új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Sauli Niinistö finn elnök hétfőn azt mondta, hogy az ukrajnai háborúban mindkét fél egyre durvább fegyvereket használ. Oroszország esetében ez magában foglalja a termobarikus bombákat is, tette hozzá az államfő.

    Egyre komolyabb fegyverekkel támogatjuk Ukrajnát. Másfelől pedig Oroszország is elkezdett nagyon erős fegyvereket, termobarikus bombákat használni, amelyek valójában tömegpusztító fegyverek

    – mondta Niinistö a Telegraph szerint.

    Ukrajna és a NATO-országok is azzal vádolják Oroszországot, hogy termobarikus bombákat használ, amelyeket vákuumbombáknak is neveznek, és sokkal nagyobb pusztítást okoznak, mint a hagyományos robbanótöltetek.

  • Jurij Bobrov ezredest, az ukrán vezérkar jogi osztályának vezetőjét vette őrizetbe a hatóság azért, mert nyilvános helyen lövöldözött − írta meg a Kárpáthír

    Az információ szerint a vezérkari tiszt ügyével az Állami Nyomozó Iroda (DBR) foglalkozik. A botrányos esetről Olekszij Reznikov hadügyminiszter elmondta, vizsgálóbizottságot alakítottak az eset körülményeinek tisztázására. A bizottság munkáját Jevhen Mojszjuk tábornok, a fegyveres erők főparancsnok-helyettese irányítja.

    Az esetről videófelvétel készült, amelyen látható, hogy az egyenruhás férfi egy heves vita közben előránt egy fegyvert, feltehetően a szolgálati revolverét, és lövést ad le. Az incidens egy gyerekekkel teli játszótér közvetlen közelében történt.

  • Mariupolban az orosz megszállók arra kényszerítik az ukrán civileket, hogy élelemért dolgozzanak, írja az Unian hírügynökség.

    A megszálló erők által toborzott „önkéntesek” a törmelékek eltakarításában és a holttestek tömegsírokba helyezésében segédkeznek. Minderről az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főigazgatósága számolt be.

    Mariupolban katasztrofális a helyzet, a városban már régóta nincs áram és víz, mivel az oroszok gyakorlatilag lerombolták a várost.

    Vadim Bojcsenko polgármester szerint az oroszok által megszállt városban napról napra rosszabbodik a járványhelyzet.

  • Ukrajnának nehézfegyverekre van szüksége a háború befejezéséhez, mondja Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tanácsadója.

    Mihajlo Podoljak sürgette a Nyugatot, hogy küldjön több fegyvert az Oroszországgal vívott háború befejezéséhez, írta meg több hírportál is.

    A tanácsadó elmondta, hogy Ukrajnának több drón és páncélozott jármű mellett 1000 tarackágyút és 500 harckocsit kell beszereznie.

  • Egyelőre nem erősítette meg a német kormány, hogy Olaf Scholz kancellár Emmanuel Macron francia elnök és Mario Draghi olasz miniszterelnök társaságában utazik-e Kijevbe – írja a Sky News.

    Korábban az Index is beszámolt arról, hogy Olaf Scholz a francia elnökkel és az olasz kormányfővel utazik az ukrán fővárosba, ahol a tervek szerint Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel is találkoznának. 

  • Mihamarabbi katonai támogatást és az Oroszország elleni szankciók további szigorítását kérte Ukrajna legerősebb nyugati szövetségeseitől Vitalij Klicsko kijevi polgármester a Bild című német lapnak adott interjúban.

    Klicsko elmondta, hogy embereket és területeket veszítenek amiatt, hogy a német hadi szállítmányok nem felelnek meg az elvárt minőségnek. A tervek szerint Olaf Scholz német kancellár, Emmanuel Macron francia elnök és Mario Draghi olasz miniszterelnök még ebben a hónapban ellátogat Ukrajnába. A polgármester kedvezőnek nevezte a kezdeményezést, és úgy vélte, a politikusok jobban megértik az ukrajnai helyzetet, ha a saját szemükkel látják, mi folyik az országban.

    A korábbi profi ökölvívó ismételten elmondta, Oroszország nem tett le Kijev megszállásáról, majd hozzátette, a tőlük nyugatabbra található országok sem érezhetik biztonságban magukat.

    Vlagyimir Putyin nem fog megállni Kijevnél, sem a lengyel határnál. Addig megy, amíg hagyják. A háború Németország ajtaján is be fog kopogni

    – idézte Klicskót az MTI.

  • Az orosz csapatok Szeverodonyeck több mint 70 százalékát ellenőrzik, a városból való evakuálás lehetetlen, jelentette be Szerhij Gaidai, Luhanszk megye kormányzója.

    Gaidai hozzátette, Ukrajna tárgyalásokat folytat a civilek kimenekítéséről, egyelőre sikertelenül.

    Szerinte a tömeges evakuálás és a humanitárius segélyek eljuttatása lehetetlen az állandó harcok miatt. A katonaság naponta csak néhány embert tud kijuttatni a szétbombázott városból, írja az Unian hírügynökség.

    A hírek szerint mintegy 500 civil, köztük 40 gyerek rekedt az Azot vegyi üzemben. Az ipari területet az oroszok állandó tűz alatt tartják.

    Liszicsanszkban eközben a megszállók fokozták az ágyúzást. Az elmúlt napokban ebben a városban regisztrálták a legtöbb halottat és sebesültet.

  • Oroszország védelmi minisztériuma bejelentette, hogy Donyeck közelében a támadó erők megsemmisítettek több, az Egyesült Államokból és Európából származó fegyvert.

    Az orosz hadsereg közölte, hogy a repülőgépek nagy pontosságú rakétákkal támadtak egy Donyeck melletti vasútállomást: a csapásban megsemmisült az ukrán hadsereg fegyverkészletének egy része.

    Hétfőn Igor Konaszenkov, az orosz védelmi minisztérium szóvivője arról is beszélt, hogy az inváziós erők megsemmisítették a Buk-M1 légvédelmi rakétarendszer ukrán radarállomását a Luganszki Népköztársaság Liszicsanszki területén, közölte az Interfax hírügynökség.

  • Az Európai Unió soros elnöksége alatt Csehország arra fog törekedni, hogy az ukrán válság rendezése továbbra is a közösség figyelmének középpontjában legyen – mondta Jan Lipavsky cseh külügyminiszter.

    A miniszter bírálta Emmanuel Macron francia elnök szavait is, aki szerint „Oroszországot nem lehet megalázni” annak érdekében, hogy az Ukrajna körüli válságot diplomáciai eszközökkel meg lehessen oldani − írta meg az orosz Interfax hírügynökség

    Macron valószínűleg nem nagyon jártas ebben a kérdésben, Putyint nem érdekli, hogy Oroszországot Nyugaton hogyan látják

    − összegezte Lipavszkij.

    Csehország féléves elnöksége július 1-jén kezdődik. Jelenleg Franciaország tölti be az Európai Unió Tanácsának elnöki tisztjét.

  • Összesen 958 menekülőnek segítettek a budapesti BOK-csarnokban nyitott humanitárius tranzitponton június 7. és június 12. között, közülük 461 ember vette igénybe az éjszakai szállás lehetőségét a hét különböző napjain – közölte Budapest Főváros Kormányhivatala az MTI-vel.

    A mintegy 4400 négyzetméter alapterületű csarnokban kulturált körülmények között várakozhatnak a menekülők.

    Az éjjel-nappal nyitva tartó tranzitponton ételt, italt, orvosi ellátást, tisztálkodási lehetőséget, utazásszervezést, gyereksarkot, internetelérhetőséget biztosítanak számukra a karitatív szervezetekkel és önkéntesekkel együttműködve. 

  • A Guardian újságírója, Pjotr Sauer interjút készített Kirill Szerebrennyikov orosz színházi rendezővel, akinek színpadi munkáit Európa-szerte ismerik.

    A rendező a hatóságokkal való gyakori összetűzései ellenére soha nem menekült el Oroszországból. Vlagyimir Putyin ukrajnai inváziója után azonban Szerebrennyikov úgy döntött, hogy március végén Berlinbe utazik. Azóta is élesen kritizálja Putyin háborús attitűdjét.

    Hogyan ne lennék dühös, amikor ukránok halnak meg az orosz bombák miatt? Amikor városokat törölnek le a térképről? Amikor civileket ölnek meg? Hogy a fenébe lehet csöndben maradni ilyenkor? Mégis hogyan lehet ezt a gyilkosságot különleges katonai műveletnek nevezni?

    – kérdezte Szerebrennyikov. 

  •  

    Vasárnap három ember, köztük egy hatéves fiú halt meg Liszicsank városában − közölte a régió kormányzója, Szerhij Hajdaj. 

    További egy ember megsérült a támadásban − írta meg a Sky News

  • Volodimir Zelenszkij ukrán elnök modern rakétavédelmi rendszereket követelt országa számára, mondván, hogy az invázió kezdete óta több mint 2600 cirkálórakéta zúdult Ukrajnára.

    De nem a légvédelem az egyetlen dolog, amit az ukránok követelnek. Azt mondják, hogy még több tüzérségi rendszerre lesz szükségük, mivel a harc a keleti Donbász régióban egyre csak dúl, írja a BBC.

    A Szeverodonyeckért folytatott harc véres utcai csatává vált, a „mini” háborúban mind a két fél nagy veszteségeket szenvedett az elmúlt napokban.

  • Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt állította, hogy az oroszok halálos áldozatainak száma június vége előtt meghaladhatja a 40 ezret − közölte a Sky News

    Ukrajna folyamatosan azt állítja, Oroszország sok áldozatot szenvedett, de ezt eddig még Moszkva nem erősítette meg.

  • A brit védelmi minisztérium hétfői jelentése szerint a folyami átkelési kísérletek meghatározhatják a háború további menetét.

    Az elkövetkező hónapokban a folyami átkelési műveletek valószínűleg a háború menetét leginkább meghatározó tényezők között lesznek – áll a brit védelmi minisztérium legfrissebb jelentésében – írja a Guardian.

    A donbászi frontvonal kulcsfontosságú, 90 kilométer hosszú központi szakasza a Sziverszkij Donyec folyótól nyugatra fekszik, és ahhoz, hogy sikereket érjen el a donbászi offenzíva jelenlegi műveleti szakaszában, Oroszországnak „vagy ambiciózus oldalazó akciókba kell fognia, vagy támadó folyami átkeléseket kell végrehajtania” – állítja a minisztérium.

    Az ukrán erőknek több hidat is sikerült lerombolniuk, ezzel alaposan megnehezítették az előrenyomulásban gondolkodó támadók dolgát – tette hozzá a jelentés.

  • Az ukrán Legfőbb Ügyészség közlése szerint az Orosz Föderáció fegyveres agressziója miatt 288 gyermek halt meg, és további 527-en megsérültek − írta meg ukrán Unian hírügynökség

    A közlemény szerint az Orosz Föderáció fegyveres erői által végrehajtott bombázások és ágyúzások következtében Ukrajnában 1971 oktatási intézmény sérült meg, ebből 194 teljesen megsemmisült.

  • Mihail Kaszjanov, aki 2000 és 2004 között volt Oroszország miniszterelnöke, az AFP hírügynökségnek azt mondta, hogy várakozásai szerint az ukrajnai háború akár két évig is eltarthat, de meggyőződése, hogy Oroszország visszatalál a demokratikus útra.

    Miután Putyin kirúgta, Kaszjanov csatlakozott az orosz ellenzékhez, és a Kreml egyik leghangosabb kritikusa lett. Jelenleg az ellenzéki Népi Szabadság Párt, azaz a Parnasz vezetője.

    A volt kormányfő szerint a háború akár két évig is eltarthat, és azt mondta, hogy feltétlenül szükséges, hogy Ukrajna diadalmaskodjon.

    Ha Ukrajna elbukik, a balti államok következnek

    – jelentette ki Kaszjanov, írja a Guardian.

    A sokat látott politikus elmondta, szerinte Putyint végül egy, a biztonsági szolgálatok által irányított „báb” fogja leváltani.

    Egy ilyen utód azonban nem sokáig tudná irányítani a rendszert, és végül Oroszország szabad és tisztességes választásokat rendezne – tette hozzá a volt miniszterelnök.

  • A 41 éves Ruszlan Ferenci az orosz–ukrán háború újabb kárpátaljai áldozata, közölte a KárpátHír.

    A férfi önként jelentkezett az ukrán hadseregbe 2014-ben, három évre rá súlyosan megsebesült a szakadárokkal vívott tűzpárbajban, de felépült. Miután Oroszország megtámadta Ukrajnát, visszatért a harcmezőre. Halálának körülményei egyelőre ismeretlenek.

  • Az ukrán hatóságok bejelentették, hogy az orosz erők tüzérségi támadást intéztek a donyecki Vuhledar hőerőmű ellen, ami tüzet okozott a létesítményben. Az erőmű területén lévő egyik adminisztratív épület megsemmisült a támadás következtében – tudta meg a hatóságoktól az Ukrajinszka Pravda nevű ukrán online újság.

  • Yasemin Heinbecker, a kanadai globális ügyek osztályának protokollfőnök-helyettese is részt vett azon az Oroszország-napi eseményen, amit még a múlt héten rendeztek az ország kanadai nagykövetségén – írja a Guardian.

    Az esetre Melanie Joly külügyminiszter is reagált, aki kijelentette: „elfogadhatatlan” a tisztviselő részvétele, a jövőben pedig egyetlen kanadai képviselő sem vesz részt ilyen eseményen.

    A kanadai diplomácia vezetője közösségi oldalán leszögezte: Kanada továbbra is támogatja Ukrajnát az orosz invázió elleni küzdelemben.

  • Az ukrán védők hevesen harcolnak „minden egyes méteréért” Szeverodonyeckben, mondta el Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, miközben az orosz erők leromboltak egy hidat, ami a folyón át egy másik városba vezetett, így a bent rekedt civilek számára már csak egyetlen út maradt a menekülésre − közölte a Reuters hírügynökség

    Körülbelül ötszáz civil maradt a szeverodonyecki Azot nitrogéngyár területén, közülük negyven gyerek. Időnként a katonaságnak sikerül valakit evakuálnia

    − mondta el a régió vezetője.

    Ha egy újabb bombázásban a híd megsemmisül, a város teljesen el lesz vágva a külvilágtól. Szeverodonyecket nem lehet majd elhagyni járművekkel. Nincsenek tűzszüneti tárgyalások, és evakuációs folyosókban sem sikerült megegyeznünk

    − tette hozzá.

  • Összesen 5330 fő lépett be az ukrán–magyar határszakaszon Magyarország területére vasárnap, míg a román–magyar határszakaszon belépők közül 5582 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) az MTI Országos Sajtószolgálatán keresztül.

    A beléptetettek közül a rendőrség 268 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

  • Az orosz erők kiszorították az ukrán csapatokat Szeverodonyeck központjából – közölte az ukrán hadsereg hétfőn. A harcok a város ellenőrzéséért a legutóbbi hírek szerint még tartanak, tehát a várost még nem foglalták el a támadók, írja a The New York Times.

  • Az orosz média beszámolója szerint múlt hétvégén megpróbálták felrobbantani az Európába tartó Barátság (Druzsba) kőolajvezetéket az Ukrajnával is határos Brjanszk megyében – írja a Magyar Nemzet az Ukrajinszka Pravda ukrán hírportál alapján.

    A jelentés alapján három robbanás is történt a környéken, amik miatt az egyik transzformátorállomás meg is rongálódott.

    Az olajvezeték-hálózatot üzemeltető Tansznyeft vállalat szerint viszont nincs fennakadás a vezeték működésében, a kőolaj szállítása pedig menetrend szerint zajlik Európába. 

  • Rafael Mariano Grossi, a Nemzeti Atomenergia-ügynökség főigazgatója szerint közel kéthetes fennakadás után helyreállt a biztonsági adatok továbbítása a dél-ukrajnai Zaporizzzsja atomerőmű és a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség között − írja a The New York Times.

    A három hónapja orosz irányítás alatt álló, ukrán személyzet által üzemeltetett erőmű távoli adatátvitelét május 30-án szakították meg.

  • Az ukrán védők egy nap alatt 22 orosz katonával végeztek, ezenkívül egy lőszerraktárt is megsemmisítettek Ukrajna déli részén, írta az Unian hírügynökség az Ukrán Fegyveres Erők friss jelentésére hivatkozva.

  • Vasárnap 180 embert, köztük 102 gyermeket fogadott a fővárosban a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) és a társszervek, tájékoztatott a BRFK. A Budapesti Rendőr-főkapitányság a Készenléti Rendőrséggel és rendőrjárőrképzésben résztvevőkkel segíti az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A humanitárius feladatokból a Budapesti Polgárőr Szövetség is kiveszi a részét.

  • Fennáll a veszélye annak, hogy újabb támadást indítsanak az orosz erők Kijev ellen – írta ki a Telegramra Olekszij Kuleba, a kijevi katonai igazgatás vezetője, amit az Unian vett észre.

    A tisztviselő beszámolója szerint megvizsgálták a kijevi régió határvédelmét, valamint az egyik védelmi vonalat is, az állásokat pedig rendben találták. Azt is hozzátette, hogy az erődítmények megbízhatóak, és a védelmi erők kiképzése is folyamatos.

  • Betiltott kazettás lőszereket használtak az orosz erők Harkivban az Amnesty International beszámolója szerint – írja az Unian ukrán hírportál.

    A 9N210/9N235 kazettás lőszerek közül több chipet is találtak a földön a nyomozók, amelyeket a harkivi kórház orvosai mutattak meg az Amnesty munkatársainak.

    A kazettás lőszer egy olyan levegőből, földről vagy vízről indított lőszer vagy bomba, amely sok apró, akár több száz robbanó lőszert lök ki magából. Sokféle típusa létezik, a lövedékek nagy része ugyanakkor nem robban fel a becsapódáskor, hanem gyakorlatilag taposóaknává válik.

  • Észak-Korea vezetője, Kim Dzsongun kifejezte szándékát, hogy segítséget nyújt Vlagyimir Putyin orosz elnöknek − írta meg a The New York Times

    Az ország ezzel továbbment, mint Oroszország legtöbb szövetségese, akik megtagadták a háborúban való segítségnyújtást. Észak-Korea egyike annak a csupán öt országnak, akik az ENSZ-ben a háború kezdetekor az Oroszországot elítélő nyilatkozat ellen szavaztak.