A britek megfejtették, milyen szindrómában szenved Putyin

Oroszország háborúja Ukrajnában – az Index szerdai hírösszefoglalója

Index
2022.06.29. 12:01
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • A mentőszolgálat két munkatársa is megsérült a lebombázott kremencsuki bevásárlóközpont romjainak eltakarítása közben – közölte az Állami Sürgősségi Szolgálat. 

    Az épület szerkezeteinek szétszerelése közben megmozdult egy vasbeton födém, aminek következtében két mentős megsérült. A jelentés szerint jelenleg kórházban ápolják őket. 

    Az Amstor bevásárlóközpont romjainak már a 75 százalékát elbontották, a munkálatokba csaknem 400 főt vontak be – írja az Unian.

  • Az orosz legfelsőbb bíróság másodszor is elhalasztotta a tárgyalást arról, hogy terrorista szervezetnek minősítsék-e az ukrán Azov ezredet, amelynek tagjai hetekig dacoltak az orosz erőkkel Mariupol ostromakor.

    Egy bírósági tisztviselő közölte, hogy az először május 26-ra kitűzött tárgyalást augusztus 2-re halasztották, indoklás nélkül.

    Ha a bíróság az Azov ezredet terrorista szervezetnek minősíti, az utat nyithatna ahhoz, hogy egyeseket bíróság elé állítsanak, ahogyan azt az orosz parlament tagjai követelték.

  • Az öt hónapja tartó háború arra kényszerítette az ukránokat, hogy módosítsák az elképzeléseiket; úgy készültünk, hogy ez egy gyors konfliktus lesz, ehelyett valójában egy maratonra kell számítanunk – mondta Olena Zelenszka, az ukrán first lady.

    Nagyon nehéz öt hónapig kitartani. Össze kell gyűjtenünk minden erőnket, és tartalékolni az energiánkat, mert nem látjuk a szenvedésünk végét

    – fogalmazott Olena Zelenszka.

    Az ukrán first lady a CNN-nek adott interjújában a férjéhez hasonlóan szintén terrortámadásnak nevezte a hétfői, bevásárlóközpontot ért bombatámadást, amely 18 ember életét követelte. 

    Olena Zelenszka arról is beszélt, hogy a háború első két hónapjában ő és a gyerekei egyáltalán nem találkozhattak az elnökkel, azonban amióta az oroszok kivonultak Kijevből, együtt tudnak lenni, de nem folyamatosan.

  • Oroszország egy frissen kiadott tájékoztatójában azt állítja, hogy megsemmisített egy katonai kiképzőbázist Mikolajiv közelében.

    A közlemény úgy fogalmaz, hogy az ukrán 108. zászlóalj gyakorlatilag megsemmisült az elmúlt napokban. A jelentés szerint az orosz erők egy nap alatt négy parancsnoki állást, egy MiG–29-es vadászgépet, két Szu–25-ös vadászgépet, egy Mi–8-as helikoptert és kilenc ukrán drónt semmisítettek meg.

    A tájékoztató emellett azt is állítja, hogy számos olyan esetet regisztráltak, amikor az ukrán katonák éhség miatt hagyták el állásaikat, és dezertáltak.

    Az állításokat még egyetlen független forrás sem erősítette meg, írja a Guardian.

  • Jens Stoltenberg főtitkár szerint a NATO „a második világháború óta a legsúlyosabb biztonsági válság közepette” ülésezik Madridban.

    Az ukrajnai háború máris a NATO kelet-európai erőinek növelését váltotta ki, és a szövetségesek várhatóan megállapodnak abban, hogy jövőre közel nyolcszorosára, 40 ezerről 300 ezer főre növelik a gyorsreagálású erőket a térségben.

  • A NATO-szövetségesek addig szállítanak fegyvereket Ukrajnának az Oroszország elleni háborúban, amíg szükséges, idézte az al-Dzsazíra Olaf Scholz német kancellárt, aki a madridi NATO-csúcstalálkozó második napjára érkezett.

    Jó, hogy az itt összegyűlt országok, de sokan mások is hozzájárulnak ahhoz, hogy Ukrajna meg tudja védeni magát. Az üzenet a következő: mindaddig, amíg Ukrajna külső segítségre szorul, ezt fogjuk tenni, méghozzá intenzíven

    – mondta a kancellár újságíróknak.

  • Ben Wallace brit védelmi miniszter az LBC rádió vendége volt, ahol azt mondta, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök kisember-szindrómában (más nevén Napóleon-szindróma) szenved.

    Putyin önmagáról és a világról alkotott nézete alapján az orosz elnöknek kisember-szindrómája van

    – nyilatkozta Wallace.

  • Oroszország február 24-én indított, Ukrajna elleni háborújában eddig körülbelül 26 900 orosz katona esett el – számolt be az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara.

    A vezérkar beszámolója szerint 

    • 1572 tankot,
    • 3720 páncélozott harcjárművet,
    • 781 tüzérségi rendszert,
    • 246 rakétavetőt,
    • 103 légvédelmi berendezést,
    • 217 repülőgépet,
    • 185 helikoptert
    • és 2598 darab katonai gépjárművet és tartálykocsit semmisítettek meg az ukrán védők.

    Ezenkívül 14 orosz hajót, 640 hadműveleti és taktikai drónt, 61 egység speciális felszerelést és 142 cirkálórakétát számoltak fel.

  • A Fehér Ház tisztviselői állítólag elvesztették bizalmukat abban, hogy Ukrajna valaha is képes lesz visszaszerezni az invázióban Oroszországtól elvesztett területeket, írja a CNN.

    Amerikai tisztviselők a hírportálnak elmondták, hogy e pesszimistább értékelés ellenére az Egyesült Államok nem fog nyomást gyakorolni Ukrajnára, hogy a konfliktus lezárása érdekében hivatalos területi engedményeket tegyen Oroszországnak.

    Mégpedig azért nem, mert azért van némi remény arra, hogy Ukrajna nagy területeket tud majd visszaszerezni egy várhatóan még az idén induló ellentámadásban.

    Az, hogy Ukrajna vissza tudja-e venni a megszállt területeket, nagyrészt, ha nem teljesen, attól függ, hogy mennyi támogatást adunk nekik

    – mondta egy kongresszusi tanácsadó.

    Elmondta, hogy Ukrajna hivatalosan legalább 48 rakétaindító rendszert kért az Egyesült Államoktól, de eddig csak nyolc leszállítását ígérték meg Kijevnek.

  • Kijevben éjszaka kijárási tilalom van érvényben, ennek ellenére két klub is nyitva tartott. A helyszínen 413 személy tartózkodott, köztük összesen 219 katonai behívót osztottak szét. A rendőrök összesen 420 helyszínen razziáztak a fővárosban, a behívók kiosztásán kívül egyes személyeknél kábítószert is találtak, írja a Kárpátalja a goloskarpat.info hírportálra hivatkozva.

  • Szergej Lavrov orosz külügyminiszter arra figyelmeztetett, hogy minél több fegyvert küldenek a nyugati országok Ukrajnába, annál tovább fog tartani a konfliktus.

    A mai türkmenisztáni látogatása során tartott sajtótájékoztatón Szergej Lavrov azt is elmondta, hogy Oroszország nem egy bevásárlóközpontot vett célba tegnap az ukrajnai Kremencsuk városában. Azt állította, hogy a bevásárlóközpont üres volt, amikor tűz ütött ki, mert Oroszország a bevásárlóközpont mellett lévő, nyugati fegyvereket tároló fegyverraktárat találta el – írja a Sky News.

    36 embert még mindig keresnek, miután a kremencsuki bevásárlóközpontot rakétacsapás következtében megsemmisítették. A támadásban legalább 18 ember meghalt, és többtucatnyian megsebesültek.

  • Az Oroszország által megszállt ukrajnai Herszon régióban beiktatott tisztviselők szerint biztonsági erőik kedden őrizetbe vették Herszon város polgármesterét, Ihor Koljkajevet, miután az nem volt hajlandó Moszkva utasításait követni, míg egy herszoni helyi tisztviselő szerint a polgármestert elrabolták.

    Megerősíthetem, hogy Koljkajevet a parancsnoki (katonai rendőrség) iroda őrizetbe vette

    nyilatkozta Jekatyerina Gubareva, a Herszon régió Moszkva által kinevezett helyettes vezetője.

    Koljkajev egyik tanácsadója viszont azt állítja, hogy a polgármestert elrabolták, miután megtagadta az együttműködést az ukrajnai orosz megszállókkal.

  • Ukrajna további három-három tarackot kap Németországtól és Hollandiától is – közölték védelmi miniszterek a BBC tájékoztatása szerint.

    A két ország már eddig is 12 darabot biztosított a nagy hatótávolságú fegyverekből. A bejelentés a spanyolországi Madridban tartott NATO-csúcstalálkozón hangzott el.

    Megmutatjuk elszántságunkat és elkötelezettségünket Ukrajna iránt, és nem engedünk az orosz agressziónak

    – mondta Kajsa Ollongren holland védelmi miniszter.

  • A helyzet Liszicsanszk városában a szeverodonyecki helyzetre emlékeztet, amikor az orosz erők megkezdték a város ostromát, mondta Luhanszk kormányzója, hozzátéve, hogy Oroszország kazettás bombákkal lövi a helyieket.

  • Az ukrán–magyar határszakaszon 5819 ember lépett be kedden Magyarországra, a románmagyar határszakaszon belépők közül 4449-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek, közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szerdán az MTI-vel.

    A beléptetettek közül a rendőrség 259 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Nekik fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – írták.

  • Két civil holttestét találták meg Dnyipróban egy autószállító vállalkozás romjai alatt az orosz megszállók június 28-i rakétacsapása után.

    Ezt a Dnyipropetrovszki régió kormányzója, Valentyin Reznyicsenko jelentette be, írja az Unian hírügynökség.

    Borisz Filatov, Dnyipro polgármestere utólag tisztázta, hogy a rakéta a helyi benzinkutat találta el, ahol a támadás pillanatában dolgozók tartózkodtak. Az állomáson nem voltak fegyverek vagy katonák. Filatov hozzátette, a cég polgári járművek javításával foglalkozott.

    Később az Ukrán Fegyveres Erők Légiereje arról számolt be, hogy az oroszok a Fekete-tenger felől tengeri cirkálórakétákkal csapást mértek a Dnyeper folyóra.

  • Herszonban a tisztviselők megkezdték az Oroszországhoz való csatlakozásról szóló népszavazás előkészítését, jelentette a TASZSZ orosz állami hírügynökség.

    Az Ukrajna déli részén fekvő régiót márciusban foglalták el az orosz erők, és jelenleg egy Moszkva által felállított adminisztráció irányítja.

  • Két ember meghalt, három pedig megsebesült egy lakóépületet ért orosz csapás következtében szerda reggel a dél-ukrajnai Mikolajiv városában, közölte Vitalij Kim regionális kormányzó, írja az al-Dzsazíra angol nyelvű kiadása.

    Nem pontosította, hogy bomba- vagy rakétacsapásról, esetleg tüzérségi vagy aknavetőgránátról volt-e szó.

    Az oroszok kedden is csapást mértek a Mikolajivi régióra, Ocsakiv városában három ember, köztük egy hatéves kislány meghalt.

    Frissítés: A hatóságok legújabb jelentése szerint legalább négy ember halt meg a lakóházra mért orosz rakétacsapás következtében.

    Olekszandr Senkevics polgármester elmondta, hogy nyolc rakéta csapódott be a városban, és felszólította a lakosokat az evakuálásra. Elmondta, hogy az épületet a jelek szerint egy orosz X-55-ös cirkálórakéta találta el.

  • Amikor Oroszország és az önhatalmúlag kikiáltott Luhanszki Népköztársaság (LPR) szövetséges erői ellenőrzésük alá vonják az Ukrajna keleti részén fekvő Szlavjanszk városát, az ukrán csapatokat teljesen bekeríthetik, mondta a TASZSZ orosz hírügynökségnek Vitalij Kiszelev, a Luhanszki Népköztársaság belügyminiszter-helyettese.

    Andrej Marocsko, a luhanszki „népi milícia” egyik tisztje kedden azt mondta, hogy Liszicsanszk városa az ukrán hadsereg utolsó bástyája a Luhanszki Népköztársaságban, amit állítása szerint 98 százalékban már a szakadárok ellenőriznek.

  • Liz Truss szerint az Egyesült Királyságnak „korábban kellett volna fegyvert szállítania Ukrajnának”, és le kell vonnia a Tajvanra vonatkozó tanulságokat.

    „Az Egyesült Királyságnak korábban kellett volna fegyvert szállítania Ukrajnának, és ugyanezt a hibát nem szabad elkövetni Tajvannal” – mondta Liz Truss brit külügyminiszter.

    Arra a kérdésre, hogy egyes szövetségesek miért nem támogatták Ukrajnát ugyanúgy, mint az Egyesült Királyság, Liz Truss a Külügyi Bizottságban elmondta,

    korábban kellett volna védelmi fegyvereket szállítanunk Ukrajnába. Ezt a leckét Tajvan esetében is meg kell tanulnunk. Minden egyes felszerelés, amit küldtünk, hónapokig tartó kiképzést igényel, ezért minél hamarabb megtesszük, annál jobb.

    A brit kormány aggódik, hogy ha nem sikerül megállítani Vlagyimir Putyin ukrajnai invázióját, az felbátoríthatja Hszi Csin-ping kínai elnököt, aki megpróbálhatja elfoglalni Tajvant – írja a Sky News.

  • A szentpétervári hatóságok közölték, hogy két fehérorosz MAZ-busz égett le a nyugati szankciók hatására kialakult körülmények miatt. Ezt Kirill Poljakov kormányzóhelyettes közölte a Moscow Times szerint.

    Elmondása szerint a hidraulikus hajtók szállítása során a nyugati karimákat alternatív karimákra cserélték. Ennek következtében a motortérből olaj került a motorra és kigyulladt. Poljakov elmondta, hogy jelenleg a fehéroroszországi üzem szakemberei a MAZ 203947-es autóbuszok műszaki állapotának teljes körű ellenőrzését végzik.

    A hidraulikus hajtáskészletek szállítása során a szankciós nyomás és az ellátási láncok megszakadása miatt a bevált karimákat más, műszakilag hasonló, de nem ellenőrzött referenciákkal rendelkező karimákra cserélhették. A kormányzóhelyettes szerint a MAZ–203-as autóbuszok meglévő hűtési és hidraulikus meghajtórendszere 2005 óta nem változott, és „megbízhatónak és biztonságosnak” bizonyult.

  • „Nagyon is reális veszély”, hogy Oroszország az Ukrajnán túli területeken is katonai akciót hajt végre – mondta Ben Wallace brit védelmi miniszter kedden egy sajtótájékoztatón

    A tárcavezető úgy fogalmazott, hogy napjainkban Oroszország jelenti „a legközvetlenebb és legsúlyosabb fenyegetést” Európára nézve.

    Mindeközben elítélte az utóbbi évek brit kormányzatait amiatt, hogy a hadseregen spóroltak és leépítéseket hajtottak végre a fegyveres erőknél. Ezzel szemben Boris Johnson kormánya 24 milliárd angol fonttal növelte a védelmi célú költségvetést ’24-ben – hangsúlyozta. 

    Hozzátette azt is, hogy a költségvetést tovább kell növelni, nemcsak az orosz fenyegetettség miatt, hanem azért, hogy Kína és más államok fenyegetése ellen is felléphessenek.

  • 2022. június 28-án 54 ember, köztük 19 gyermek érkezett Budapestre vonattal, mindannyian az ukrán háború elől menekültek.

    A Budapesti Rendőr-főkapitányság a Készenléti Rendőrséggel segíti az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. Munkájukat a Budapesti Polgárőr Szövetség támogatja – közölte a rendőrség.

  • Az orosz légierő az Egyesült Államokból és az Európai Unióból szállított fegyvereket tároló hangárokra mért csapást precíziós rakétákkal a Poltava megyei Kremencsuk ukrán városban, a közúti helyi gépgyár közelében – közölte Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője kedden újságírókkal, miközben a luhanszki szakadárok bejelentést tettek az amerikai HIMARS sorozatvető első ukrán bevetéséről.

    A tábornok szerint a csapás nyugati gyártmányú fegyvereket és lőszereket ért, amelyeket a Donyec-medencében harcoló ukrán csapatoknak szándékoztak továbbszállítani.

    A nyugati fegyverekhez raktározott lőszerek felrobbanása tüzet okozott a gyárépület mellett található, nem működő bevásárlóközpontban

    – idézi az MTI a tábornokot.

  • Vlagyimir Putyin orosz elnök nem kezdte volna el az ukrajnai háborút, ha nő lenne, jelentette ki Boris Johnson brit miniszterelnök.

    Ha Putyin nő lenne, ami nyilvánvalóan nem így van, de ha az lenne, nem hiszem, hogy belekezdett volna ebbe az erőszakos háborúba

    – idézte a Sky News a politikust, aki szerint több teret kellene engedni a nőknek a legfelsőbb politikai körökben.

  • Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt mondta, hogy Oroszországot ki kellene zárni az ENSZ-ből.

    Egyúttal sürgette a szervezetet, hogy hozzon létre nemzetközi bíróságot a háború alatti orosz tevékenység kivizsgálására.

    Sürgősen cselekednünk kell, ellenkező esetben Oroszország terrorista tevékenysége átterjed más európai országokra és Ázsiára. Putyin terroristává vált

    – jelentette ki az elnök.

    Oroszországot gyakorlatilag lehetetlen lenne kizárni, mivel a tanács állandó tagja, és vétójoggal blokkolhat minden, a kizárására irányuló indítványt, emlékeztet a Sky News.

  • Oroszországot már többször vádolta Ukrajna azzal, hogy erőszakkal telepítik át a megszállt körzetekben élő ukrán állampolgárokat, köztük gyerekeket is, a saját területeikre. Több száz ilyen gyermek nyomára akadtak az Azovi-tenger melletti Taganrog városában. Kijev szerint a gyerekek elrablása és áttelepítése a népirtás körébe tartozó cselekmény. 

    A gyerekeket az ukrajnai Donyecki régióból transzportálták át a kelet-oroszországi városba. A kijevi kormány már több bizonyítékkal is szolgált az ilyen esetek alátámasztásra, és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság ügyészei is vizsgálják az ilyen ügyeket június eleje óta. 

    A Romashka nevű taganrogi sportkomplexumot alakították át menekültszállássá, ott helyezték el a most felfedezett négyszáz kiskorú gyermeket. A legfiatalabb gyermek mindössze kétéves. Nemcsak azokat az árvákat szállították oda, akik otthonokban vagy bentlakásos iskolában éltek, hanem azokat is, akiknek az apja az ukrán hadseregben harcol. A tábor munkatársai szerint a gyerekeknek orosz útlevelet adnak, és orosz szülők fogadhatják őket örökbe. 

    Michelle Bachelet (volt chilei elnök), az ENSZ emberjogi biztosának adatai szerint több mint 91 000 gyermek élt Ukrajnában árvaházakban, bentlakásos iskolákban és egyéb, fiatalokat gondozó intézményekben a február 24-i orosz inváziót megelőzően. Az ENSZ gyermekvédelmi szervezete információkkal rendelkezik arról, hogy Oroszország „módosíthatja a meglévő jogszabályokat a donbászi árvák örökbefogadásának felgyorsítása érdekében”, vagyis hogy ezek a gyerekek orosz családokba kerülhessenek. 

    A The Washington Post értesült arról, hogy létezik egy illegális örökbefogadási hálózat is, amelyen keresztül a gyerekeket gyakran ugyanazok a katona- vagy rendőrtisztek fogadták örökbe, akik meggyilkolták a biológiai szüleiket. Más esetekben a csecsemők árvaházakban kötöttek ki, vagy a katonai rezsimhez hű családoknál, valódi származásukat elfedő, hamis dokumentumokkal – írja az Euronews.

  • Köszöntjük olvasóinkat!

    Kezdődik az Index szerdai élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Keddi percről percre cikkünk ide kattintva érhető el.

    Kövessenek bennünket ma is!