Titkosított orosz dokumentumokat szereztek meg az ukránok

Ez volt mára az Index percről percre közvetítése, köszönjük a megtisztelő és kitartó figyelmüket. Tartsanak velünk vasárnap is, már korán reggel indítjuk hírfolyamunkat! 

Az Ukrajna önkormányzatait tömörítő szervezet, az Ukrán Városok Szövetsége azt állítja, hogy nyolc ukrán város- és faluvezető van jelenleg orosz fogságban; és a szabadon bocsátásukat követeli – írja a Sky News.

Az egyesület szerint a fogvatartottak között van többek között:

• Eugene Matvejev – Dnyiprudnenszkij város polgármestere;
• Alekszandr Smigol – Volkov falu vezetője;
• Alekszandr Babics – Goloprisztan város polgármestere;
• Igor Koljajev – Herszon polgármestere;
• Valentina Kostenko – Velikokopanyivszkij faluvezetője;
• Dmitrij Ljahno – Gornosztajiv faluvezetője;
• Szerhij Hilcsenko – Hrestivszkij faluvezetője és
• Peter Zbarovszkij – a Novotrojicka területi közösség vezetője.

A Lengyelország északi részén lévő Gdańskban utcát neveztek el „Mariupol hőseiről” – írja az AP hírügynökség.

A tér átadásakor egy szabadtéri fotókiállítást is megnyitottak, ahol a mariupoli ostrom alatt készült fotókat mutatták be.

A város tisztviselői azt mondták: a tér átnevezésével arra akarják felhívni a figyelmet, hogy Ukrajnát továbbra is támogatni kell az Oroszország elleni küzdelemben. Gdańskban már korábban is átneveztek egy teret „Szabad Ukrajna” térre a háborúval összefüggésben.

Az ukránok országszerte úttörő kezdeményezéseket indítottak a hadsereg támogatására és felfegyverzésére Oroszország ellen, miután februárban Putyin hadserege megszállta az országot.

A közelmúltban egy új és szokatlan kezdeményezést indított el Makszim Seremet mérnök és az ő „Drone Lab” elnevezésű szervezete.

Önkéntesekből álló csapata kukákat állított fel a kijevi Politechnikai Intézet kampuszai és kollégiumi szobái előtt – ahol Seremet tanul és tanít –, hogy összegyűjtsék az eldobható e-cigarettákat, és visszaszerezzék a bennük lévő értékes árucikket: a lítium-polimer-akkumulátorokat.

A leleményes ukránok aztán az eldobott akkumulátorokat drónok energiaellátására használják a frontvonalon. 

Az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara közölte, hogy

• Novomikajlovkában a Kreml erőit visszaverték és visszaszorították,
• Szlovjanszk irányában az ukrán katonák visszavertek egy támadást Bohorodicsne falu közelében,
• illetve arról is beszámoltak, hogy az orosz erők kivonultak a harkivi területen lévő Ivanivka faluból – számolt be a Sky News.

„Hiszünk Ukrajna fegyveres erőiben! Együtt a győzelemért!” – tették hozzá.

Több mint 40 épületet – köztük lakóházakat – rongáltak vagy semmisítettek meg szombaton a donyecki régió különböző városaiban orosz lövések – közölte az ukrán nemzeti rendőrség.

A rendőrség szombaton olyan képeket osztott meg, amelyeken törmelékkel körülvett romos épületek és egy fel nem robbant rakétának tűnő tárgy látható.

Még nem tudni, mennyi civil vesztette életét, vagy sebesült meg a légicsapások, a rakéták és a tüzérségi lövések által okozott robbanásokban.

A lerombolt épületek között van egy iskola, egy bevásárlóközpont és egy gázelosztó állomás, valamint lakóházak is – számolt be a Sky News.

Ukrán partizánok hajtottak végre egy kisebb akciót a mariupoli orosz megszállók ellen.

Az ellenállók egy orosz zászlóra írták azt az üzenetet, hogy „halál a rasszistákra és Putyinra”. Az oroszok ezután egy nagyobb ellenőrzésbe kezdtek, hogy megtalálják a felelősöket – jelentette Petr Andrjuscsenko, a város polgármesterének tanácsadója.

A CNN nemrég írt arról, hogy a jelek szerint egész Dél-Ukrajnában egy nagyobb partizánmozgalom működik már, mivel egyre gyakrabban hajtanak végre merényleteket az ottani orosz tisztviselők ellen. Ennek a mozgalomnak a központja Melitopol lehet, ahol már hónapok óta vannak ilyen akciók, mivel a várost a háború elején foglalták el az oroszok.

Ruszlan Muzicsuk, az ukrán nemzeti gárda szóvivője azt mondta: heves harcok zajlanak Liszicsanszk városánál, de nem igaz az az állítás, miszerint az oroszok bekerítették volna őket.

Csecsenföld vezetője, Ramzan Kadirov szombat délután azt állította, hogy az orosz katonák és a szakadárok teljesen bekerítették a várost. Ezzel szemben Muzicsuk most azt közölte, hogy a várost az ukrán fegyveresek ellenőrzik, és nem is kerítették be őket.

Azt is elmondta, hogy Liszicsanszk mellett Bahmut és Harkiv térségében is heves harcok zajlanak, miközben az oroszok Szlovjanszk irányába is próbálnak előretörni több helyről. 

Az oroszok véletlenül elsüllyesztették az egyik saját hajójukat a Fekete-tengeren.

Ezzel kapcsolatban az első híresztelések már csütörtökön megjelentek. Azóta már az orosz Telegram-csatornákon is azt írják, hogy tényleg megtörtént az eset.

Úgy tudni, hogy a fekete-tengeri flotta D–106-os deszanthajója egy orosz aknára futott rá Mariupol közelében, és a robbanás után el is süllyedt. A legénységnek azonban még időben sikerült elhagynia a hajót.

Az orosz védelmi minisztérium azt állítja, hogy a Zaporizzsja városában lévő Gyermekművészeti Múzeumot elfoglalta az ukrán katonaság.

A minisztérium azzal fenyegette meg az ukránokat, hogy ha nem hagyják el az intézményt, akkor tüzérségi csapást hajtanak végre ellenük.

Nincsenek könnyű helyzetben azok a tanárok, akik továbbra is az oroszok által elfoglalt ukrajnai régiókban űzik a tevékenységüket. Az oroszok saját tantervük tanítására kötelezik őket, amit ha nem teljesítenek, elbocsátás és kilakoltatás vár rájuk.

A délkelet-ukrajnai megszállt területeken élő ukrán tanároknak egyenesen Moszkvából érkezett a felszólítás, hogy írják alá az orosz tantervre való áttérést igazoló dokumentumot.

Ha azonban eleget tesznek az oroszok kívánságának, a háború végeztével Ukrajna vonhatja őket felelősségre, a büntetésük pedig akár három év börtön is lehet. Az orosz tananyag tanítását lehet az ellenséggel való együttműködésként értelmezni. 

A tanároknak július 21-ig kell dönteniük a dokumentum aláírása és a felmondásuk között, ám többeket kilakoltatással fenyegetnek, ha nem működnek együtt – írja a Guardian. 

Mint megírtuk, Csecsenföld vezetője, Ramzan Kadirov szombat délután bejelentette Liszicsanszk bekerítését az orosz hadsereg és a de facto Luhanszki Népköztársaság katonái által. 

Felmerül a kérdés, hogy mi lesz ezután, milyen irányba haladnak tovább a csapatok, és hogy lehetséges-e az ukrán fegyveres erők ellentámadása. Most Mihail Hodarenko orosz tartalékos ezredes a Moszkovszkij Komszomolec című lapnak nyilatkozott, és megválaszolta az esetleges kérdéseket.

Mihail Hodarenko elmondta, hogy a szövetséges erők minden erőfeszítése a Kramatorszk-szláv agglomeráció uralására fog összpontosulni. A következő fő irány kétségtelenül a Bahmuti (Artemovszk) kerületek lesznek. Azt nem tudta megmondani, hogy Kramatorszk térségében pontosan mekkora erővel rendelkeznek az ukránok, de hozzávetőlegesen 8-10 ezerre tehető a harcosok száma. 

De messze nem a csapatok száma határozza meg az adott művelet sikerét, hanem az ügyes vezetés, a tűzfegyverekkel ellátott felszerelés, az élelmiszer- és lőszerkészletek és a morál. A modern harcban a számok nem játszanak olyan nagy szerepet, mint korábban 

– tette hozzá az ezredes.

Elmondta továbbá, hogy nem becsülné alá az ukrán fegyveres erők hatékonyságát, és úgy gondolja, hogy „az ellenséggel mindig tisztelettel kell bánni”. Hozzátette: a Nyugat segítsége nélkül az ukrán hadsereg nagyszabású ellentámadása azonban nem valószínű. Szerinte az orosz erők ezt a térséget gyorsabban le tudják majd rohanni, mint Mariupolt. És ha ez megtörtént, akkor Harkiv, Dnyipropetrovszk, Zaporizzsja és Odessza városa lehet a következő célpont.

Vlagyimir Putyin legalább egy évig készült az ukrajnai háborúra, mielőtt elindította volna – ezt mondta Olaf Scholz német kancellár a CBS-nek adott interjújában.

A német kormányfőt arról kérdezték, hogy szerinte Oroszországnak mekkora tartalékai vannak, folytathatják-e évekig a háborút, mire Scholz azt mondta: ezt senki sem tudja, de a jelek arra utalnak, hogy Putyin alaposan megtervezte és előkészítette ezt a háborút.

Én úgy vélem: a döntést, hogy elindítja ezt a háborút, már egy évvel a megkezdése előtt meghozta. De az is lehet, hogy még annál is korábban, mivel alaposan felkészült rá. Ezért arra számítok, hogy hosszú ideig folytatni tudja majd ezt a háborút

– fogalmazott Olaf Scholz. 

A teljes interjú vasárnap jelenik meg a CBS Face the Nation című műsorában, most még csak a beharangozót tették közzé.

Andrea Pirlo évek óta szeretett volna villát vásárolni Forte dei Marmiban. A villa nem is akárhol helyezkedik el, hanem a város legimpozánsabb részén, a római birodalmi negyedben, egy kőhajításnyira a tengertől, az úgynevezett „Versilia gyöngyszeme” leghíresebb részén. 

A Corriere információja szerint a teljes, 2,6 millió eurós vételárból Pirlo félmilliót már el is utalt a villára foglalóként, amikor a bíróság lefoglalta azt. A villa tulajdonosa egy orosz oligarcha, aki ellen polgári pert indított az igazságszolgáltatás, miután nem fizetett be egy 250 ezer eurós tanácsadói díjat. Az ingatlant valószínűleg épp azért árulta, hogy azt a bíróság ne vegye zár alá.

„A lefoglalást csaknem az ügy érdemi befejezésekor adták ki” – erősítette meg Tommaso Bertuccelli, az ingatlaniroda ügyvédje. 

Az ingatlant az után kezdte el árulni, hogy Putyin feltételezett jachtját lefoglalta az olasz kormány, tehát számíthatott rá, hogy az ő villáját is le fogják. A polgári peres döntés azonban megakadályozta már az adásvételt is. 

Az oligarcha, akinek a neve még a lap előtt is ismeretlen, fellebbezni fog a döntés ellen. 

A brit védelmi minisztérium nyilvánosságra hozta a háborús helyzetről készült új jelentését: ez alapján még az is megtörténhet, hogy fogyóban van az oroszok modern rakétakészlete. Emellett nagy a valószínűsége annak, hogy a kremencsuki plázába egy továbbfejleszett, hajó elleni cirkáló csapódott be – írja a Skynews. 

A közleményben az áll: 

Oroszország továbbra is levegőből indított, hajó elleni rakétákat alkalmaz másodlagos szárazföldi támadó szerepkörben, valószínűleg a pontosabb modern fegyverek fogyatkozó készletei miatt.

A kremencsuki pláza elleni támadásról készített felvételről az olvasható: „A CCTV-felvételek elemzése azt mutatja, hogy a 2022. június 27-én a kremencsuki bevásárlóközpontba csapódott rakéta nagy valószínűséggel egy H–32-es volt. Ez a szovjet korabeli H–22 továbbfejlesztett változata.”

Csecsenföld vezetője, Ramzan Kadirov szombat délután bejelentette Liszicsanszk bekerítését az orosz hadsereg és a de facto Luhanszki Népköztársaság katonái által – számolt be az orosz RIA Novosztyi. 

A csapda bezárult, Liszicsanszkot teljesen körülvették a szövetségi erők

– írta Telegram-csatornáján a vezető, hozzátéve: hamarosan teljes körű inváziót indítanak a város ellen.