Mi lesz, ha összeáll Oroszország és Irán?

Több mint 130 ukrán gabonával megrakott teherhajó várakozik a Fekete-tengeren, hogy átmehessen a Dunába, ugyanis Moszkva, Kijev, az ENSZ és Törökország megkezdték a tárgyalásokat Isztambulban az ukrán mezőgazdasági export megkönnyítéséről – számolt be a Guardian.

A hajók arra várnak, hogy a Szulina és a Bystre torkolati csatornáin keresztül kijuthassanak a romániai kikötőkbe, ahonnan a gabonát a globális célállomásokra lehet tovább szállítani. Világszerte egyre nagyobb aggodalomra ad okot a Fekete-tengeren keresztül történő ukrán export elleni orosz blokád.

Fellebbezett az az orosz katona, akit elsőként ítéltek életfogytiglani börtönbüntetésre Ukrajnában polgári személy meggyilkolásáért – számolt be a TSN ukrán hírportál. 

A média azt írja, Vagyim Sisimarin védőügyvédje szerint a katona nem szándékosan ölt civil embert, csak követte felettesei parancsát, a bűncselekményt követően pedig önkéntesen adta fel magát és teljes mértékben együttműködött a nyomozókkal.

Hozzáteszik: a férfi július 13-ai tárgyalását egy órára fel kellett függeszteni légiriadó miatt. 

Litvánia be fogja tartani az Európai Bizottság (EB) iránymutatását és át fogja engedni területén az uniós szankciós listára került árukat Kalinyingrádba, amennyiben nem katonai célt szolgálnak – közölte szerdán a vilniusi külügyminisztérium.

A Lengyelország és Litvánia közé ékelődő orosz exklávéba nagyrészt Litvánia területén keresztül jutnak el Oroszországból az áruk Fehéroroszországon keresztül közúton és vasúton.

Az EB szerdai iránymutatása megerősítette, hogy a szankciókkal sújtott áruk orosz közúti tranzitja az uniós intézkedések értelmében nem megengedett, a vasúti közlekedésre vonatkozóan ugyanakkor nincs ilyen tilalom.

A szankcionált katonai, valamint a kettős felhasználású, azaz katonai és polgári célra is használható termékek és technológiák tranzitja minden esetben és teljes mértékben tilos, a szállítási módtól függetlenül – szögezték le.

Az Oroszország, Ukrajna, Törökország és az ENSZ tisztviselői között az ukrán gabona fekete-tengeri exportjának újraindításáról folytatott tárgyalások eredményeként

– közölte a török védelmi miniszter.

Hulusi Akar török védelmi miniszter egy nyilatkozatában elmondta, hogy a megállapodást a jövő héten írják alá, amikor az összes fél ismét találkozik. A tárcavezető hozzátette, hogy a felek megállapodtak a kikötőkben a gabonafélék ellenőrzésének közös ellenőrzéséről – írja az Al Jazeera.

Antony Blinken elítélte a védett személyek jogellenes áthelyezését és kitoloncolását Ukrajna azon területeiről, amelyeket jelenleg Oroszország ellenőriz.

Az orosz hatóságoknak szabadon kell engedniük az őrizetbe vett személyeket, és lehetővé kell tenniük az erőszakkal eltávolított vagy az ország elhagyására kényszerített ukrán állampolgárok számára, hogy azonnal és biztonságosan hazatérhessenek

– nyilatkozta Blinken az Independent híradása szerint.

Becslések szerint 900 ezer és 1,6 millió közötti ukrán állampolgárt – köztük 260 ezer gyermeket – hallgattak ki, vettek őrizetbe és toloncoltak ki Oroszországba, főleg az ország távol-keleti területein.

Moszkva akciói előre megfontoltnak tűnnek, és azonnali történelmi összehasonlítást vonnak a csecsenföldi és más területeken végrehajtott orosz „szűrési” műveletekkel

– mondta az amerikai tisztviselő, hozzátéve: „Putyin elnök »szűrési« műveletei családok szétválasztását, ukrán útlevelek elkobzását és orosz útlevelek kiadását jelentik, nyilvánvalóan arra törekedve, hogy megváltoztassa Ukrajna egyes részeinek demográfiai összetételét.”

Bliken több bizonyítékkal támasztotta alá, hogy az orosz hatóságok több ezer olyan ukrán civilt tartanak fogva, kínoznak vagy „tüntetnek el”, akiket Oroszország fenyegetőnek tart az ukrán hadsereghez, médiához, kormányhoz vagy civil társadalmi csoportokhoz fűződő esetleges kapcsolataik miatt.

„Putyin elnök és kormánya nem lesz képes büntetlenül elkövetni ezeket a szisztematikus visszaéléseket. Az elszámoltatás elengedhetetlen lesz” – mondta a külügyi tárcavezető.

Tizennégyre nőtt a Zaporizzsja elleni támadásban megsérült emberek száma – számolt be az ukrán ügyészség Telegram-csatornán. 

Hozzátették: az ügyben a háborús törvények és szokások megsértése miatt indult büntetőeljárás.

A nyomozás szerint július 13-án az orosz hadsereg Zaporizzsja infrastruktúrája ellen követett el támadást. Támadás ért egy ipari vállalkozást, valamint előzetes adatok szerint 14-en megsérültek

– idézi a posztot az Unian ukrán hírügynökség. 

Az ukrán külügyminisztérium bejelentette a diplomáciai kapcsolatok megszakítását Észak-Korával az orosz hadsereg által ideiglenesen megszállt donbászi területek függetlenségének elismerése miatt – számolt be Oleg Nyikolenko, külügyminisztériumi szóvivő.

A közlemény szerint a külpolitikai osztály határozottan elítéli a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság azon döntését, miszerint elismeri az Oroszország által ún. Donyecki és Luhanszki Népköztársaságok függetlenségét. 

A külügyminisztérium ezt a döntést Phenjan Ukrajna szuverenitásának és területi integritásának aláásására tett kísérletének tekinti, valamint Ukrajna alkotmányának, az ENSZ Alapokmányának és a nemzetközi jog alapvető normáinak és elveinek súlyos megsértésének tartja 

– fogalmazott a szóvivő az Unian ukrán hírügynökség szerint. 

A külföldre menekült ukrajnaiak kétharmada egyelőre nem gondol a hazatérésre – derült ki az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) szerdán ismertetett felméréséből.

A 4900 ukrajnai menekült megkérdezésével elvégzett felmérés szerint a harci tevékenység elcsitulásáig, illetve a biztonsági helyzet javulásáig inkább a befogadó országban maradnának. Mindemellett a külföldön menedéket kereső ukrajnaiak jelentős hányada, különösen a nők és gyermekek reményüket fejezték ki, hogy valamikor majd visszatérhetnek hazájukba.

A legtöbb ukrajnai menekült mindenekelőtt Csehországban, Magyarországon, Moldovában, Lengyelországban, Romániában és Szlovákiában keresett menedéket.

Az ENSZ adatai szerint jelenleg több mint 5,6 millió ukrajnai menekült tartózkodik külföldön. Az orosz hadművelet kezdete óta a 9,1 milliót is meghaladta azok száma, akik elhagyták Ukrajnát, mintegy 3,3 millióan közülük azonban már visszatértek – közölte az MTI.

Kirilo Timosenko, az ukrán elnöki hivatal helyettes vezetője szerint 47-re nőtt a kelet- ukrajnai Csasziv Jar lakóháza elleni hétvégi orosz rakétatámadás áldozatainak száma.

A szombati támadás tönkretett egy ötemeletes épületet donyecki régióban. További áldozatok holttestei kerültek elő az elmúlt napokban, amivel 47-re nőtt a halálos áldozatok száma. A támadásban elhunytak között egy gyermek is életét vesztette – írja a Guardian.

Az orosz erők rakéta-sorozatvetőkkel lőtték a dél-ukrajnai Mikolajiv megyét, az előzetes adatok szerint öt helyi lakos vesztette életét – számolt be szerdán Kirilo Timosenko, az ukrán elnöki iroda helyettes vezetője a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.

A tisztségviselő szavai szerint a reggeli órákban 28 csapást mértek az orosz erők a régió több településére. A támadásokban károk keletkeztek egy kórházi épületben és lakóházakban – írta az MTI.

Iránymutatást adott ki az Európai Bizottság az uniós szankciók között szereplő áruk szállítására vonatkozóan, amely szerint Oroszország folytathatja a kalinyingrádi exklávéba tartó, szankcionált áruk vasúti tranzitját az Európai Unió területén keresztül mindaddig, amíg a szállított áruk nem katonai célt szolgálnak – számolt be a brüsszeli testület szerdán.

Az iránymutatás megerősítette, hogy a szankcionált áruk orosz közúti tranzitja az uniós intézkedések értelmében nem megengedett, a vasúti közlekedésre vonatkozóan ugyanakkor nincs ilyen tilalom.

Vasúti tehervagonok sorakoznak Kalinyingrádban, miután Litvánia betiltotta az EU-szankciók hatálya alá tartozó áruk tranzitját

Fotó: Vitaly Nevar / Reuters

A tagállamoknak viszont ellenőrizniük kell, hogy a szállított áruk mennyisége az elmúlt három év átlagán belül marad-e azért, hogy megbizonyosodjanak, hogy a szállítás valóban az alapvető áruk iránti tényleges keresletet tükrözi a rendeltetési helyen, illetve azért, hogy az esetlegesen szokatlan szállítások nem a szankciók kijátszására irányulnak-e. A szankcionált katonai, valamint a kettős felhasználású, azaz katonai és polgári célra is használható termékek és technológiák tranzitja minden esetben és teljes mértékben tilos, a szállítási módtól függetlenül.

Az iránymutatás arra emlékeztetett, hogy a tagállamok kötelesek megakadályozni az uniós büntetőintézkedések kijátszásának minden lehetséges formáját. Az Oroszország és a kalinyingrádi terület közötti kétirányú kereskedelmi forgalom nyomon követésének biztosítania kell, hogy a szankcionált áruk ne juthassanak be az uniós vámterületre – írta az MTI.

Az ENSZ Menekültügyi Ügynöksége szerint több mint 9 millióan lépték át a határt Ukrajnából, mióta Oroszország megszállta az országot – számolt be az Independent.

Az orosz invázió február 24-i kezdete óta összesen 9 136 006 határátlépést regisztráltak – derült ki a hivatal szerdai összesítéséből.

Oroszországi szerepvállalásai miatt az Ukrán Műkorcsolya Szövetség eltiltotta az olimpia, világ- és Európa-bajnok Viktor Petrenkót.

Viktor Petrenko az 1988-as téli olimpián Calgaryben

Fotó: American Broadcasting Companies / Getty Images

Az 53 éves műkorcsolyázó dél-oroszországi bemutatókon lép fel, és az ukrán szövetség szerdai közleménye szerint a versenyző cselekedete szégyenletes, hiszen Oroszország február 24-e óta háborúban áll Ukrajnával.

Az odesszai születésű Petrenko olimpián szovjet színekben 1988-ban harmadik, a Független Államok Közössége színeiben pedig 1992-ben aranyérmes volt. Világbajnokságokon szovjetként kétszer volt második, és 1988-ban Budapesten harmadik, majd FÁK-versenyzőként 1992-ben győzött. Európa-bajnokságokon szovjetként kétszer diadalmaskodott, kétszer volt harmadik, FÁK-színekben második lett, míg 1994-ben, immár ukrán műkorcsolyázóként aranyérmes lett.

Később volt az ukrán szövetség alelnöke, és az 1990-es évek közepe óta gyakran dolgozott az Egyesült Államokban is.

Az ukrán vezetés Anatolij Timoscsuk labdarúgóedzőt is eltiltotta otthon, mivel továbbra is Szentpéterváron dolgozik: az egykori országos kedvencet megfosztották edzői engedélyétől, a nemzeti színekben válogatott labdarúgóként kiérdemelt összes címét és elismerést visszavették tőle.

Fegyveres kiképzést kapnak a lengyel posta dolgozói tekintettel az ukrajnai háborúra – közölte szerdán a lengyel posta szóvivője. Az erről szóló megállapodást augusztusban fogják aláírni a lengyel hadsereghez tartozó, 2016-ban létrehozott területvédelmi erőkkel (WOT).

A postai szolgálat vezetőségi tanácsa által kiadott utasítás szerint a munkavállalóknak meg kell ismerkedniük a fegyverhasználat biztonsági szabályaival és alapvető lövészkészségeket kell szerezniük a tanfolyamon.

A WOT szóvivője a Dziennik Gazeta Polska lengyel napilapnak nyilatkozva közölte, hogy a kiképzés célja növelni Lengyelország védelmi készültségét.

A lengyel postának mintegy hetvenezer alkalmazottja van. Az első kiképzési tanfolyamra egyelőre ezer helyszínt jelöltek ki. A részvétel önkéntes. A kiképzést elvégzők egyébként jó eséllyel jelentkezhetnek a WOT egyesületeibe – számolt be az MTI.

Az Egyesült Államok felszólította Oroszországot, hogy állítsa le az ukrán állampolgárok deportálását, és azonnal engedje hazatérni az elhurcolt embereket – írta közleményében Antony Blinken amerikai külügyminiszter szerdán.

Fotó: Johannes P. Christo / Anadolu Agency / Getty Images Hungary

Blinken aláhúzta: a deportálások súlyosan sértik a civilek védelméről szóló negyedik genfi egyezményt, és háborús bűncselekménynek minősülnek.

Hozzátette: a jelentések alapján Moszkva „szándékosan választja el az ukrán gyermekeket szüleiktől, illetve rabol el másokat árvaházakból, majd adja őket örökbe Oroszországban”. Emellett több ezer civil tűnt el, akik nem mentek át az átvilágításon – jegyezte meg Blinken.

Ukrán tisztségviselők azzal vádolták meg Oroszországot, hogy több száz ezer embert deportált Ukrajna megszállt területeiről, és úgynevezett „szűrőtáborokba” kényszerítette őket.

Blinken megjegyezte, hogy becslések szerint az orosz hatóságok 900 ezer-1,6 millió ukrán állampolgárt, köztük 260 ezer gyermeket hallgattak ki, vettek őrizetbe és deportáltak, és sok esetben az orosz Távol-Kelet elszigetelt térségeibe hurcolták őket – számolt be az MTI.

Vlagyimir Putyin kisebbik lánya új szerepet kapott az ország legerősebb üzleti lobbijánál, hogy segítsen legyőzni a háború miatt elrendelt nemzetközi szankciók hatását – jelentette az RBC újság.

Az Egyesült Államok és szövetségesei által szankciókkal sújtott Katyerina Tyihonovát nevezte ki társelnöknek az importhelyettesítési erőfeszítéseket koordináló bizottságba az orosz iparosok és vállalkozók szövetsége, az RSPP néven ismert szervezet – jelentette a moszkvai székhelyű lap.

Putyin korábban hangsúlyozta annak fontosságát, hogy

Az ismételt hazafias felhívások ellenére, hogy a szankciók hatását orosz gyártmányú helyettesítő termékekkel tompítsák, kevés valódi előrelépés történt, és a gazdaság továbbra is nagymértékben függ az importtermékektől.

A 35 éves Tyihonova egy 1,6 milliárd dolláros projekthez kapcsolódott, amelynek

Emellett ő vezette az elit iskola mesterségesintelligencia-központját és annak testvéralapját, a fejlesztési alapítványt is.

Az elnök idősebbik lányát, Marija Voroncovát áprilisban szintén szankciókkal sújtotta az Európai Unió, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok, mert „olyan államilag finanszírozott programokat vezet, amelyek a Kremltől több milliárd dollárt kaptak a genetikai kutatásokra, és amelyeket Putyin személyesen felügyel”.

Felmentette tisztségéből a belarusz vezérkar mozgósításáért felelős helyettesét Olekszand Lukasenka belorusz vezető – számolt be Lukasenka sajtószolgálata. 

Olekszandr Szkirenko tábornok a belorusz hadsereg szervezési és mozgósítási feladataiért volt felelős. A TSN ukrán hírügynökség kiemelte, Anton Herascsenko belügyminiszter szerint a vezérkar helyettes vezetője elbocsátásának oka az volt, hogy nem tudott kellő gyorsasággal reagálni a belarusz fegyveres erők mozgósítására.

Tíz lakóház megsérült egy Luhanszki régió elleni támadásban július 13-ára virradó éjszaka – számolt be a Ria Novosztyi orosz média. 

A média szerint az ukrán hadsereg szerdára virradó éjszaka Tochka–U rakétákkal lőtte Luhanszkot. Az első rakéta Luhanszk külvárosába csapódott be; a támadás következtében tíz lakóház, egy autó és egy villamos vezeték sérült meg.

Egy harmadik amerikai állampolgárt tartanak fogva az oroszbarát szeparatisták Ukrajnában – közölték barátai és családja, valamint egy amerikai állampolgárok kimentésére szakosodott önkéntes magáncsoport.

A 35 éves Suedi Murekezit a múlt hónapban tartóztatták le az oroszok által megszállt dél-ukrajnai kikötővárosban, Herszonban, ahol több mint két éve élt – mondta testvére, Sele Murekezi.

Mindannyian rendkívül aggódunk a hogylétéért. Nyilvánvalóan veszélyben van. Bábuként használják őt a saját propagandacéljaikhoz a megszállók

– mondta a testvér, aki július 7-én kora reggel kapott egy hívást a bátyjától, amelyben elmondta, hogy Donyeckben, az Oroszország által támogatott, önhatalmúlag kikiáltott Donyecki Népköztársaság legnagyobb városában bebörtönözték.

Druekével és Huynh-val ellentétben Murekezi barátai és családja szerint nem vett részt semmilyen harcban Ukrajnában, és körülbelül négy évvel ezelőtt költözött az országba, 2020-ban pedig Herszonban telepedett le – írja a Guardian.

Ukrajna célja az elfoglalt területek visszafoglalása és területi szuverenitásának helyreállítása – nyilatkozta Dmitro Kuleba, Ukrajna külügyminisztere.

A külügyminiszter arra a kérdésre, hogy mit gondol az Ukrajna és Oroszország közötti béketárgyalásokról, azt válaszolta, jelenleg nincs tárgyalás Moszkva és Kijev között, az oroszok Ukrajna ellen folytatott agressziója miatt. 

Valójában nincs miről beszélni. Ukrajna célja ebben a háborúban területeink felszabadítása, területi integritásunk és teljes szuverenitásunk helyreállítása keleti és déli részen. Ez a tárgyalási pozíciónk végső pontja 

– idézi az Unian ukrán hírügynökség a politikust.

Németország nyitottabb és egyenesebb megbeszéléseket vár Oroszországtól a G20-ak pénzügyminisztereinek soron következő találkozóján – közölték kormányzati források szerdán, miután az áprilisi G20-találkozót hirtelen távozások zavarták meg – írja az Independent.

A legtöbben más megközelítést akarnak majd alkalmazni, mint áprilisban

– tette hozzá az egyik forrás, utalva a brit, az Egyesült Államok és Kanada vezető tisztségviselői által szervezett kivonulásra.

A pénteki és szombati bali találkozónak otthont adó Indonéziának nagyon nagy erőfeszítéseket kell tennie egy közös egyezmény megszületéséhez – mondta a forrás, hozzátéve, hogy Oroszország és Kína szorosabb együttműködést folytat egymással most, a háború idején, mint a Nyugattal. 

A Lego is úgy döntött, hogy határozatlan időre bezárja az oroszországi üzleteit Vlagyimir Putyin orosz elnök ukrajnai háborúja miatt. A dán játékgyártó cég már a februárban indított invázió után nem sokkal véget vetett az oroszországi eladásainak – írja az Independent.

Július 12-én azonban a Lego befejezte az Inventive Retail Grouppal való együttműködését is. A cég egy helyi vállalat, amely a Lego helyi üzleteit üzemeltette. 

Nagykövetség nyílt Moszkvában a szakadár Donyecki Népköztársaság részére. A követség ünnepélyes megnyitóján egyetlen orosz vezető kormányzati szereplő sem tette tiszteletét – írja a CNN.

A szakadár Donyecki Népköztársaság nagykövetsége Moszkvában 2022. július 12-én

Fotó: Evgenia Novozhenina / Reuters

A megnyitón tartott sajtótájékoztatón Olga Makejeva nagykövet és Natalia Nikonorova külügyminiszter ismertette az újságírókkal azt, hogy a Donyecki „Népköztársaság” diplomatáihoz már hatalmas adag, a problémáikat taglaló petíció érkezett az „állampolgáraiktól”. 

Nem ünnepelhetünk itt, miközben a honfitársaink haldokolnak 

– indokolta Olga Makejeva az orosz kormányzati szereplők távolmaradását. 

A Donyecki Népköztársaság létrejöttét 2014 tavaszán kiáltották ki Ukrajna területén, és mind a mai napig csak kettő ország ismeri el a létjogosultságát: Oroszország és a Moszkva közeli szövetségesének számító Szíria. 

Mariupol polgármesterének tanácsadója, Petr Andrjuscsenko szerint a HIMARS-rendszer még azokon a területeken is vadászik, amelyeket a megszállók sajátjuknak tartanak. A polgármester tanácsadója ezt Telegramon jelentette be. 

Megjegyezte, hogy ez éjszaka történt, a város Levoberezsnij kerülete és Kalinovka közötti helyszínen. 

A HIMARS még azokon a területeken is vadászik, amelyeket a megszállók sajátjukként tartanak számon

– írta Petr Andrjuscsenko.