Moszkva háborúval fenyeget a szankciókért

Videó készült arról a mikolajivi rakétatámadásról, amelyben legalább hatan meghaltak.

Vitalij Kim, a város katonai adminisztrációjának vezetője azt mondta, hogy az oroszok több mint tíz rakétát lőttek ki a városra. A felvételen az látható, amint ezek egyike becsapódik egy lakóházba. 

A legfrissebb híradások szerint két embert még mindig keresnek a romok alatt a támadás helyszínén.

Oroszországban éves szinten 1,7 százalékkal csökkent az ipari termelés, 10,1 százalékkal esett vissza a kiskereskedelmi forgalom és 3,9 százalékra mérséklődött a munkanélküliség májusban.

Az orosz statisztikai hivatal közölte, hogy havi szinten az ipari termelés 1,9 százalékkal maradt el az áprilisitól, amikor nagyobb, 8,5 százalékos esést regisztráltak márciussal összevetve.

az MTI szerint májusban az áprilisi 4 százalékról. Januárig négy hónapon át 4,3 százalék volt a munkanélküliségi ráta Oroszországban, majd januárban 4,4 százalékra emelkedett, februárban és márciusban egyaránt 4,1 százalék, áprilisban 4 százalék volt. A statisztikai hivatal adatai szerint idén májusban a munkanélküliek száma 2 millió 946 ezer volt, 59 ezerrel kevesebb az áprilisinál.

Újabb egymilliárd font (körülbelül 462 milliárd forint) értékű katonai segélyt nyújt Ukrajnának a brit kormány – közölte csütörtökön a londoni miniszterelnöki hivatal.

A Downing Street tájékoztatása szerint a segélycsomagot Boris Johnson brit miniszterelnök jelentette be a madridi NATO-csúcstalálkozón.

Johnson szóvivője szerint a katonai segítség értékének emelése egyben új szakaszt is nyit a nemzetközi közösség által Ukrajnának nyújtott támogatásban, a segélycsomag ugyanis ezúttal már magasan fejlett légvédelmi rendszereket, pilóta nélküli légi járműveket, elektronikai hadviselésre alkalmas innovatív, új eszközöket, az ukrán katonáknak pedig több ezer alapvető fontosságú személyes felszerelési tárgyat tartalmaz.

A Downing Street szerint az új csomag egyben az első lépés abban az irányban, hogy Ukrajna az orosz invázió elleni eddigi védekező szakasza után képessé váljon támadó hadműveletekre is az orosz szárazföldi erők ellen szuverenitásának helyreállítása végett – írta az MTI.

„Több hónapos késedelemmel elhagyta az első hajó a bergyanszki kereskedelmi kikötőt. 7000 tonna gabona tart baráti országok felé” – tudatta Jevgenyij Balickij, a régió Moszkva által kinevezett vezetője csütörtökön a Telegramon. 

Hozzátette, hogy a Fekete-tengeren Oroszország hajói garantálják a biztonságos utat, valamint kiemelte, hogy végrehajtották a kikötő aknamentesítését. 

Bergyanszk az oroszok által megszállt Zaporizzsja régió egyik kikötővárosa. A körzet a február 24-én kezdődő háborút követő első pár hétben orosz kézre került, a helyi gazdaságot pedig azóta integrálják erőszakosan az orosz gazdaságba. 

Ukrajna azzal vádolja Oroszországot és a szövetségeseit, hogy a gabonájuk ellopásával járulnak hozzá a globális élelmiszerhiányhoz, mert az ukrán kikötőkben blokkolják a gabona exportját. Oroszország eddig azon az állásponton volt, hogy amennyiben az ukrán hadsereg elhagyja a tengeri útvonalat, kiengedik az élelmiszert szállító ukrán hajókat. 

Kijev viszont hallani sem akar erről, mert félő, hogy az orosz hadsereg ebben az esetben megindítja a támadást a Fekete-tenger ukrán partvidéke ellen – írja az Euronews. 

Cseh szakemberek különleges drónokat fejlesztettek ki, amelyeket hamarosan megkaphat az ukrán hadsereg.

A Bivoj névre keresztelt drónok célja a felderítés, valamint az ukrán tüzérség támogatása lehet azáltal, hogy adatokat szolgáltatnak a precíziós csapásokhoz.

Az eszközöket a cseh Jablotron nevű vállalat fejlesztette ki. A Jablotron tulajdonosa szerint az ukrán kezelőszemélyzet már meg is kapta a kiképzést az új drónok használatához, amelyekből két darabot hamarosan átadnak.

Az ukránok visszavonulnak a Donbászban, de nem mindegy, hogy milyen formában – írta csütörtöki háborús jelentésében a brit védelmi minisztérium.

Közlésük szerint a legintenzívebb harc jelenleg Liszicsanszk városánál folyik, az ottani olajfinomító környékén. Hadműveleti szinten nézve az oroszok korlátozott mértékben nyomulnak előre, és arra törekszenek, hogy a Donyecki terület északi részén bekerítsék az ukrán csapatokat.

Hozzátették: a legfontosabb kérdés most az, hogy az ukrán hadsereg tud-e az oroszok előrenyomulását késleltető harcokat folytatni a térségben, valamint hogy a csapataik rendezetten tudnak-e visszavonulni azért, hogy elkerüljék a bekerítést.

Elfoglalta az orosz haderő a liszicsanszki olajfinomító teljes területét – számolt be Telegram-csatornán Rodion Mirosnyik, a de facto Luhanszki Népköztársaság oroszországi nagykövete.

Ukrajna legnagyobb olajfinomítójának, a liszicsanszkinak a teljes területe a szövetségi erők ellenőrzése alá került… Mostanra már teljesen kiszorították az ukrán alakulatokat az üzem területéről 

– írta a posztban a tisztviselő.

Az Amnesty International emberi jogi civil szervezet szerint az orosz hadsereg márciusi támadása a több száz civilnek menedéket nyújtó mariupoli színház ellen egyértelmű háborús bűncselekmény volt.

Legújabb vizsgálatáról az Amnesty International új jelentést tett közzé, amelyből kiderül, hogy az orosz erők „március 16-án szándékosan vették célba a színházat, annak ellenére, hogy tudták, az épület több száz civilnek nyújtott menedéket, így a támadás egyértelmű háborús bűncselekménynek minősül”.

A szervezet válságkezelő csoportja beszélt a túlélőkkel, digitális bizonyítékokat gyűjtött össze, és arra a következtetésre jutott, hogy a támadást szinte biztosan orosz vadászgépek hajtották végre – írja az Independent.

A repülőgépek két 500 kilogrammos bombát dobtak le, amelyek „egymáshoz közel csapódtak be és egyszerre robbantak fel” – áll az Amnesty tisztviselőinek közleményében.

Sok ember megsérült és meghalt ebben a kegyetlen támadásban. Halálukat valószínűleg az okozta, hogy az orosz erők szándékosan ukrán civileket céloztak meg

– tette hozzá a közlemény. A szervezet arra a következtetésre jutott, hogy az orosz hadsereg tudta, hogy civilek százai húzódnak meg odabent, mégis ledobta a bombákat.

Az Orosz Cárság részeként, 1917 előtt létező Taurida kormányzóság újraélesztésével próbálhatja meg Oroszország elcsatolni Ukrajna déli területeit –  írta az Institute for the Study of War (ISW) kutatóközpont.

Közlésük szerint az ukránok értesültek arról, hogy Oroszország a Herszoni terület és a Zaporizzsjai terület elfoglalt részein megpróbálhatja ismét létrehozni és magához csatolni a történelmi provinciát. Minderre pedig egy megrendezett népszavazással adnának hivatkozási alapot.

Az ISW felhívta a figyelmet arra, hogy ezáltal az oroszok közvetlenebb módon terjeszthetnék ki a befolyásukat ahhoz képest, ahogy azt a Donbászban tették a szakadár köztársaságok létrehozásával.

Az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság az orosz–ukrán háború kitörése óta június 29-i adatok alapján eddig 25 969 menedékeskénti elismerés iránti kérelmet regisztrált, ebből 12 921 fő 18 év alatti kérelmező – közölte az idegenrendészet.

A kérelmet benyújtók döntő többsége továbbra is családos – édesanyák és gyermekeik. A kérelmek elbírálása folyamatos, határidőn belül történik, eddig 20 925 fő esetében született elismerő döntés.

Gyorsult az orosz gazdasági teljesítmény csökkenése májusban éves szinten áprilishoz képest – írja az MTI.

A gazdaságfejlesztési minisztérium közölte, hogy az orosz nemzeti össztermék (GDP) 4,3 százalékkal csökkent tavaly májushoz képest, nagyobb mértékben az áprilisi 2,8 százalékos éves szintű eséshez viszonyítva. A minisztérium a gazdasági zsugorodás gyorsulását elsősorban a szállítási és logisztikai korlátozásokkal, valamint a belföldi kereslet csökkenésével indokolta.

A gazdaságfejlesztési minisztérium 7,8 százalékos idei orosz GDP-csökkenéssel számol, de jelezte, hogy ezt felülvizsgálhatja, javíthat előrejelzésén.

Több mint tíz rakétát lőtt ki az orosz hadsereg Mikolajiv városára; hatan életüket vesztették a támadásban – számolt be Vitalij Kim, a város katonai adminisztrációjának vezetője a Telegram csatornán.

Tegnap reggel, azaz június 29-én több mint tíz rakétát lőttek ki Mikolajivra és külvárosára. A rakéták egy lakóházat is eltaláltak, aminek következtében hat ember meghalt 

– írta a posztban a vezető. 

Volodimir Zelenszkij Ukrajna igaz barátjaként dicséri az Egyesült Királyságot az 1 milliárd fontos (460 milliárd forint) katonai támogatás után.

Az ukrán elnök azt mondta, hálás a brit miniszterelnöknek, amiért további 1 milliárd font katonai támogatást nyújtott.

Egy ember meghalt, hat pedig megsebesült orosz támadásokban a Harkivi területen – közölte Harkiv kormányzója.

Oleh Szinyehubov elmondta, hogy egy 11 éves kislányt kórházba szállítottak.

„A harcok folytatódnak a régióban” – közölte az ukrán kormányzó a Telegram-csatornáján.

Hozzátette, hogy Harkiv irányában a megszállók védelmi harcokat folytatnak, megpróbálják visszaszorítani a katonáikat.

Az ellenség tankokból, aknavetőkből, tüzérségből és sugárhajtású tüzérségből lövi katonáink állásait, valamint békés városokat és falvakat

– közölte Harkiv kormányzója a Sky News szerint.

Az összetettebb fegyvereken való kiképzés mellett a brit kormány közölte, hogy 120 naponként 10 ezer ukrán katonának adna gyalogsági kiképzést az Egyesült Királyságban.

Több mint 450 ukrán katona kapott kiképzést az Egyesült Királyságban a többszörös rakétakilövő rendszerről, amelyet létfontosságúnak tartanak az Oroszország elleni harcban – írja a Sky News.

Az elmúlt hetekben a Wiltshire-i Salisbury Plainben és másutt tartott tanfolyamokon képezte ki a brit hadsereg az ukrán katonákat. James Oliphant százados, a brit hadsereg tisztje segített a többszörös rakétakilövő-rendszer (MLRS) kiképzésében, amely egy nagy, lánctalpas kerekeken guruló fegyver, és 12 rakétát lő ki több mint 80 kilométeres hatótávolságra.

Vlagyimir Putyin orosz elnök Finnország és Svédország egyre kézzelfoghatóbb NATO-csatlakozásának hírére ismét elmondta: Oroszország „megfelelőképpen” reagál arra, ha a NATO katonai infrastruktúrát fog kiépíteni a két országban – írja a The Guardian.

„Nincs olyan problémánk Svédországgal és Finnországgal, mint Ukrajnával” – nyilatkozta az orosz elnök a türkmenisztáni fővárosban, Asgabatban tartott sajtótájékoztatón, majd hozzátette, hogy a két említett országgal nincsenek területi vitáik.

Ha Finnország és Svédország akar, csatlakozhat. Ez rajtuk múlik. Bármihez csatlakozhatnak, amihez akarnak

– közölte. Azonban nyomatékosította, hogy ha 

katonai kontingenseket és katonai infrastruktúrát telepítenek oda, akkor kötelesek leszünk szimmetrikusan reagálni, és ugyanazokat a lépéseket tenni azokon a területeken, ahol veszély fenyeget bennünket.

Megtámadta az orosz hadsereg a Dnyipropetrovszki régió településeit – számolt be a regionális katonai közigazgatás vezetője, Valentin Reznicsenko Telegram-csatornán. 

A vezető szerint június 30-ra virradó reggel többször is lőtték Zelenodolszk települést, Kostromában pedig a falu központját érte támadás. A bombázásokban eltaláltak egy mezőgazdasági vállalkozást, leromboltak egy raktárt, amely negyven tonna gabonát tárolt, személyi sérülés azonban nem történt – emelte ki Reznicsenko.

Az orosz megszállók megpróbálják irányításuk alá venni Liszicsanszk területét – számolt be az Ukrán Fegyveres Erők Vezérkara Facebook-oldalán. 

Hozzátették: Donyeck irányában az ellenség tüzérségi támogatással igyekszik elzárni a várost, és átvenni az irányítást a Liszicsanszk–Bahmut autópálya-szakaszán.

Liszicsanszk településeinek területein pedig polgári infrastruktúrára lőttek, Vernekamenka és Szeverszk közelében

– áll a közleményben.

Az ukrán–magyar határszakaszon 6106 ember lépett be szerdán Magyarországra, a román–magyar határszakaszon belépők közül 4989-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) csütörtökön.

A beléptetettek közül a rendőrség 332 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért.

Hozzátették: vonattal 27 ember, köztük 10 gyerek érkezett az ukrajnai háború elől menekülve Budapestre szerdán.

Volodimir Zelenszkij bejelentette, hogy Ukrajna megszakítja kétoldalú kapcsolatait Szíriával.

Az Oroszországot szoros szövetségesének tekintő szíriai kormány kijelentette, hogy elismeri Ukrajna szeparatisták által megszállt keleti Luhanszki és Donyecki régióinak „függetlenségét és szuverenitását”, és lépéseket tesznek a diplomáciai kapcsolatok kialakítása érdekében – írja az Independent.

Zelenszkij hevesen bírálta a döntést, és kijelentette, hogy Ukrajna nagyobb nyomást gyakorol az arab ország elleni szankciókra.

Oroszország kicsikarta Szíria állásfoglalását a Donbászt megszálló erők államként való elismeréséről. Ez egy üres történet

– mondta éjszakai beszédében.

Ebben az esetben nem lesz többé kapcsolat Ukrajna és Szíria között, továbbá még nagyobb lesz a Szíria elleni szankciók nyomása

– tette hozzá Zelenszkij.

Denisz Smihal ukrán miniszterelnök bejelentette, hogy Ukrajna 1,3 milliárd dollár támogatást kap az Egyesült Államoktól, amely egy 7,5 milliárd dolláros csomag része.

Az 1,3 milliárd dollár több mint kétszerese annak, amit az Egyesült Államok korábban jóváhagyott segítségként Ukrajnának. Az amerikaiak célja a teljes 7,5 milliárd dolláros segély szétosztása szeptember végéig.

Belgium felfüggesztette az orosz állampolgárok turistavízumainak kiadását – számolt be a VFS Global vízumközpontok üzemeltetője.

Mint írták, Oroszország polgárai július 1-től veszítik el annak lehetőségét, hogy turisztikai és egyéb rövid távú vízumot igényeljenek az országba. Megmarad azonban a munkavállalási és diákvízum igénylésének lehetősége, továbbá családegyesítés céljából is kaphatnak engedélyt.

Nagy-Britannia a védelmi szövetség bővítésének részeként még több katonát küldene Észtországba, hogy megvédje a NATO keleti határát az orosz fenyegetéssel szemben – jelentette ki Ben Wallace brit védelmi miniszter.

A miniszter azt javasolta, hogy legalább 1000 további brit katona csatlakozzon a balti államban állomásozó kibővített haderőhöz. Hangsúlyozta: a következő hónapokban kidolgozzák a részleteket.

A NATO vezetői a szerdai madridi csúcstalálkozón megállapodtak abban, hogy 40 000-ről 300 000 katonára növelik a „magas harckészültségű” reagáló erőket. A tisztviselők szerint az egyes országok hozzájárulását csak a jövő év elején véglegesítik – számolt be az Independent.

Az ukrajnai háború elől június 29-én 147 ember, köztük 62 gyermek érkezett Budapestre vonattal – számolt be a rendőrség honlapján.

Hozzátették: a Budapesti Rendőr-főkapitányság a Készenléti Rendőrséggel segíti az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatokban támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is.