Zelenszkij könnyeit isszák az oroszok

Az Európai Unió hétfőn egy évvel, 2023. június 23-ig meghosszabbította azoknak a büntetőintézkedéseknek a hatályát, amelyeket Oroszország ellen vezetett be a Krím félsziget és Szevasztopol jogellenesnek tartott annektálása nyomán.

Az EU-tagországok kormányait képviselő tanács tájékoztatása szerint az intézkedések területi hatálya továbbra is a Krímre és Szevasztopolra korlátozódik.

A szankciók értelmében tilos a Krím félszigetről vagy Szevasztopolból származó termékek behozatala az EU-ba és a Krímbe, valamint tilos mindenfajta beruházás Szevasztopolban.

Ukrajna olajfúró tornyokra mért légicsapást az elcsatolt Krím félszigetnél – közölte hétfőn a régió vezetője.

Három ember megsérült, és további hét munkást keresnek – idézi a Sky a régió oroszbarát vezetőjének, Szergej Aszkjonovnak Telegram-bejegyzését.

A Krím félsziget korábban Ukrajnához tartozott, de 2014-ben Oroszország megszállta és annektálta.

A de facto Donyecki Népköztársaság azt állítja, hogy az elmúlt 24 órában 32 lakóház és 8 polgári infrastrukturális létesítmény sérült meg az ukrán erők támadásai miatt – írja a Guardian. A köztársaság által állítása szerint az általuk ellenőrzött 238 település közül 13-ban keletkezett kár.

Valódi háborús bűnnek számít, ezért elszámoltathatóvá kell tenni Oroszországot azért is, ha továbbra is akadályozza az élelmezés szempontjából létfontosságú gabonakivitelt Ukrajnából – jelentette ki Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője Luxembourgban hétfőn, az EU-tagországok külügyminisztereinek tanácsülését megelőzően.

Fotó: John Thys / AFP

Borrell az ülésre érkezve kijelentette: elképzelhetetlen, hogy több millió tonna búza elzárva maradjon Ukrajnában, miközben a világ többi részén az emberek éheznek.

„Ez igazi háborús bűn”, ez a helyzet nem tarthat sokáig, és nem maradhat büntetlenül, ugyanis súlyosbítja az éhínség kialakulásának veszélyét az egész világon – emelte ki.

Az uniós diplomácia vezetője emlékeztetett: az Európai Unió által elfogadott büntetőintézkedések nem tiltják Oroszország számára a mezőgazdasági termékek és a vetőmagok exportját, illetve vásárlását. Az ukrán gabonaexport megakadályozása viszont drámai következményekkel fog járni az egész világon.

Borrell rendkívül fontos üzenetnek nevezte, hogy az Európai Bizottság azt ajánlja a tagállami kormányokat tömörítő tanácsnak: adja meg a tagjelölti státust Ukrajnának és Moldovának.

Moszkva azt állította, hogy tömeges engedetlenség tapasztalható a parancsnokság irányába az ukrán erők között, a katonák pedig dezertálnak – írja a Sky.

Az orosz védelmi minisztérium legutóbbi napi hadműveleti tájékoztatójában azt állította, hogy egyes parancsnokok kivonultak egységeik irányítása alól, és bármilyen ürügyet felhasználnak ahhoz, hogy kitérjenek a harci feladatok elől.

A tájékoztatóból továbbá kiderült, hogy:

• Megsemmisítettek egy Buk–M1 hordozórakétát Donyeckben.
• Lelőttek egy MiG–29-es repülőgépet Dnyipropetrovszkban.
• Megsemmisítettek egy drónirányító központot az odesszai Artsiz repülőtéren.
• Megsemmisültek egy S–300-as légvédelmi rakétarendszer kulcselemei Luhanszkban.
• Megölték az ukrán fegyveres erők 450 tagját.

Németország támogatja Lengyelország és Románia vasúti átalakításait annak érdekében, hogy az orosz tengeri blokád miatt Ukrajnában rekedt több millió tonna gabona exportját segítsék.

Annalena Baerbock német külügyminiszter azt követően nyilatkozott, hogy Josep Borrell, az EU külügyi vezetője „valódi háborús bűnnek” nevezte az orosz blokádot.

„A vasúti pályákat korszerűsíteni kell, szükség van a megfelelő tehervagonokra” – mondta Baerbock.

„Egyértelmű, hogy az összes gabonát nem fogjuk tudni kijuttatni, de ha csak egy részét is sikerül megmenteni, akkor az már óriási segítség” – tette hozzá a német külügyminiszter.

Ukrajna gabonaexportja tavaly világszerte 400 millió embert táplált, de most mintegy 20 millió tonna gabonát tárolnak az orosz blokád mögött.

Valódi háborús bűnnek számít, ezért elszámoltathatóvá kell tenni Oroszországot azért is, ha továbbra is akadályozza az élelmezés szempontjából létfontosságú gabonakivitelt Ukrajnából – jelentette ki Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője Luxembourgban hétfőn, az EU-tagországok külügyminisztereinek tanácsülését megelőzően.

Josep Borrell 2020. augusztus 28-án

Fotó: Kay Nietfeld - Pool / Getty Images

Borrell az ülésre érkezve kijelentette: elképzelhetetlen, hogy több millió tonna búza elzárva maradjon Ukrajnában, miközben a világ többi részén az emberek éheznek.

„Ez igazi háborús bűn”, ez a helyzet nem tarthat sokáig, és nem maradhat büntetlenül, ugyanis súlyosbítja az éhínség kialakulásának veszélyét az egész világon – húzta alá az uniós diplomácia vezetője.

Az elmúlt 24 órában az ellenség Harkiv külvárosában és a Kholodnohirszkij kerületben támadott. Az előzetes információk szerint senki sem sérült meg. Az oroszok továbbra is terrorizálják a polgári lakosságot.

Felhívom a harkivi lakosokat: ne hagyják figyelmen kívül a riasztásokat, és maradjanak az óvóhelyeken! Ne tartózkodjanak feleslegesen a mezőkön vagy az utak szélén, és ne keressék fel az erdősávokat!

– közölte Oleh Synyehubov.

„A Harkiv környéki vonalon az ellenség elsősorban az ukrán védelemre összpontosít. Többször elmondtuk, hogy az oroszok nem hagynak fel a Harkivra vonatkozó terveikkel, de a fegyveres erőink készen állnak mindenre” – tette hozzá.

• Az orosz szárazföldi és légi erők a hétvégén továbbra is a Donbász középső területére összpontosítottak.
• Február 24. óta az orosz légierő folyamatosan alulteljesít. Nem tudja következetesen biztosítani a légi erőt, valószínűleg az egyik legfontosabb tényező Oroszország korlátozott sikere mögött.
• Nem tud teljes légi fölényt szerezni, emellett kockázatkerülő stílusban tevékenykedett és ritkán hatolt az ukrán vonalak mögé. Nehézségeinek néhány alapvető oka megegyezik az orosz szárazföldi erőkével.
• Oroszország légi harci kiképzésének nagy része valószínűleg évek óta erősen forgatókönyvszerű, és inkább a magas rangú tisztviselők lenyűgözésére, mintsem a dinamikus kezdeményezőkészség fejlesztésére koncentrálnak

– írta meg a Guardian.

Oroszország széntermelése 365,1 millió tonna körül alakul az idén, 17 százalékkal elmarad a tavalyitól – közölte az orosz energiaügyi minisztérium az Interfax hírügynökséggel. A minisztérium azzal számol, hogy az export 30 százalékkal, 156 millió tonnára eshet.

Az április elején elfogadott újabb szankciócsomag részeként az Európai Unió idén augusztustól megtiltotta a szén behozatalát Oroszországból.

Az orosz kormány szerint a kivitel tengeri kikötőkön keresztül az ázsiai és csendes-óceáni térség országaiba irányítható át, legalább részben ellensúlyozandó ezzel a kieső exportot Nyugatra – írja az MTI.

Kína Oroszországból származó nyersolajimportja májusban 55 százalékkal rekordszintre emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. Ezzel megelőzte Szaúd-Arábiát is. A kínai finomítók a Moszkva ellen bevezetett szankciók közepette kedvezményes árakon vásároltak – írta meg a Guardian.

Kínai adatok szerint az orosz kőolajimport – beleértve a kelet-szibériai csendes-óceáni csővezetéken keresztül szivattyúzott szállítmányokat és a tengeri szállításokat – közel 8,42 millió tonnát tett ki.

A szállítmányok napi 2 millió hordónak felelnek meg, ez negyedével több az áprilisihoz képest. Kína a világ legnagyobb nyersolajimportőrje.

A kínai cégek azután növelték meg az orosz olaj behozatalát, miután a nyugati olajipari nagyvállalatok és kereskedőházak a szankciók miatt visszavonultak.

Az akár 30 százalékos árengedmények segítettek Oroszországnak abban, hogy a nyugati szankciók ellenére továbbra is legyen bevétele. 

Dmitrij Muratov orosz újságíró elárverezi Nobel-békedíjas kitüntetését, és a bevételt a háború elől menekülő ukrán gyermekek megsegítésére törekvő UNICEF-nek ajánlja fel – közölte a Guardian.

Muratov 2021 októberében segített megalapítani a Novaja Gazeta című független orosz lapot. Ő volt a kiadvány főszerkesztője, amikor márciusban bezárták, mivel a lap elítélte Oroszország Ukrajna elleni invázióját.

Az újságíró tavaly megosztva kapta a Nobel-békedíjat a Fülöp-szigeteki Maria Ressa újságírónővel, és azt mondta, hogy el szeretné árverezni a díját és a vele járó 500 000 dolláros pénzjutalmat jótékony célra ajánlja fel.

Oroszország fokozta a megszállt Donyeck bombázását, hogy humanitárius válságot idézzen elő. Később a Nyugatot hibáztatja majd ezért, amely modern fegyverekkel látja el Ukrajnát – vélekedett Szerhij Garmash újságíró a Radio NV műsorában.

Egy lebombázott iskola Ukrajnában Donyeckben 2022. június 13-án

Fotó: Yuri Kadobnov / AFP

Garmash véleménye szerint az ellenségnek az a célja, hogy vádaskodjon, hogy a Nyugattól kapott fegyvereket Ukrajna a donyecki civilek megölésére használja. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Ukrajnának nem érdeke az ideiglenesen megszállt városban lévő polgári objektumok bombázása.

Nem engedhetjük meg magunknak, még ha akarnánk sem, hogy Donyecket csak azért lőjük, hogy elpusztítsuk, mert súlyos lőszer- és lövedékhiányunk van. Sajnos nagy problémánk van a harci készletekkel. Másodszor: nincs értelme lerombolni a várost, amelyet vissza fogunk venni, és újra kell építenünk

– magyarázta az újságíró az Unian szerint.

Ausztrália egy 285 millió dolláros segélycsomag részeként 14 páncélozott személyszállító járműből az első négyet már elküldte Ukrajnának.

Az M113AS4-eseket a múlt héten rakodták be egy ukrán repülőgépbe, miután Peter Dutton volt védelmi miniszter májusban ígéretet tett a személyszállítókra és további 20 Bushmaster gyalogsági járműre.

Ukrajna ausztráliai nagykövete, Vaszil Mjrosznyicsenko további katonai segélyt kért, különösen nagy hatótávolságú rakétákat, amelyek 150 km-es távolságból is képesek támadást indítani, valamint lőszert, mivel a készletek fogynak.

Továbbra is vizsgálni fogjuk, hogyan tudunk a legjobban segíteni az ukrán népnek. Ausztrália kiáll Ukrajna mellett, és ismét felszólítja Oroszországot, hogy hagyjon fel Ukrajna igazságtalan és törvénytelen inváziójával

– mondta Richard Marles védelmi miniszter.

Az Európai Unió külügyminiszterei hétfőn ülnek össze Luxembourgban, és arról fognak tárgyalni, hogy hogyan lehetne az orosz fekete-tengeri blokád miatt elakadt gabonát kiszabadítani Ukrajnából.

Ukrajna a világ egyik legnagyobb búzaszállítója, de mióta Oroszország megszállta az országot és blokkolja a kikötőket, több mint 20 millió tonna gabona rekedt a silókban.

Az EU támogatja az ENSZ tengeri export újraindításáról szóló törekvéseit az orosz élelmiszer- és műtrágyakivitel megkönnyítése érdekében, de ehhez Moszkvának is zöld utat kell adnia – számolt be a Guardian.

A hétvégén a horvát, román, ukrán határnál és az ország belsejében nyolc határsértőt fogtak el, akikkel szemben idegenrendészeti eljárás indult.

Az elmúlt héten az ország területén 3848 határsértőt tartóztattak föl és kísértek vissza. A megelőző héten – június 6-tól 12-ig – a feltartóztatottak száma 3922 volt. Emellett az elmúlt héten a horvát, román, ukrán határnál és az ország belsejében nyolc határsértőt fogtak el, akikkel szemben idegenrendészeti eljárás indult.

Embercsempészés miatt 47 gyanúsított ellen indult eljárás – derül ki a rendőrségi összesítésből.

Olekszij Reznyikov, Ukrajna védelmi minisztere a Polsat News lengyel hírcsatornának nyilatkozta, hogy Ukrajna öt európai városban fogja kiállítani a megsemmisített orosz haditechnikai eszközök darabjait – számolt be az Independent.

Mindent megteszünk annak érdekében, hogy az orosz tankok Európában roncsok formájában kössenek ki

– közölte a védelmi miniszter.

A megsemmisült orosz haditechnikai eszközöket Varsóban, Berlinben, Párizsban, Madridban és Lisszabonban fogják bemutatni.

A moszkvai Lefortovo kerület előzetes letartóztatási központjába szállították át az ukrán nacionalista Azov zászlóalj több parancsnokát – jelentette vasárnap a TASZSZ hírügynökség a bűnüldöző szervektől származó információra hivatkozva.

Evakuált ukrán katonák az Azovstal acélgyárából 2022. május 17-én

Fotó: Russian Defense Ministry/Handout/Anadolu Agency via Getty Images

„Több olyan Azov-parancsnokot, akik Mariupol ostromakor adták meg magukat, Lefortovóba vittek” – mondta a névtelenül nyilatkozó informátor, aki nem nevesítette, hogy kit szállítottak át a csak Oroszország által elismert „Donyecki Népköztársaságból” Moszkvába.

A TASZSZ egy ugyancsak meg nem nevezett, az erőszakszervezetekben szolgáló illetőre hivatkozva azt írta, hogy az Azov parancsnokhelyettesét, Szvjatoszlav Palamart és az ukrán fegyveres erők 36. dandárjának parancsnokát, Szerhij Volinszkijt szállították át Oroszország területére, vizsgálati intézkedések céljából.

Köszöntjük olvasóinkat!

Kezdődik az Index élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Vasárnapi percről percre cikkünk ide kattintva érhető el.

Tartsanak velünk ma is!