Elmondták, mikor következik be a végítélet napja Ukrajnában

A négy legbefolyásosabb orosz oligarcha egy uniós bíróságon szeretné megtámadni az őket sújtó uniós szankciókat, azt állítván, hogy az intézkedések sértik a jogaikat. Az Egyesült Államok, az EU és Nagy-Britannia vezeti a Nyugatnak azon szankcióit, amelyek a különböző orosz állampolgárokat sújtják a háború kitörése óta – írja a Wall Street Journal. 

A szankciós háló több tucat olyan milliárdos üzletembert is érint, akiről a nyugati kormányok azt állítják, hogy szoros viszonyt ápol a Kremllel. Az esetek nagy részében az egyénekre kiszabott büntetések utazási tilalmat, vagyontárgyak elkobzását vagy bankszámlák befagyasztását jelenti – ide tartozik a több milliárd dollár értékben lefoglalt jacht, magánrepülő vagy luxusvilla. 

A háború kitörése óta több orosz milliárdos is elhatárolódott Vlagyimir Putyin orosz elnöktől, néhányan pedig el is hagyták Oroszországot annak érdekében, hogy megvédjék vagyonukat a befagyasztástól. Közülük néhányan most arra törekszenek, hogy megszüntessék az EU által szabott korlátozásokat. 

Roman Abramovics, aki az év elején kényszerült eladni a londoni Chelsea FC-t, Alisher Usmanov bányászati mágnás, valamint Mihail Fridman és Petr Aven, az egyik legnagyobb orosz bankot közösen igazgató régi partnerek egymástól függetlenül nyújtottak be keresetet az EU Törvényszékéhez. 

Az indítványban azt kérik, hogy szüntessék meg az ellenük irányuló szankciókat arra hivatkozva, hogy azok sértik a jogaikat, emellett pedig tagadják a nyugati kormányok Kremlhez fűződő szoros viszonnyal kapcsolatos vádait. 

A bíróság még nem tűzött ki tárgyalást a kérelmekkel kapcsolatban.  

Maros Šefčovič, az Európai Bizottság alelnöke az európai miniszterek prágai találkozója után még pénteken kijelentette, hogy „szankciókat terveznek az arany ellen, amely Oroszország egyik fontos exportcikke”.

Maros Šefčovič

Fotó: Kenzo Tribouillard / AFP

Diplomáciai források szerint az uniós külügyminiszterek hétfőn Brüsszelben az orosz aranyra vonatkozó import tilalmáról tárgyalnak – írja a KárpátHír.

Brüsszeli értesülések szerint az uniós külügyminiszterek egyben egy újabb, Ukrajnának szánt, 500 millió eurós katonai segélyt is kezdeményezni fognak.

Jereván Örményország fővárosa: sok orosz itt, a Szovjetunió egykori szatellitországában lelt menedékre az ukrajnai háború kezdete óta. Ennek következtében az elmúlt öt hónapban az egekbe szöktek az ingatlanárak – írja az Euronews. 

Március óta sok az orosz, ukrán és fehérorosz ügyfél, aki lakást bérel, a legtöbben Oroszországból érkeztek. Emiatt az árak elkezdtek nőni. A bérleti díjak jelenleg 30-40 százalékkal magasabbak, mint korábban

– mondja Vage Daniyelian, aki az egyik jereváni ingatlancég vezetője. 

Ám hiába a drágulás, a sok betelepülő miatt így is nehéz kiadó lakáshoz jutni az örmény főváros központjában. A helyiek pedig már csak azért is szerencsétlenül jártak, mert sok lakástulajdonos felmondja a szerződését a bérlőjével, hogy aztán drágábban tudja kiadni valaki másnak.  

Azeri gázüzletet készül nyélbe ütni az Európai Bizottság elnöke, aki hétfőn Bakuban tárgyal a részletekről. A Euronews értesülése szerint évente legalább 20 milliárd köbméter földgáz érkezik majd az Európai Unióba a déli gázfolyosón a következő öt évben.

Az egyezség célja, hogy csökkentse a kontinens függőségét az orosz energiahordozóktól, és enyhítse a már idén télen várható gázhiányt.

A Transz-anatóliai Gázvezeték (TANAP) az azeri Shah Deniz gázmezőt köti össze az európai piacra vezető gázvezetékekkel. A Kaszpi-tengeren található Shah Deniz a világon az egyik legnagyobb gázmező, több mint 1000 milliárd köbméternyi gázkészlettel rendelkezik.

Európának azért van sürgősen szüksége az azeri gázra, mert Moszkva csökkentette szállításait, hogy megakadályozza az uniós gáztartalékok feltöltését, és elvegye az európai országok kedvét Ukrajna támogatásától.

Ukrajna legnagyobb csomagküldő szolgálata, a Nova Posta azt tervezi, hogy belép a nyugat-európai piacra. Az európai terjeszkedés részeként év végéig Lengyelországban teszik elérhetővé szolgáltatásaikat – számolt be a Kárpáti Igaz Szó a cég közleménye alapján.

Ez lesz az első szakasz, aztán meglátjuk, hogyan fejlődik a cég külföldön, ettől függően tervezzük a második szakaszt és a nyitást más országokban is

– nyilatkozta Olena Plahova, a cég PR-igazgatója.

Plahova azt is elmondta, hogy a döntés hátterében az áll, hogy a külföldre menekült ukránok igénylik a cég szolgáltatásait.

Terveik szerint először az Ukrajnával szomszédos országokban – Lengyelország után Szlovákiában és Romániában – fognak terjeszkedni.

Az Alekszej Jukov vezette alakulat öt hónapja járja Ukrajnát egy fehér, piros kereszttel jelölt furgonnal, és számolatlanul gyűjti be a halottakat – mindkét oldalról, mind a katonák, mind pedig a civilek holttestét. 

A BBC készített egy riportot a férfiról és az általa végzett munkáról. Alekszej Jukov azt mondja, elveszett a holttestek számolásában, ezért nem tudja, hogy hányat találtak eddig, de abban biztos, hogy többet mint háromszáz. 

Szünet nélkül dolgozunk. Vezetünk, keresünk, szállítunk folyamatosan

– mondja. 

Ők azok is, akik kiássák a lövészárkokban eltemetett katonák holttestét, vagy összegyűjtik az összeégett maradványokat a felgyújtott tankokból. Az ENSZ szerint több mint 5000 ukrán civil vesztette életét a háború kitörése óta. Arról nincsenek hivatalos adatok, hogy hány ukrán katona halt meg, de Zelenszkij egyik tanácsadója múlt hónapban azt mondta a BBC-nek, hogy naponta 100-200 ukrán katonát gyilkolnak meg az oroszok. 

Alekszej Jukov azt mondja, hogy ez a szám reálisnak tűnik, de hozzáteszi, hogy az oroszok háromszor ennyi embert veszítenek.  

Arra a kérdésre, hogy szerinte ki nyeri meg a háborút, így felelt:

Nem az a lényeg, hogy ki nyer. Az a lényeg, hogy kinek van igaza. Az oroszok jöttek ide, és ez megbocsáthatatlan. 

A helyi tiszti főorvos elmondása szerint az oroszok a vörös kereszttel ellátott autókra is lőnek a fronton. 

Az ukrán hatóságok szerint Ukrajna mindössze öt hónap alatt vált a világ egyik leginkább aknákkal szennyezett országává.

Ezt egyelőre nehéz felmérni, de legalább 10 évet fog igénybe venni az ország aknamentesítése

– írta a Twitteren Anton Herascsenko, az ukrán belügyminiszter tanácsadója.

Egy ukrán katona feltehetően csak a mobiltelefonjának köszönheti az életét, mert az őt célzó lövedék nem hatolt át a készüléken, hanem belefúródott a telefonba – írja az ndtv.com. 

Fotó: Reddit.com

A katona a Redditen később azt is megmutatta, hogy mi maradt a készülékből. A lövés körülményei egyelőre nem tisztázottak. 

A Malaysia Airlines Donyeck felett lezuhant MH17-es járatának nyolcadik évfordulóján Irina Venediktova, Ukrajna főügyésze nemzetközi fellépést követelt Oroszországgal szemben.

Bár Oroszország tagadta, hogy köze lett volna az MH17-es járat lelövéséhez, egy nemzetközi vizsgálat megállapításai szerint több szemtanú is látott egy légvédelmi rakétaindítót, amely titokban Oroszország felől érkezett Ukrajnába a kereskedelmi járat lelövése előtti órákban.

Oroszországot terrorista államként kell elismerni

– írta Venediktova a Twitteren.

Nyolc éve van erre bizonyítékunk. Az elmúlt öt hónap volt az orosz terror csúcspontja: 23 ezer háborús bűncselekményt követtek el civilek ellen

– tette hozzá.

Oroszország zürichi nagykövetségének tisztviselői jogi lépéseket tennének a Neue Zürcher Zeitung szerkesztősége ellen, miután a lap egyik képén Vlagyimir Putyin bohócként ábrázolva jelent meg – írja a Business Insider. 

A lap a „Szuperhősök és gazemberek között: A mémek hatalma az ukrajnai háborúban” című cikkében azt elemezte, hogy a vírus módjára szaporodó és terjedő háborús fotók milyen hatással voltak a háborúról szóló nemzetközi vitákra. 

A kiemelt képen Vlagyimir Putyin és Volodimir Zelenszkij szerepelt, előbbi bohócként, utóbbi pedig Vasemberként. A vélhetően illusztrációnak szánt képet az orosz nagykövetség politikai állásfoglalásként értelmezte, és a szerkesztőségnek küldött levélben felháborodásukat fejezték ki, valamint leszögezték, hogy a szólásszabadság nem mások sértegetésére szolgál. 

A követség munkatársait különösen érzékenyen érintette a szivárványszín és az, hogy háborús bűnösként ábrázolták az orosz elnököt. 

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hivatalos Instagram-fiókján megrendítően nyilatkozott – képekkel illusztrálva – az országban zajló háborús konfliktusról.

Ez egy olyan háború Ukrajnában, amelyet Oroszország kezdett, amelyet Oroszország folytat, és amelyet Oroszország nem akar befejezni. Ukrajna a saját földjét, szuverenitását és területét védi. Ukrajna a békéért harcol. Ez a 21. század kegyetlen paradoxona, és számunkra ez most a valóság

– írta Zelenszkij.

Már közel félezer áttelepült vállalat indította újra tevékenységét Ukrajna biztonságosabb régióiban. A legkedveltebb célpontok közé tartozik Lemberg, Csernovic megye és Kárpátalja – írja a Kárpáti Igaz Szó az ukrán gazdasági minisztérium tájékoztatása alapján.

A szaktárca adatai szerint az ország biztonságosabb régióiba eddig 678 vállalat költözött el a harci tevékenység által leginkább fenyegetett térségekből. A vállalkozások negyede Lemberg megyében telepedett le, 16 százaléka Kárpátalján és 11,4 százaléka Csernovic régióban.

A gépkocsijavító szervizek, illetve a kis- és nagykereskedelmi cégek reagáltak a leggyorsabban a kialakult helyzetre. 

Oroszország egyetlen terve – megölni és elpusztítani, felégetni földjeinket anélkül, hogy valódi esélyük lenne visszafoglalni őket – írta Twitter-oldalán Mihajlo Podoljak, az ukrán elnök tanácsadója.

Az egyetlen lehetőség az, hogy Ukrajna feltételei szerint befejezzük a háborút, és felszabadítsuk minden területünket

– emelte ki a tanácsadó. Hozzátette: minden más út véget nem érő háborúhoz vezet.

Az ukrán üzletemberek 83 százaléka úgy gondolja, hogy az ország vállalatai képesek helytállni az európai piacokon – írja a Kárpáti Igaz Szó.

Azt látjuk, hogy az ukrán üzleti életben a nehézségek és az akadályok ellenére optimizmus uralkodik a külföldi terjeszkedést illetően

– nyilatkozták a felmérést végző elemzők.

Az ukrán üzletemberek 46 százaléka gondolja magát eléggé jónak, 37 százalék nehéz, de elérhető célnak tekinti az Európai Unió meghódítását – derült ki a Gradus Research tanulmányából.

Ukrajnát ma újabb tragédia sújtotta, a Görögország északi részén lezuhant és lángokba borult, lőszert szállító, nagy teherszállító repülőgép fedélzetén nyolc ukrán állampolgárságú személy tartózkodott, és mind a nyolcan meghaltak.

A repülőgép 11,5 tonna katonai terméket, köztük aknavető gránátokat és lövedékeket szállított Szerbiából egy bangladesi vevőnek, amikor szemtanúk beszámolói szerint még a levegőben kigyulladt, majd egy lakott területtől két kilométerre lezuhant – írja a Guardian.

Kapcsolódó

Lőszerrel megrakodott ukrán repülő zuhant le Görögországban

Nyolc személy volt a fedélzeten.

Házi készítésű robbanószerkezet találtak Enerhodarban, abban a buszmegállóban, ahol a zaporizzsjai atomerőmű dolgozói szoktak várakozni – számolt be Vlagyimir Rogov, a térség katonai közigazgatásának vezetője. 

Egy belvárosi buszmegállóban elhelyezett házi robbanószerkezetet találtunk. Az emberek azonnal jelezték a rendvédelmi szerveknek

– idézi a vezetőt a TASZSZ orosz állami hírügynökség.

Közel 38 óra után 90 tűzoltó végül eloltotta azt a tüzet, amely egy dnyiprói ipari üzemben tört ki, miután pénteken orosz rakéta csapódott be – közölte Valentin Reznyicsenko, a Dnyipropetrovszki terület kormányzója.

A rakétacsapásban legalább három ember meghalt, és 16 megsérült – írja a Guardian. A hatóságok még mindig keresnek egy embert, akit a támadás során eltűntnek nyilvánítottak.

Oroszország elvesztette szárazföldi harci hatékonyságának több mint 30 százalékát – mondta Tony Radakin, az Egyesült Királyság védelmi vezérkari főnöke.

Becslések szerint Oroszország elvesztette szárazföldi harci hatékonyságának több mint 30 százalékát. Ez 50 ezer orosz katonát jelent, aki vagy meghalt, vagy megsebesült a konfliktusban. Közel 1700 orosz harckocsi és 4000 páncélozott orosz harcjármű megsemmisült.

„Oroszország azzal az ambícióval kezdte ezt az inváziót, hogy egész Ukrajnát elfoglalja, Oroszországnak az volt az ambíciója, hogy az első 30 napban elfoglalja a városokat, és nyomást gyakorol a NATO-ra – Oroszország mint a világrend kihívója mindezen ambícióit elbukta, Oroszország sokkal kisebb nemzet lett, mint amilyen február elején volt” – vélekedett Tony Radakin a Guardian szerint.

Az Ukrán Fegyveres Erők hatalmas támadást indítottak Gradov területéről Donyeck irányába – számolt be a de facto Donyecki Népköztársaság Tűzszünet-ellenőrző és Koordinációs Központja. 

A beszámoló szerint az ukrán haderő legalább hatvan rakétát lőtt ki Donyeck térségében, a Kujbisev régió pedig teljesen tűz alá került – írta a TASZSZ orosz hírügynökség.

A Petro Porosenko volt ukrán elnök és a Szprava Hromad nevű civil szervezet által az ukrán fegyveres erőknek vásárolt páncélozott harcjárművek már az ukrán határon vannak, és hamarosan megérkeznek a frontvonalra – számolt be a volt ukrán elnök az Interfax szerint. 

Az alapítvány és a civil szervezet MLS SHIELD típusú, új olasz járműveket szerzett be az ukrán védőknek. A volt elnök alapítványa körülbelül 50 millió hrivnyát (677 millió forint), az önkéntesek pedig 45 millió hrivnyát (605 millió forint) fizettek a járművekért.

Szerhij Hajdaj, a Luhanszki terület kormányzója arról számolt be, hogy a régióban két ostromlott falu továbbra is ukrán ellenőrzés alatt áll.

Bár nem részletezi, hogy mely falvakról van szó, korábban Bilohorivkáról és Vernyokamjankáról beszélt, mint két olyan faluról, amely az orosz erőkkel küzd.

Hajdaj elmondta, hogy az orosz csapatok többször is elfoglalták az egyiket, csakhogy az ukrán erők visszaszorították őket, megakadályozva őket abban, hogy elérjék céljukat, és elfoglalják az egész régiót.

Rakétákkal lőtte az orosz hadsereg Harkivot vasárnapra virradó éjszaka – számolt be Oleg Szinegubov, a Harkivi Regionális Katonai Igazgatóság vezetője. 

Mint írta, helyi idő szerint hajnali 3 órakor két ellenséges rakéta becsapódásának következtében kigyulladt egy ötemeletes ipari épület a Kijevi régióban. A támadásban egy 59 éves nő sérült meg.