Oroszország véletlenül lelőtte az egyik vadászbombázóját

Az ukrán elnök a Telegramban követőihez szólva az országa előtt álló „kegyetlen paradoxonra” hívta fel a figyelmet. Úgy fogalmazott,

ez egy olyan háború Ukrajnában, amelyet Oroszország kezdett, amelyet Oroszország folytat, és amelyet Oroszország nem akar befejezni. Ukrajna a saját földjét, szuverenitását, területét védi. Ukrajna a békéért harcol. Ez a XXI. század kegyetlen paradoxona, és számunkra ez a valóság

– mondta az ukrán elnök a Sky News szerint.

Az Oroszország elleni szankciók mellett állt ki Josep Borrell az EU kül- és biztonságpolitikai fő képviselője hétfőn, az uniós tagállamok külügyminisztereinek brüsszeli tanácskozására érkezve.

Borrell elmondta, „biztosítani kell, hogy a szankciók hatékonyak legyenek, mert nagy vita megy arról, hogy a szankciók jobban érintenék-e Európát, mint Oroszországot”.

Néhány uniós tagország vezetője azt is állítja, hogy az orosz olajimport tilalma növeli az olaj árát, érveiket viszont számokkal kellene alátámasztaniuk. Nézzenek meg egy árgrafikont, látni fogják, hogy az olaj ára a tilalom óta ugyanazon a szinten van, mint a háború előtt. A háború kezdetekor nőtt, majd a tilalom hatására csökkeni kezdett

– hangoztatta a képviselő az MTI szerint. Mint mondta, a szankciók már éreztetik hatásukat Oroszországban, ezt mutatják a csökkenő orosz termelési adatok.

A főképviselő szerint a Kreml fegyverként használja a gázt az EU ellen, több esetben már csökkentik a gázellátást.

Rakétákkal támadtak meg egy katonai létesítményt Odesszában – tudatta a médiával az ukrán déli hadműveleti parancsnokság. 

Helyi idő szerint 11 órakor rakétatámadást hajtottak végre Odessza ellen. Három Szu–35-ös repülőgépből négy rakétát lőttek ki a Fekete-tenger felől. Egy rakétát a tenger felett lőttek le, kettő egy katonai létesítményt talált el. Jelenleg is folynak a mentési munkálatok

– számolt be a parancsnokság alapján az UNIAN ukrán hírügynökség. 

Füstfelhő egy orosz légicsapás után Odesszában 2022. július 16-án

Fotó: Oleksandr Gimanov / AFP

Hozzátették: a negyedik rakéta a Dnyeszter folyón lévő hídba csapódott. Az átkelőt az orosz csapatok április óta tűz alatt tartják. 

Az orosz kereskedők bevételük csökkenésével párhuzamosan váltanak olcsóbb árukra, mert az infláció következtében kevesebb a vásárló is – közölte az ország vezető élelmiszer-kiskereskedője, az X5 Group.

Bár az erősödő rubel és a fogyasztói kereslet csökkenése segített megfékezni azt a húsz éve nem látott inflációt, amely a háború kirobbanása óta sújtja az országot, a fogyasztói árak is emelkedtek – írja az al Jazeera.

A Rosstat Szövetségi Statisztikai Szolgálat a múlt héten közölte, hogy idén eddig 11,60 százalékkal nőttek a fogyasztói árak. Az X5 szerint azonban 2022 második negyedévében az élelmiszer-infláció éves szinten 19,5 százalék volt, szemben az első negyedévi 13,5 százalékkal. 

Ha nincs vásárló, nincsen bevételük sem, ezért kénytelenek az olcsóbb termékekre váltani. 

Hat ember vesztette életét a kelet-ukrajnai Donyeck régióban fekvő Toretszk városának orosz ágyúzásában hétfőn – közölte az ukrán állami katasztrófavédelmi szolgálat.

A Guardian szerint a hivatal közleményében azt írta, hogy a mentők öt holttestet emeltek ki egy kétszintes ház romjai alól, egy másik személy pedig a kórházban halt meg.

A brit védelmi minisztérium állítása szerint Poposna és Liszicsanszk elfoglalásában a Wagner-csoport nevű magánhadseregnek volt a legjelentősebb szerepe. A jelentés szerint az oroszok „a frontvonalbeli erők megerősítésére, valamint a létszámhiány és a veszteségek enyhítésére” használják a zsoldos sereget – írja az Al Jazeera.

A Wagner enyhített a toborzási normákon, így már elítélteket és korábban feketelistára került személyeket is alkalmaznak. Az újoncok számára csak egy minimális képzést biztosítanak, ami befolyásolhatja az oroszok harctéri hatékonyságot

– olvasható a jelentésben.

Az orosz rendőrség őrizetbe vette, majd később szabadon engedte Marina Ovszjannyikova újságírónőt, aki márciusban megszakított egy élő televíziós adást, hogy elítélje az ukrajnai katonai akciót – derült ki a közösségimédia-csatornáin közzétett bejegyzéseiből.

Vasárnapi őrizetbe vételére néhány nappal azután került sor, hogy a 44 éves Ovszjannyikova egyedül tüntetett a Kreml közelében, kezében egy plakáttal, amelyen Oroszország ukrajnai beavatkozását és Vlagyimir Putyin elnököt bírálta – írja a Guardian.

A Facebook-oldalán a moszkvai rendőrállomásról közzétette, hogy akkor fogták el az egyenruhás rendőrök, amikor két kutyáját sétáltatta. Három órával később szabadon engedték, de ezentúl elhatározta, hogy mindig lesz nála egy bőrönd és egy útlevél, ha kiteszi a lábát az utcára.

A svéd H&M-csoport, a világ második legnagyobb divatáru-kiskereskedelmi lánca megkezdi oroszországi üzleti tevékenységének felszámolását a „jelenlegi működési problémák és a jövő kiszámíthatatlansága miatt”.

Fotó: Vlad Karkov / SOPA Images / Getty Images Hungary

A cég március 2-án függesztette fel értékesítését Oroszországban az Ukrajna ellen indított orosz háború miatt. A H&M hétfői közleményében egyebek között az szerepelt, hogy „alapos értékelést követően lehetetlennek tartottuk az Oroszországban folytatott üzleti tevékenység folytatását a jelenlegi helyzetben”.

A cég ugyanakkor bejelentette, hogy a megmaradt árukészlet eladásának erejéig korlátozott időre újranyitja oroszországi üzleteit – írja az MTI. 

Tarasz Kreminy államnyelvvédelmi biztos egy sajtótájékoztatón jelentette ki, hogy július 16-tól életbe lép a nyelvtörvény szigorítása, ami azt jelenti, hogy a nyelvtörvény megsértése mostantól figyelmeztetést vagy pénzbírságot von maga után – írja a karpat.in.ua.

A törvény által előírt eljárás a következő. A nyelvi ombudsman képviselői sajnos nincsenek jelen minden régióban, adminisztratív jegyzőkönyvet készítenek, én biztosként ezeket megvizsgálom, és határozatot hozok, figyelmeztetés vagy bírság jár a törvénysértésért

– közölte Tarasz Kreminy.

Az Ukrajna közigazgatási szabálysértési törvénykönyvét módosító nyelvtörvény Záró és átmeneti rendelkezések című részének 7. pontjának 1. alpontja július 16-tól lép hatályba. Ennek következtében a nyelvi ombudsman megbírságolhatja az állami szerveket és önkormányzati tisztségviselőket is, éppúgy, mint akármelyik intézmény vezetőit vagy munkatársait, ha megsértik a nyelvtörvényt. 

A szabály megsértése pénzbüntetést von maga után, ami ismétlődő szabálysértés esetén növekszik. 

Olekszij Makejev, az ukrán külügyminisztérium szankciókkal foglalkozó különmegbízottja Kijevből beszélt az Oroszországgal szembeni további uniós szankciók kilátásairól. Azt mondta, Ukrajnában örülnek, hogy a szankciós koalíció és az Európai Unió növeli a nyomást Oroszországra, de „soha nem mondaná, hogy ez elég, mert a szankciók segítenek abban, hogy megnyerjük ezt a háborút, de a fegyverek a legfontosabbak”.

Szerinte az orosz energiafüggéstől való megszabadulás nagyon fontos az egész nyugati koalíció számára – írja a Guardian.

Az Európai Unió naponta több mint 700 millió eurót fizetett Oroszországnak. Ez tette lehetővé az oroszok számára, hogy továbbra is lőjenek minket a cirkálórakétáikkal. Képzeljük csak el, 145 napja tart a háború, és 3000 cirkálórakétát lőttek ki ukrán terület fölött, eltalálva a polgári infrastruktúrát, iskolákat, óvodákat és kórházakat

– mondta Olekszij Makejev, kifejtve a célt, hogy meg kell szabadulni az orosz függőségtől, többé nem fizetni az oroszoknak, hogy ne tudjanak többé fegyvereket gyártani.

Ukrajna luhanszki kormányzója, Szerhij Hajdai rövid tájékoztatást adott. A Telegramra posztolta a Guardian szerint, hogy Luhanszk régió egy része továbbra is ellenáll az orosz megszállásnak, és „nem engedi át az ellenséget”.

Azt mondja, hogy a bombázások folyamatosan folytatódnak, és hogy „az oroszok továbbra is veszítenek embereket és felszerelést a térségben”.

Utalt arra, hogy Luhanszk megszállt területein ukrán ellenálló csoportok tevékenykednek, megjegyezve, hogy „a helyi lakosok segítenek az ukrán haderőnek a védelem fenntartásában”.

Az Európai Unió külügyminiszterei várhatóan hétfőn Brüsszelben találkoznak, hogy szankciókról tárgyaljanak, de azonnali döntést nem hoznak – közölte egy magas rangú uniós tisztviselő.

Várhelyi Olivér Az Európai Bizottság szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős biztosa és Josep Borrell az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője az EU külügyminisztereinek találkozója előtt az Európai Tanács brüsszeli ülésén 2022. július 18-án

Fotó: Francois Walschaerts / AFP

A fontolóra vett intézkedések között szerepel az Oroszországtól való aranyvásárlás tilalma, amelyet a nemzetközi partnerek már életbe léptettek.

Az EU további orosz magánszemélyekkel szembeni szankciókat is bevezethet.

Az új intézkedésekre azért kerül sor, mert „Oroszország brutális háborúja Ukrajna ellen töretlenül folytatódik” – mondta Ursula Von der Leyen a Guardian szerint. Hozzátette, „ma azt javasoljuk, hogy szigorítsuk a Kreml elleni kemény uniós szankcióinkat, hatékonyabban hajtsuk végre azokat, és 2023 januárjáig hosszabbítsuk meg őket. Moszkvának továbbra is nagy árat kell fizetnie agressziójáért”.

Kína nem részese az ukrán válságnak, de nem ül tétlenül – jelentette ki Vang Ji kínai külügyminiszter Szijjártó Péter külgazdasági- és külügyminiszterrel folytatott telefonbeszélgetésekor. Az országok közötti kétoldalú kapcsolatokról és az ukrajnai válságról beszéltek a Guardian szerint.

Kína nem részese az ukrán válságnak, de nem leszünk közömbös szemlélők, sőt nem öntünk olajat a tűzre, mindig is hajthatatlanok és következetesek voltunk a béke és a tárgyalások szorgalmazásában

– mondta Vang Ji. Az ukrajnai válság tanulságai „mélyrehatók és minden fél számára jól tanulhatók” – jegyezte meg Vang, aki szerint hosszú távon a feleknek meg kell vitatniuk egy kiegyensúlyozott, hatékony és fenntartható európai biztonsági keretrendszer kiépítését a tartós béke és biztonság megvalósítása érdekében.

Liz Truss brit miniszterelnök-jelölt azt mondta, hogy kész leülni Vlagyimir Putyinnal tárgyalni a G20-ak találkozóján.

A legutóbbi, vasárnap esti tévévitában a brit miniszterelnök-jelölteket arról kérdezték, hogy leülnének-e az orosz elnök mellé a G20-ak csúcstalálkozóján.

Truss azt mondta, hogy ő „kihívná Putyint”, és fontos, hogy a szabad világ szembenézzen Oroszországgal.

A katonai parancsnoki hivatalok szükségessége Ukrajna felszabadított területein mindaddig fennáll, amíg a szabotázs- és felderítő csoportok (DRG-k) és a terrorcselekmények veszélye fennáll – hangsúlyozta Vlagyimir Rogov, a zaporizzsjai terület katonai-polgári közigazgatás főtanácsának tagja az orosz hírügynökségnek, a TASZSZ-nak. Előzőleg a Harkivi terület felelőse, Vitalij Gancsev azt mondta, hogy a katonai parancsnokságok elkezdték működésüket a régióban.

Amíg ellenségeskedések vannak, a katonai parancsnoki hivatalokra szükség van, amíg fennáll a veszély a terrorista támadások elkövetésére és más dolgokra. Ami pedig az elnevezéseket illeti, a harkivi kollégák pontosan helyesen cselekedtek, hogy ideiglenesről átnevezték őket katonai-polgári adminisztrációra, és remélem, hogy később hozzánk hasonlóan ők is egyszerűen a közigazgatás útjára lépnek

– mondta Vlagyimir Rogov az ukrán védekezésre utalva terrorista támadásként.

„A parancsnokság elsősorban a biztonságot biztosítja a rábízott területen” – mondta Rogov. „Ezek kijárási tilalmak, melyeknek ideje egyes területeken este kilenckor kezdődik, máshol 11 órakor, a biztonsági és operatív helyzettől függően” – tette hozzá.

Észak-Korea elismerte a Donyecki és Luganszki Népköztársaságok függetlenségét anélkül, hogy önző célokat követne – mondta Alekszandr Matsegora, Oroszország észak-koreai nagykövete a TASZSZ jelentése szerint.

Az észak-koreaiak semmit sem kaptak tőlünk például a Krím orosznak való elismeréséért, nem állítanak számlát nekünk minden egyes, az ENSZ-ben vagy bármely más nemzetközi platformon a javunkra történő szavazás után

– mondta a nagykövet. Matsegora megjegyezte, hogy Phenjan a nemzetközi színtéren mindig azt teszi, amit helyesnek tart, néha még a saját kárára is.

Szergej Lavrov és Alexander Matsegora

Fotó: Kim Won-Jin / Afp

„Észak-Korea azon kevés országok közé tartozik, amelyek megengedhetik maguknak, hogy teljesen független külpolitikát folytassanak” – tette hozzá.

Magyarország területére július 17-én az ukrán–magyar határszakaszon 6080 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 6998 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – számolt be a rendőrség.

A beléptetettek közül a rendőrség 321 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Hozzátették: szombaton az ukrajnai háború elől 110 ember, köztük 45 gyermek érkezett Budapestre vonattal.

Az ukrán haditengerészet információ szerint Oroszország számos hadihajót szállított a megszállt Krím Szevasztopolból az orosz Novorosszijszk kikötőjébe, kelet felé tolva el azokat az ukrán kézen lévő tengerparti területektől – jelentette az Ukrinform nemzeti hírügynökség Serhiy Bratchuk, az odesszai regionális katonai igazgatás tanácsadójának Telegram-posztja alapján.

Németország lakosságának kétharmada ilyen félelmeknek ad hangot – mondta Sevim Dagdelen, a Német Baloldal képviselője a TASZSZ szerint.

A nehézfegyverek Ukrajnának történő szállítása, valamint az ukrán katonai személyzet kiképzése növeli egy harmadik világháború kockázatát

– mondta a parlamenti képviselő. A képviselő szerint a német lakosság kétharmada fejezi ki ilyen aggodalmát.

Dagdelen szerint Nagy-Britannia és az Egyesült Államok az „ukrajnai konfliktusban az elhúzódó ellenségeskedésekkel igyekszik kimeríteni az Orosz Föderációt. A cél az, hogy Oroszországot hosszú időre meggyengítsék. Ennek érdekében a Nyugat kész emberi életek tízezreit feláldozni, és végtelen szenvedést okozni az embereknek” – mondta a képviselő.

Szerinte minél tovább tart az ukrajnai konfliktus, annál súlyosabb következményei lesznek az egész világra nézve. „Komoly diplomáciai erőfeszítéseket kell tennünk, hogy tárgyalások útján megoldjuk ezt a problémát” – zárta Dagdelen.

A napok óta tartó viharok miatt attól tartanak, hogy partra sodródnak a Fekete-tengerben elhelyezett aknák – számolt be az ukrán déli hadműveleti parancsnokság. 

A jelentések szerint a Fekete-tengeren ismét két, 16 Kalibr rakétával felszerelt rakétahordozó hajó, valamint három nagy támadóhajó vesztegel. A hajók jelenléte miatt az aknaveszély mellett a rakétatámadások veszélye is magas a tengerparti területeken – hangsúlyozta az Unian ukrán hírügynökség szerint a parancsnokság.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap este kiadott rendeletével felmentette tisztségéből Irina Venegyiktova főügyészt és Ivan Bakanovot, az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) vezetőjét.

Ivan Bakanov

Fotó: Sergei Supinsky / AFP

Az ukrán államfő hivatalának honlapján megjelent dokumentumok szerint Venegyiktova menesztésénél a hadiállapot bevezetéséről szóló törvényre, Bakanov menesztésénél pedig az ukrán fegyveres erők fegyelmi eljárására hivatkozott.

Venegyiktova tisztségét az MTI szerint ügyvivő jelleggel eddigi helyettese, Olekszij Szimonyenko látja el.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál Bakanov menesztésével összefüggésben felidézte a Politico című amerikai lap június 24-i cikkét, miszerint Zelenszkij már akkor fontolgatta az SZBU vezetőjének felmentését egy sor sikertelen művelet és Herszon megye elvesztése miatt. Zelenszkij akkor azzal reagált erre az értesülésre, hogy az SZBU vagy bármely más rendvédelmi szerv vezetésének leváltása ezek tevékenységének felülvizsgálatától függ.

Köszöntjük olvasóinkat!

Kezdődik az Index hétfői élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Vasárnapi percről percre cikkünk ide kattintva érhető el.

Kövessenek minket ma is!