Rettegésben tartják a megszállókat az ukránok

Oroszország nem fogja megnyerni a háborút Ukrajnában, és a békefeltételeket nem diktálhatja majd Vlagyimir Putyin orosz elnök – jelentette ki Olaf Scholz német kancellár csütörtökön a davosi Világgazdasági Fórumon.

Putyin akkor fog komolyan tárgyalni a békéről, amikor felismeri, hogy nem képes megtörni Ukrajna védelmét. Moszkva nem fogja diktálni a béke feltételeit. Ukrajna ezt nem fogja elfogadni, és mi sem

– idézi az MTI a német kancellárt. A svájci fórumon elmondott beszédében Scholz úgy vélekedett, hogy Putyin nem tudta elérni a több mint három hónapja indított háború elején kitűzött stratégiai céljait.

Továbbra is működik, és fogadja az Ukrajnából érkező menekülteket a magyar–ukrán határon létrehozott öt segítségpont – közölte a Nemzeti Humanitárius Koordinációs Tanács elnöke, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára sajtótájékoztatón csütörtökön Beregsurányban.

Soltész Miklós emlékeztetett, a Záhonyban, Beregsurányban, Lónyán, Barabáson és Tiszabecsen működő segítségpontokon az elmúlt három hónapban kiemelkedő segítséget nyújtottak a határ túloldaláról érkező menekültek ellátásában.

Ezeket a pontokat a karitatív szervezetek és a civil segítők segítségével a jövőben is fenntartja a kormány, de ahol lehet és szükséges, kevesebb munkatárssal és segítővel látják el a feladatokat – fogalmazott a humanitárius tanács elnöke.

Hozzátette, Magyarországra eddig 724 ezer menekült érkezett Ukrajnából; közülük mintegy 22 ezer 600-an nyújtottak be menedékkérelmet, a magyar hatóságok pedig 120 ezer ideiglenes tartózkodási igazolást adtak ki számukra.

Több mint 150 gyermek halt meg a Donyeck régióban a háború kezdete óta az ukrán főügyész állítása szerint – írja a BBC.

Ez a szám lényegesen több, mint az ország bármely másik régiójában. Az országos szám ugyanakkor legalább 240. 

A Kijevtől északnyugatra lévő Irpinybe látogatott Sanna Marin finn miniszterelnök – írja az UNIAN ukrán hírportál a városi tanács beszámolója alapján.

Anzsela Makejeva, a városi tanács titkára elmondta, hogy a találkozón megköszönték Finnország az ukrán területi integritással kapcsolatos álláspontját, továbbá a katonai támogatást és a segítségnyújtást is. 

A news.liga.net információja szerint az Oroszországgal vívott háború ellenére az ukránok többsége egyre bizakodóbb az ország jövőjét illetően − írja a Kárpáthír.

A Rejting csoport felmérése kimutatta, hogy az optimisták száma több, mint 2021 novemberében volt. A friss eredmények mellett zárójelben a múlt évieket is közölték. E szerint a válaszadók 76 százaléka bízik abban, hogy hamarosan jobbra fordul a helyzet. A borúlátók száma csak 13 százalék.

A szociológiai felmérés készítői szerint az ukránok megnövekedett optimizmusa valamennyi régióra és korosztályra érvényes.

Az országgal szemben jelenleg is érvényben lévő szankciók ellenére az orosz jegybank ismét enyhített monetáris politikáján – adta hírül az MTI. A döntés értelmében az irányadó kamatláb 3 százalékponttal, 11,0 százalékra csökkent.

Piaci elemzők kisebb mértékű kamatcsökkenésre, átlagosan 11,5 százalékos alapkamat beállítására számítottak. A központi bank a kamatcsökkentésről kiadott bejelentésében további csökkentéseket helyezett kilátásba az idén.

A Nyugat által az ukrajnai háború miatt kivetett szankciókra reagálva a mostani már a harmadik kamatcsökkentés volt azóta, hogy a jegybank február végén drasztikusan, 10,5 százalékponttal, 20 százalékra emelte az irányadó rátát.

Az orosz–ukrán konfliktus, valamint a háború következményeként hozott szankciós intézkedések hatására kiugró márciusi árak után áprilisban alacsonyabb áringadozások mellett 100 euró/megawattóra (MWh) közelében stabilizálódtak az árak a másnapi földgázpiacokon – közölte a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) csütörtökön az MTI-vel.

A MEKH áprilisi földgázpiaci elemzése szerint az orosz gáztól való függetlenedés elhúzódó gázpiaci szűkösséget okozhat az európai piacokon, aminek eredményeként a hosszabb távú árak tovább emelkedtek. Legnagyobb mértékben a 2024-es termék ára nőtt.

Hozzátették, április 28-tól a hónap végéig leállt a szállítás a Jamal vezetéken, a Török Áramlaton és Ukrajna felől is jelentősen csökkent a forgalom, ugyanakkor az Északi Áramlaton továbbra is stabil mennyiség érkezett. Az orosz szállítások csökkenése ellenére Európa ugyanannyi gázt importált áprilisban, mint egy évvel korábban. A csökkenő orosz forrásokat a norvég vezetékes import kisebb, az LNG-import jelentősebb emelkedése pótolta.

Az áprilisi magyarországi földgázfelhasználás a tavalyi értékhez képest 12 százalékkal volt alacsonyabb. Az időjárás hatását kiszűrve is 8 százalékos volt a csökkenés, amit részben a magas árak okozhattak, de jelentős szerepe volt a gáztüzelésű erőművek karbantartásának is. Magyarország áprilisi földgázszükségletének 89 százalékát fedezték importforrások, 11 százalékát biztosította a hazai termelés.

Arra is kitértek, hogy áprilisban megkezdődött a betárolási időszak. Mivel tavaly áprilissal összevetve 14 százalékkal kevesebb kereskedelmi forrás állt rendelkezésre, a betárolás üteme némileg elmaradt az előző évitől. Elsősorban a csökkenő mértékű kiszállítás eredményeként azonban az előző hónaphoz képest bővült a rendelkezésre álló források nagysága. A tárolók így 14 terawattóra (TWh) körüli készletszinttel zárták a betárolási időszak első hónapját, ami 20 százalékos töltöttségi szintnek felelt meg – idézi az MTI a hivatal közleményét.

A Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége (MLSZKSZ) szerint a magyar vasút kulcsszerepet játszhat az ukrán exporttermékek világpiacra juttatásában, valamint az Ukrajnába irányuló humanitárius és gazdasági szállításokban, ami Magyarország és a logisztikai ágazat számára évi sok milliárd forint bevételt jelentene a következő években.

Ehhez alapvető fontosságú lenne a határ menti vasúti infrastruktúra azonnali fejlesztése kormányzati és uniós forrásokból, ellenkező esetben a környező országok profitálnak a megváltozott szállítási útvonalak miatti lehetőségből − hívta fel a figyelmet az érdekképviselet az MTI-hez eljuttatott közleményben.

Felidézik, hogy az Európai Bizottság a napokban szolidaritási folyosók létrehozására tett javaslatot, amelyekkel biztosítható, hogy Ukrajna exportálhassa a gabonát, valamint hozzájusson a humanitárius szállítmányok mellett egyéb szükséges árukhoz a takarmányoktól a műtrágyákig.

Különféle piaci források szerint az exportra szánt ukrán gabonamennyiség akár elérheti az évi 20 millió tonnát.

A Világbank vezetője arra figyelmeztetett, hogy Oroszország Ukrajna elleni inváziója globális recesszióhoz vezethet az élelmiszerek, az energia és a műtrágya árainak megugrásával − írja a BBC. 

David Malpass

Fotó: Daniel Leal / AFP

David Malpass szerint sok európai ország még mindig túlságosan függ Oroszországtól az olaj és a gáz tekintetében. Szerinte a gázszállítás csökkentésére irányuló orosz lépések „jelentős lassulást” okozhatnak a régióban.

Oroszország és Ukrajna a legnagyobb műtrágya- és élelmiszer-termelők közé tartozik, és az Egyesült Államokban tegnap felszólaló Malpass azt mondta, hogy a fejlődő országokat már most is sújtja a hiány.

Egyes állítások szerint csaknem 8 ezer ukrán hadifoglyot tartanak fogva az oroszok által támogatott szeparatista Luhanszki és Donyecki Népköztársaságban – írja a Sky News.

Rodion Mirosnyik luhanszki tisztviselő a TASZSZ orosz hírügynökség szerint úgy fogalmazott:

Sok a fogoly. Természetesen többen vannak a Donyecki Népköztársaság területén, de nekünk is van elég, a teljes szám most valahol 8000 környékén van.

A Luhanszki Területi Államigazgatás elnökének állítása szerint az orosz erők erőteljes és elhúzódó csapást mértek Liszicsanszkra, ahol lakóépületeket ért támadás – írja az Unian ukrán hírportál.

Szerhij Gaidai a Telegramon arról is beszámolt, hogy a támadások miatt három ember életét vesztette. 

Vaclav Havel emberi jogi díjjal tüntették ki azt a moszkvai újságírót, aki márciusban az orosz állami televízió élő híradásának megszakításával tiltakozott Oroszország ukrajnai inváziója ellen − írja a Szabad Európa nemzetközi kiadása. 

Fotó: STR / NurPhoto / Getty Images Hungary

A május 25-i oslói ünnepségen Marina Ovszjannikova vehette át az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése által évente odaítélt kitüntetést az emberi jogok védelmében kifejtett „kiemelkedő” civil társadalmi tevékenység elismeréseként.

Tiltakozása után Ovszjannikova elhagyta Oroszországot Németországba, és április óta a Die Welt tudósítójaként dolgozik.

Összesen 5528 fő lépett be Magyarország területére az ukrán–magyar határszakaszon szerdán, míg a román–magyar határszakaszon 4482-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) az MTI Országos Sajtószolgálatán keresztül.

A beléptetettek közül a rendőrség 148 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes.

Ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Az orosz parlament által elfogadott törvény 50 évre emeli a hadseregbe jelentkezők korhatárát − írta meg a BBC. 

Eszerint az orosz tisztviselők folyamatosan próbálnak több katonát toborozni, mivel egyre nagyobban a veszteségek Ukrajnában.

Az eddigi jogszabályok szerint csak a 18 és 40 év közötti oroszok és a 18 és 30 év közötti külföldiek jelentkezhetnek hivatásos katonának az orosz hadseregbe.

Egy orosz katona Herszon utcáin 2022. május 20-án

Fotó: Olga Maltseva / AFP

A feljegyzés szerint a módosítás a polgári szakmában dolgozókat is segítené a katonasághoz vonzani, köztük orvosokat, mérnököket és kommunikációs szakértőket.

Nyílt források alapján a BBC Russian legalább 46 45 év feletti oroszt azonosított, akiket az invázió kezdete után öltek meg Ukrajnában. Közéjük tartozik egy 63 éves nyugalmazott tábornok is.

Összesen 194 embert fogadtak szerdán a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) munkatársai a társszervekkel együttműködve – közölte a rendőrség.

A 194 érkező közül 89 gyermek volt, akik mindannyian vonattal érkeztek Budapestre. 

A Budapesti Rendőr-főkapitányság a Készenléti Rendőrséggel és rendőrjárőrképzésben résztvevőkkel segíti az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatok ellátásában a Budapesti Polgárőr Szövetség is támogatást nyújt. 

Elutasította szerda éjszakai beszédében Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt a felvetést, miszerint Ukrajnának területeket kellene átadni Oroszországnak ahhoz, hogy sikerüljön békét kötni.

Egyes nyugati médiumokban elkezdtek megjelenni olyan tüneteket okozó vezércikkek, amelyek szerint Ukrajnának állítólag el kell fogadnia az úgynevezett nehéz kompromisszumokat úgy, hogy területet ad át a békéért cserébe

– idézi a Guardian Zelenszkijt, aki úgy látja: az ezt tanácsolók valójában nem látják azokat a hétköznapi embereket, akik valójában azokon a területeken élnek, és „amelyet a béke illúziójával kívánnak meg elcserélni”. 

Volodimir Zelenszkij

Fotó: Ukrán elnöki sajtószolgálat / MTI

Két orosz cirkálórakétát is kilőttek egy nap alatt az Ukrán Fegyveres Erők légierejének vadászgépei – állítja a légierő parancsnoksága saját közösségi oldalán, melyről az Unian ukrán hírportál számolt be.

Oroszország területéről a Tu–22M3 nagy hatótávolságú bombázók rakétacsapásokat indítottak az Ukrán Fegyveres Erők csoportjaira Donyeck és Luhanszk irányában. A megszállók rakétái Ukrajna felé repültek, de dél felől is érkezett rakéta

– olvasható a Facebookra feltöltött bejegyzésben.

Az ukrán fegyveres erők légiparancsnoksága szerint vadászgépeik két cirkálórakétát is elfogtak, amiket meg is semmisítettek. 

Nagyon dinamikusan változik a helyzet a keleti fronton, az ukrán hadsereg különböző „manőverek” végrehajtásához folyamodik, ezek azonban nem jelentenek visszavonulást – jelentette ki Olekszandr Motuzjanik, a védelmi minisztérium szóvivője szerdai kijevi sajtótájékoztatóján.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál szerint a szóvivőt arról kérdezték: elmondható-e, hogy az oroszok haladnak előre, miközben az ukrán hadsereg visszavonul az ország keleti részében.

Bizonyos területeken az orosz csapatok átmeneti taktikai sikereket értek el, és ez nem titok. De az a tény, hogy ezt teljesen téves úgy értelmezni, hogy az ukrán erők visszavonulnának. Egyes területeken az ukrán egységek mozgó védekezést hajtanak végre, vagyis ahol lehet, pozíciót váltanak, kedvező körülmények esetén pedig ellentámadást hajtanak végre. Vannak területek és települések, amelyek gazdát cserélhetnek. Ott nagyon dinamikus a helyzet, ezért nem erősítem meg azt az értelmezést, hogy az ukrán hadsereg visszavonulna. Ez egyáltalán nem így van

– idézte az MTI Motuzjanikot. 

Köszöntjük olvasóinkat!

Indul az Index csütörtöki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről, értesüljenek nálunk a legfontosabb eseményekről. Szerdai percről percre cikkünk ide kattintva érhető el.