Főműsoridőben mondták be az ukrán rádióban, hogy Zelenszkij intenzíven van

Ez volt mára az Index percről percre közvetítése, köszönjük megtisztelő és kitartó figyelmüket.

Tartsanak velünk szombaton is, már korán reggel indítjuk hírfolyamunkat!

Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja óta a német kormány gyökeresen változtatott az addigi álláspontján: kijelentette, hogy hajlandó fegyverrel is támogatni a háborúban álló országot. 

Az eddigi tapasztalat azonban azt mutatja, hogy a német kormány inkább csak beszél a fegyverszállításokról, ahelyett, hogy tenne is valamit, ezzel azonban csak a saját hitelességét aknázza alá. 

Jól illusztrálja ezt a német kormány által kitalált többoldalú fegyverzetcsere-program kudarca, amiről a közszolgálati ARD készített elemzést. A fegyvercsereprogram lényege, hogy a szovjet vagy orosz eredetű fegyverzettel rendelkező uniós és/vagy NATO-tagállamok Ukrajna rendelkezésére bocsátják a készleteik egy részét, cserébe pedig Németország nyújt nekik kárpótlást a Bundeswehr raktáraiból. 

A csere első fele sikeresen meg is valósult, többek között Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Szlovénia is nagy mennyiségben szállított lőszert és fegyverzetet Ukrajnába. Ám amikor a németeknek kellett volna rendezniük a saját részüket, a dolog valahogy mindig elakadt, ezért az eddig átadott fegyverek száma nem több mint nulla. 

Robert Mardini, a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának főigazgatója az Oroszország és Ukrajna által Törökországban kötött gabonaexport fontosságát hangsúlyozta – írja az Al Jazeera.

Egy olyan megállapodás, amely lehetővé teszi, hogy a gabona elhagyja a fekete-tengeri kikötőket. Ez nem kevesebb, mint életmentő minden ember számára, aki családja élelmezéséért küzd

– mondta Mardini.

Megjegyezte, hogy az elmúlt hat hónapban az alapvető élelmiszerek ára 187 százalékkal emelkedett Szudánban, 86 százalékkal Szíriában, 60 százalékkal Jemenben és 54 százalékkal Etiópiában.

Türkmenisztán a sajtószabadság legutolsó magvát is felszámolta azzal, hogy betiltott minden egyes külföldi sajtóterméket – számol be a Radio Azatlyk. Az országban eddig is csak orosz, kazah, kirgiz és azeri sajtótermékekre lehetett bukkanni, ha külföldi oldalakat keresett az ember – most pedig már ezekre sem. 

A kitiltott médiumok között olyan lapok és csatornák szerepelnek, mint az InoSMI, a RIA Novosti, az RBC vagy a TASS, ami azért is furcsa, mert az ezeket jegyző országok Türkmenisztán „baráti országai”, ezért nem jelenthetnek „veszélyt” a rezsimre. 

Ennek ellenére a türkmén vezetés úgy döntött, hogy mostantól ezekre a sajtótermékekre sem tart igényt, így egy darab külföldi médium sem maradt az országban. 

Ukrajna egy új információs központ létrehozását tervezi, amellyel a nyugati fegyverek és eszközök használatát akarja ellenőrizni – írja a Guardian. 

A rendszer meghatározott státuszokat rendelne az eszközökhöz, úgy mint, „szállításra kész”, „úton”, vagy „fegyveres erőkhöz érkezett”. Emellett egy, a szovjet fegyvermintákhoz hasonlatos besorolást is szeretnének alkalmazni annak érdekében, hogy pontosan nyomon tudják követni a nyugati fegyverszállítmányok útvonalát és használatát. 

A rendszer jelentősen megkönnyíti a haditudósítók és a külföldi médiumok munkáját, valamint segítségével a lehető leggyorsabban jutnak el a világ többi részéhez a háború aktuális eseményei. 

Az orosz külügyminiszter vasárnap Egyiptomban kezdi afrikai körútját, és igyekszik kihasználni az igényt a nem nyugati szövetségesekre. Moszkva így vág vissza az ukrajnai háború miatti nemzetközi szankcióknak.

Szergej Lavrov egyiptomi tisztviselőkkel fog találkozni, hogy ellensúlyozza az országok szoros kapcsolódását az Egyesült Államokhoz, amely más nyugati hatalmakkal együtt kemény szankciókkal próbálja elszigetelni Oroszországot az ukrajnai inváziót követően.

Miután Kairóban találkozik az Arab Liga tagjaival, Etiópiába és Ugandába utazik, két olyan országba, amelyeknek a Nyugattal való kapcsolatai a Kongói Köztársasággal együtt feszültek.

Egyiptomnak a Sky News szerint  jelentős stratégiai és gazdasági kapcsolatai vannak Oroszországgal, amely az elmúlt években a búza, a fegyverek és – amíg a háború meg nem nehezítette az utazást – a turisták kulcsfontosságú forrása volt.

A nehézfegyverek Ukrajnából történő csempészésének jeleire bukkantak az uniós nyomozók – írja a KárpátHír Jan Op Gen Oorth, a hágai székhelyű Europol egyik szóvivőjére hivatkozva.

Az Europol hivatalos képviselője a Der Spiegel hasábjain közölte, hogy a Nyugatról Ukrajnának adott nehézfegyverek jelentek meg a feketepiacon. Valószínűsíthető, hogy az Ukrajnából kicsempészett fegyverek terroristák és bűnbandák tulajdonába kerülnek majd.

Jan Op Gen Oorth szerint az is nyugtalanító, hogy azért vannak Ukrajna nyugati határai mentén fegyver- és lőszerraktárak, hogy megkönnyítsék a fegyvercsempészek dolgát.

A kanadai miniszterelnök, Justin Trudeau azt mondta, hogy a nyugati nemzetek szorosan figyelni fogják, hogy ne fenyegesse Ukrajnát az Oroszország általi további invázió veszélye.

A G7 szorosan együttműködik a partnerekkel, például Törökországgal és másokkal annak biztosítása érdekében, hogy a gabonát ki tudjuk juttatni Ukrajnából és el tudjuk juttatni a világon olyan helyekre, ahol szükség van rá, anélkül, hogy veszélyeztetnénk Ukrajna szuverenitását és védelmét

– mondta a kanadai miniszterelnök a Guardian szerint.

Boris Johnson pénteken beszélt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, és közölte vele, hogy az Egyesült Királyság támogatása „nem fog meginogni”, függetlenül attól, hogy ki lesz a következő miniszterelnök.

Johnson üdvözölte az ENSZ által közvetített, az ukrán gabonaexport újraindításáról szóló megállapodás hírét is. A Downing Street szóvivője szerint a miniszterelnök „hangsúlyozta, hogy az Egyesült Királyság továbbra is eltökélten támogatja az ukrán népet, és kijelentette, hogy ez az eltökéltség nem fog meginogni, függetlenül attól, hogy ki lesz a következő brit miniszterelnök”.

Hozzátette, Zelenszkij elnök köszönetet mondott a miniszterelnöknek az Ukrajnának nyújtott kitartó támogatásáért és a parlamentben tartott utolsó beszédében elhangzott kedves szavaiért – írja a Guardian.

Zelenszkij elnök szerint az Egyesült Királyság és mások által nyújtott katonai támogatás valódi változást hoz a konfliktusban. A miniszterelnök elismeréssel szólt arról a szerepről, amelyet Zelenszkij elnök játszott és továbbra is játszania kell a tisztességes és megfelelő igazságszolgáltatási rendszer fenntartásában Ukrajnában.

Az ukrán hadsereg légideszant és szárazföldi erőinek tüzérségi egységei megsemmisítettek egy tarackokból álló orosz tüzérségi zászlóaljat, legénységgel, felszereléssel és lőszerrel együtt – közölte az ukrán légideszant erők parancsnoksága pénteken.

A közlemény szerint nyolc darab 152 milliméteres tarackot semmisítettek meg. A csapásról videófelvételt is közzétett az ukrán hadsereg, ugyanakkor arra nem tértek ki, hogy a támadást hol hajtották végre.

Az ukrán vezérkar péntek reggeli helyzetjelentésében azt írta: a déli frontvonalon az ukrán katonák visszaverték az oroszok rohamműveleteit, akik visszavonultak és most arra összpontosítják erőiket, hogy megakadályozzák az ukrán csapatok ellentámadását – írta az MTI.

Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter találkozott Törökország védelmi miniszterével, Hulusi Akarral, hogy megvitassák a fekete-tengeri, ukrajnai valamint a szíriai helyzetet – számolt be az orosz védelmi minisztérium pénteken.

A közleményben azt írták, az orosz katonai vezető felhívta Akar figyelmét arra, hogy az amerikai hadsereg már régóta a szíriai állam területén tartózkodik. Sojgu a nemzetközi normák megsértésének nevezte ott tartózkodásukat, és azt hangsúlyozta, hogy az USA által telepített bázisokat, például az al-Tanfot, terrorista csoportok harcosainak kiképzésére használják.

Az orosz politikus megjegyezte a szíriai kormány elleni egyoldalú amerikai szankciók jogellenességét is. Hangsúlyozta továbbá, hogy a korlátozások súlyosbítják az országban kialakult súlyos humanitárius helyzetet. Továbbá felhívta a figyelmet az amerikai hadsereg elhúzódó szíriai tartózkodására is, amely sérti a nemzetközi normákat – írta a TASzSz orosz hírügynökség.

Az orosz megszállók már mintegy 70 ezer tonna most betakarított gabonát vettek el Luhanszk megye farmereitől – számolt be a Kárpáti Igaz Szó.

A régió termelői – annak ellenére, hogy az oroszok tavasszal rengeteg mezőgazdasági gépet, berendezést elloptak – a korai szemeseket optimális időben takarították be.

A megszállók egyszerűen elvették a farmerektől a termést, és Kubanyba küldték. Az eddig ellopott gabona mintegy 70 ezer tonnát tesz ki

– nyilatkozta Szerhij Hajdaj luhanszki kormányzó.

A kormányzó azt is elmondta, hogy a termelőket megfosztják a bevételtől, így azok nem tudnak fizetni a lakosságnak a tőlük bérelt földekért.

Öt év börtönbüntetésre számíthat az a rahói férfi, aki megtagadta a hadseregbe való bevonulást – szúrta ki a KárpátHír az ua-reporter oldalán.

A tényállás szerint már elkészült a 31 éves férfi elleni vádirat és az ügyét átadták a bíróságnak. A rahói férfinak azért kell bíróság elé állni, mert nem volt hajlandó átvenni a katonai behívót, valamint kijelentette,

A hadköteles, minden tekintetben katonaérett gyanúsított a mozgósítási parancs megtagadásával bűncselekményt követett el, amelyet a hatályos törvény háromtól öt évig terjedő szabadságvesztéssel szankcionál. Ügyét a Rahói Járási Bíróság fogja tárgyalni már a napokban.

Ukrajna és Oroszország hamarosan megállapodik a gabonaexporttal kapcsolatban – számolt be a török elnök, Recep Tayyip Erdogan.

Erdogan szerint Ukrajna, Oroszország, Törökország és az ENSZ várhatóan pénteken írja alá a gabonaexportról szóló megállapodást Isztambulban.

Rövidesen Oroszország, Ukrajna és az ENSZ főtitkára, leküzdve a gabonakérdéssel kapcsolatos problémákat, jó hírekkel fog szolgálni a világnak

– mondta Recep Tayyip Erdogan a Guardian szerint.

Észak-Korea ipari gépek és némi gabona ellenében vendégmunkásokat bocsátana Oroszország részére, hogy velük építtesse újjá az elfoglalt ukrán területeket. Ha ez valóban megtörténik, és Észak-Korea fejlett technológiához, felszereléshez vagy külföldi valutához jut Oroszországnak köszönhetően, azzal megsértik az ENSZ Phenjannal szemben bevezetett szankcióit. Ezeknek a szankcióknak épp az a lényege, hogy megakadályozza Észak-Korea további nukleáris fegyverkezését – írja a Guardian. 

Észak-Korea biztosítaná azokat a vendégmunkásokat, amelyek segítségével újjáépülne a donyecki régió – közölte az észak-koreai orosz nagykövet, Alexander Matsegora az Izvestia című lapnak adott interjújában. 

A magasan képzett, szorgalmas és még a legkeményebb körülmények között is munkára kész koreai építőmunkások határozott előnyt jelentenek majd abban a kemény feladatban, melyet az „ukronácik” által lerombolt infrastrukturális és ipari létesítmények újjáépítése jelent

– hangsúlyozta.

Az ukrán külügyminiszter, Dmitro Kuleba szerint szerint Oroszország ezen lépéséből világosan következtethetünk arra, hogy „Moszkvának már nincsenek szövetségesei a világban, kivéve azokat az országokat, amelyek gazdaságilag vagy politikailag függnek tőle”. 

Az Egyesült Államok úgy véli, hogy az orosz hadsereg naponta százas nagyságrendben veszíti el a katonáit az ukrajnai háborúban, köztük több ezer hadnagyot és kapitányt is – közölte egy magas rangú amerikai védelmi tisztviselő.

Az újságíróknak névtelenül nyilatkozó tisztviselő azt mondta: Washington úgy véli, hogy Ukrajna több mint 100 „rendkívül értékes” orosz célpontot semmisített meg az ország területén belül, köztük parancsnoki állomásokat, lőszerraktárakat és légvédelmi állomásokat – írja az Al Jazeera.

Washington becslése szerint az eddigi orosz áldozatok száma elérte a 15 ezret, a sebesültek pedig körülbelül 45 ezren lehetnek – közölte szerdán William Burns, a CIA igazgatója, hozzátéve, hogy Ukrajna is jelentős veszteségeket szenvedett el.

A háború kezdete óta sem Oroszország, sem pedig Ukrajna nem adott részletes tájékoztatást a háborús veszteségeikről. 

John Stawpert, a Nemzetközi Hajózási Kamara munkatársa a BBC egyik műsorában elmondta, hogy az ukrán kikötőkben nincs elég hajó a gabona elszállítására.

 A háború kezdetén 2000 tengerész rekedt az ukrán kikötőkben és a Krím túloldalán lévő hajókon. Ez a szám mostanra 450-re csökkent

– nyilatkozta Stawpert.

Emellett elmondta, hogy becslések szerint 400 hajóra lenne szükség az összes gabona elszállításához, de ennyi jelenleg nincs a kikötőkben.

Becsléseink szerint jelenleg körülbelül 109 hajó áll rendelkezésre

– tette hozzá.

A német gázfogyasztóknak nem kell egyedül megküzdeniük a magasabb energiaköltséggel – közölte Olaf Scholz, miután Berlin megállapodott az Unipert célzó mentőcsomagról. 

 A német kancellár a fővárosban tartott sajtótájékoztatón közölte az újságírókkal, hogy kormánya az Uniper-megállapodással párhuzamosan enyhítő intézkedéseket vezet be az alacsony jövedelmű családok védelmében is.

A reformok célja, hogy csökkentsék a magasabb energiaszámlákat, mivel az Uniper szeptembertől vagy októbertől áthárítaná a többletköltségeit a fogyasztókra – részletezte a német kancellár, aki arra figyelmeztetett, hogy az emelkedés hatásait előbb-utóbb mindenki meg fogja érezni – írja az Al Jazeera. 

Az Európai Bizottság múlt hét szerdán mutatta be a „Gázmegtakarítás a téli gázbiztonságért” nevezetű tervét. A terv annak érdekében született, hogy augusztus 1-től számítva nyolc hónapon keresztül minden uniós tagállam takarítson meg tizenöt százalékot a gázfogyasztásából. 

Az ötlet oka az, hogy az Európai Bizottság szerint elengedhetetlen felkészülni arra a napra, amikor az oroszok teljesen elzárják az EU-ba irányuló gázt. A fogyasztás visszaszorítása az első szakaszban önkéntes alapon történne, ám a készletek drasztikus csökkenésének esetén az Európai Bizottság, illetve két tagállam kérheti a kötelező megtakarításra való átállást. 

Az uniós energiaügyi miniszterek jövő héten kedden találkoznak, és mivel igen rövid idő áll a rendelkezésükre, ekkor már el is kellene fogadniuk a javaslatot. Ehhez nem szükséges minden egyes tagállamnak hozzájárulnia a tervezethez, elegendő a 15 tagállamból álló minősített többség – az EU lakosságának 65 százaléka. A helyzet jelenlegi állása alapján azonban ennyien sem támogatják a tervezetet. 

Elsőként Spanyolország és Portugália jelezte nemleges szándékát, majd hozzájuk csatlakozott később Ciprus, Görögország és Lengyelország is, de a lista még tovább bővülhet. A leggyakoribb kifogás az, hogy nem volt elég alapos és átfogó az egyeztetés a tagállamokkal, illetve nem szeretnék elfogadni azt sem, hogy a Bizottság egyedüli jogköre legyen a vészmechanizmus aktiválása – írja a Politico. 

Helyi tisztviselők arról számoltak be, hogy a keleti donyecki területen két iskolát – egyet Kramatorszkban és egyet a közeli Kosztyantynivka városban – ért találat csütörtökön a kora reggeli órákban.

A kramatorszki iskola helyszínéről a Guardian megosztotta a következő felvételt.

Az orosz védelmi minisztérium bizonyítékok bemutatása nélkül korábban azt állította, hogy „akár 300 nacionalistát” is megöltek a kramatorszki iskolára mért csapásban.

Az Ukrajna feletti üres égboltról készült fényképet osztott meg az ország védelmi minisztériuma, hozzátéve, hogy „biztosan megnyerik” a háborút – adta hírül a Sky News.

Amikor külföldön keresnek menedéket honfitársaink, hogy megmentsék gyermekeiket a háború borzalmaitól, a két dolog, ami a legjobban meglepi őket, az a robbanások és szirénák hiánya... és a békésen az égen repülő polgári repülőgépek. Mi biztosan győzni fogunk. Az égbolt a földünk felett újra békés lesz!

– olvasható a Twitter-bejegyzésben.

A spanyol Mango kiskereskedő a Fiba Retail török pénzügyi csoport irányítása alatt visszatér Oroszországba – számolt be az Unian ukrán hírügynökség az orosz médiára hivatkozva.

Mint írták, a Mango-üzletek a brit Marks & Spencer márka üzleteiben nyílnak majd meg, amelyet Oroszországban a Fiba Retail franchise-üzemeltetéssel működtet. Az első ilyen üzletek Moszkvában jelenhetnek meg.

Hozzátették: Oroszországban 48 Marks & Spencer-üzlet működött a Fiba Retail égisze alatt. Február 24. után azonban a márka úgy döntött, hogy elhagyja Oroszországot.

Recep Tayyip Erdogan török elnök azt mondta, hogy jó hírekkel fog szolgálni a világnak a gabonaexporttal kapcsolatban, miután az ukrán és az orosz delegációk aláírtak egy megállapodást pénteken – írja az Al Jazeera. 

Ukrajna, Oroszország, Törökország és az ENSZ fél kettőkor írta alá azt a megállapodást Isztambulban, amely a globális élelmiszerválság enyhítését célozza meg. 

Nem sokkal azután, hogy Oroszország, Ukrajna és az ENSZ képviselői aláírják a megállapodást, megoldás fog születni a gabonakérdés problémájára, és jó hírekkel fogunk szolgálni a világnak 

– közölte Erdogan Isztambulban.  

Ugyan az oroszok három hónapon keresztül folyamatosan bombázták Mariupolt, mégsem ez a város szenvedte el a legtöbb rakétatámadást.

Az oroszok 476 rakétacsapást mértek erre a városra a háború kezdete óta – írja a Kárpáti Igaz Szó Olekszij Danilovra, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkárára hivatkozva. Danilov elmondta azt is, hogy a rakétatámadások által leginkább érintett városok listáján Mikolajiv áll a harmadik helyen.

Vlagyimir Putyin október 7-én akarja bejelenteni az Ukrajna feletti aratott győzelmet, amikor betölti a 70. életévét – véli Garri Kaszparov volt sakkvilágbajnok.