajna és Oroszország közötti háború a Nyugat közös jövőjéért vívott háború – jelentette ki Mark Rutte holland miniszterelnök az ukrán parlamenthez intézett videóüzenetében. A holland kormányfő Volodimir Zelenszkij ukrán elnök felkérésére mondott beszédet a kijevi törvényhozásban.

Rutte a beszédében hangsúlyozta: a háború tétje a demokrácia, a szabadság és a nemzetközi jogrend jövője.

Kijelentette:

Zelenszkij elnök az ukrán fegyveres erők és az ukrán nép harci szellemének és bátorságának megtestesítőjévé vált.

Az ukrán ellenállást Dávid és Góliát harcához hasonlította.

Rutte arról is szólt, hogy a német megszállás alóli felszabadulás ünnepe hazájában május 4-én más hangulatú volt idén az ukrajnai háború miatt, mint eddig, mert az emberek felismerték, hogy „a szabadságnak ára van”.

Szerinte Vlagyimir Putyin orosz elnök súlyosan tévedett, amikor azt hitte, hogy gyors győzelmet arathat Ukrajnában, mert ennek az ellenkezője történt.

A demokrácia erői a Nyugaton egységesebbek, mint valaha.

A holland kormányfő úgy gondolja, hogy minden lehetőséget meg kell ragadni az Ukrajna és az Európai Unió közötti együttműködés előmozdítására, továbbá közös erővel kell dolgozni az ország újjáépítésén. Leszögezte: a Moszkvával szembeni szankcióknak mindaddig érvényben kell maradniuk, „amíg Oroszország agressziója véget nem ér, és Ukrajna szuverenitása helyre nem áll” – írja az MTI.

Az orosz légvédelem két rakétát semmisített meg a dél-ukrajnai Herszon felett – írja a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség. Azt nem közölték, hogy pontosan milyen típusú rakétákról volt szó, de azt írták, hogy kazettás robbanófejjel voltak felszerelve. 

Herszont a háború első napjaiban foglalták el az oroszok, és a jelek szerint most már arra készülnek, hogy a területet Oroszországhoz csatolják.

A brit védelmi minisztérium csütörtöki helyzetjelentésében azt írta: az, hogy az oroszok még a Harkiv közelében lévő településeket sem tudják megtartani, óriási kudarcot jelent.

Kifejtették: szerintük az oroszok túlságosan is a Donbaszra koncentrálták az erőforrásaikat, és ez tette lehetővé a „gyorsan mozgó, elszánt” ukrán csapatoknak, hogy sikeres ellentámadást hajtsanak végre. Ráadásul – a védelmi minisztérium szerint – az ellentámadások miatt az oroszoknak további területekről kellett kivonulniuk annak érdekében, hogy megerősítsék állásaikat a Sziverszkij Donyec folyó keleti partján – és ezáltal megvédjék az Izjum közelében lévő főerőik nyugati szárnyát, valamint az ellátási útvonalaikat. 

A brit védelmi tárca szerint ezzel „hallgatólagosan” egyértelművé vált, hogy az oroszok képtelenek elfoglalni az ukrán nagyvárosokat (holott Harkivot például már a háború első napjaiban irányításuk alá akarták vonni).

Az Európai Bizottság ún. szolidaritási folyosók létrehozását javasolja, amelyeken át biztosítható, hogy Ukrajna exportálhassa a gabonát, valamint hozzájusson a számára szükséges javakhoz a humanitárius segítségnyújtástól kezdve a takarmányokon át a műtrágyákig.

Az uniós testület figyelmeztetett, hogy Ukrajna orosz megszállása és az ukrán kikötők blokádja következtében az ukrán gabona és más mezőgazdasági áruk már nem jutnak el rendeltetési helyükre, és ez veszélyezteti a globális élelmezés-biztonságot.

A testület szerint ezért sürgősen alternatív logisztikai útvonalakat kell kialakítani, az összes közlekedési mód igénybevételével. Az uniós bizottság felszólította az uniós piaci szereplőket, hogy bocsássanak rendelkezésre több közúti járművet, és tegyék lehetővé átlépésüket Ukrajnába. Kijelentették: a vámkezeléskor előnyben kell részesíteni az ukrán mezőgazdasági exportszállítmányokat.

Az uniós bizottság azt kérte a nemzeti hatóságoktól, hogy a vámkezeléskor rugalmassággal járjanak el, valamint biztosítsanak elegendő személyzetet a határátkelőhelyeken az eljárások felgyorsítására. Emlékeztettek: kihívást jelent a vasúti nyomtávok eltérő szélessége. Az uniós vasúthálózat nagy részével nem kompatibilisek az ukrán vasúti kocsik, ezért a legtöbb árut át kell rakodni teherautókra vagy az uniós szabványos nyomtávnak megfelelő vasúti kocsikra.

Az Európai Bizottság ezért felszólította az illetékes piaci szereplőket: az átrakodás felgyorsítására helyezzenek üzembe mobil gabonarakodó gépeket az érintett határterminálokon.

Svájc feloldotta az Oroszország elleni nyugati szankciók keretében szankciós listára került vagyon zárlatának egy részét – ismertette csütörtöki sajtótájékoztatóján Erwin Bollinger, a svájci gazdasági államtitkárság (Seco) vezető tisztségviselője.

A tájékoztatás szerint jelenleg mintegy 6,3 milliárd svájci frank esik a büntetőintézkedések hatálya alá. Áprilisban a befagyasztott orosz vagyon mértéke még 7,5 milliárd svájci frank volt.

Bollinger közölte: a múlt hónap óta szankciók hatálya alá eső további 2,2 milliárd svájci frank vagyont jelentettek a helyi pénzintézetek, azonban 3,4 milliárd svájci frank összegben feloldották a zárlatot. A büntetőintézkedések végrehajtásának felügyeletével megbízott hatóság illetékese ezzel összefüggésben hangsúlyozta: kizárólag megfelelő indoklással zárolhatnak vagyont – írta az MTI.

A Siemens bejelentette, hogy az ukrajnai háború miatt fokozatosan kivonulnak Oroszországból.

Elítéljük az ukrajnai háborút, és úgy döntöttünk, hogy rendezett módon befejezzük ipari-üzleti tevékenységünket Oroszországban

– jelentette be csütörtökön Roland Busch elnök-vezérigazgató az MTI szerint.

A müncheni központú technológiai vállalat csaknem 170 évig volt jelen az orosz piacon, ezért a döntés „nem volt könnyű” – mondta Busch. A társaság az Ukrajna elleni orosz támadás elindítása hatására felfüggesztette az új oroszországi és fehéroroszországi üzletekre, új megrendelésekre irányuló tevékenységét, és leállította szállításait a két országba, amelyekben együttvéve a konszolidált árbevételének nagyjából egy százalékát érte el az utóbbi időszakban.

Az Ukrajna elleni háború miatt egy sor nagy német cég már kivonult Oroszországból, vagy felfüggesztette tevékenységét. Köztük van például az Aldi, az Allianz, a BASF, a BMW, a Mercedes-Benz, a Netto, az Obi és a Volkswagen.

Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa (HRT) csütörtökön szavazott arról, hogy vizsgálják ki az orosz katonák visszaéléseit, háborús bűncselekményeit.

Az ukrán hatóságok már több száz embert azonosítottak, akiket háborús bűnök elkövetésével gyanúsítanak. Most arról szavaztak Genfben, hogy ezeket az eseteket kivizsgálja-e a nemzetközi szervezet.

12 ország tartózkodott, ketten pedig – Eritrea és Kína – ellenezték a javaslatot.

Az Emberi Jogi Tanács később egy másik indítványról is szavaz, amely kifejezetten a Kijev területen – így például Bucsában is – elkövetett háborús bűnök kivizsgálását célozza. 

Állítólag Ukrajnában lopott gabonát szállító orosz hajót láttak a szíriai Latakia kikötőjében. A Matrosz Pozinyics nevű hajót korábban legalább két kikötőből máshol is visszafordították.

Úgy tudni, hogy a hajó közel 30 ezer tonna ukrán búzát szállít. Kijev többször is azt állította, hogy Oroszország több százezer tonna gabonát lopott Ukrajna megszállt részeiről.

Az ukrán védelmi minisztérium által megadott legutóbbi adat 400 ezer tonna – írja a Sky News.

A legfrissebb adatok szerint alig több mint egy hét alatt 8700 újabb menekült érkezett az Egyesült Királyságba az ukrán vízumrendszer keretében.

A brit kormány adatai szerint a számuk már 46 ezerre emelkedett – írja a Sky News.

A legutóbbi érkezők között 26 ezren vannak a Homes for Ukraine szponzorációs program keretében, ami a múlt heti 19 500-hoz képest emelkedést jelent.

További 19 500 ember érkezett a családi program keretében, szemben a korábbi 17 900 fővel. Szerdáig 132 900 vízumkérelmet nyújtottak be, szemben a május 5-i 125 100 fővel. Eközben 102 300 vízumot adtak ki, szemben a múlt heti 95 500-zal.

Májust tartja utolsó határidőnek a béke megteremtésére Ukrajnában Matteo Salvini, a jobboldali Liga vezetője, aki szerint gabona-utánpótlás nélkül az Afrikában várható élelmiszerválság milliós migrációs áradatot indíthat el.

Matteo Salvini a római képviselőházban tartott sajtótájékoztatón hangoztatta: ha májusban elmarad a vetés, ősszel nem lesz betakarítás.

Az ukrán gabona nélkül jelentős éhezés várható az afrikai kontinensen, és ez kezdetben humanitárius, majd társadalmi, végül olasz problémát is jelent majd, béke nélkül ősszel éhínség lesz, és húszmillió afrikai áll majd készen az indulásra

– hangoztatta a volt belügyminiszter, hozzátéve, hogy éppen ezért májusig meg kell születnie a békének, amely elengedhetetlen Ukrajna, Oroszország és Olaszország számára is.

Több mint hatmillió ember menekült el Ukrajnából a háború kezdete óta – közölte az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHRCR) csütörtökön.

Hozzátették azt is, hogy további több millió, Ukrajnán belül maradt embernek is el kellett menekülnie az otthonából. Az ENSZ két napja azt közölte, hogy ők több mint nyolcmillióan lehetnek. 

Kiriákosz Micotákisz szerint a megállapodás az ország nemzeti érdekeit szolgálja.

A görög miniszterelnök a görög parlamentben kijelentette, hogy az Egyesült Államokkal kötött védelmi együttműködési megállapodás az ország nemzeti érdekeit szolgálja, és bizalmat szavaz Görögországnak.

A Görögország és az Egyesült Államok közötti kölcsönös védelmi együttműködési megállapodás (MDCA) módosításáról terjesztették elő a törvényjavaslatot, melyről este szavaznak. Az eseményt az Ulusal parlamenti tévécsatorna közvetíti.

Az amerikai kölcsönös védelmi együttműködési megállapodás a nemzeti érdekeket szolgálja, és kiegészíti az amerikai kormány szövetségesi hálózatát

– mondta Micotákisz, aki szerint az Egyesült Államok erősíti jelenlétét a Földközi-tenger keleti részén, hangsúlyozva energetikai érdekeit is.

A Földközi-tenger térségében a szénhidrogén-kutatás ismét előtérbe került

– mondta a miniszterelnök a TASZSZ orosz hírügynökség szerint.

Vlagyimir Putyin orosz elnök Ukrajna ellen indított háborúja okozta azokat a válságokat, amelyekkel Románia és a világ sok más országa szembesül – mondta Klaus Iohannis román államfő csütörtökön.

Az elnököt újságírók faggatták arról, mennyire elégedett a tavaly ősszel alakult nagykoalíciós kormánnyal, olyan körülmények között, amikor a Ciucă-kabinet beiktatása óta az infláció 8,2 százalékról 13,8 százalékra nőtt, az államadósság mértéke meghaladta a GDP ötven százalékát, és a térségben Románia fizeti a legmagasabb kamatot a pénzpiacokról felvett hitelekért.

Iohannis szerint a bűnbakot nem belföldön kell keresni, az energiaárak drámai emelkedését, a gazdasági válságot Putyin háborúja idézte elő, a kormány pedig a következmények tompítására igyekszik megoldást találni – számolt be az MTI.