16:00, December 02.
Ghána 0
Uruguay 0
al-Dzsanúb Stadion H csoport
16:00, December 02.
Koreai Köztársaság 0
Portugália 0
Education City Stadion H csoport
20:00, December 02.
Szerbia 0
Svájc 0
974 Stadion G csoport
20:00, December 02.
Kamerun 0
Brazília 0

Hogy állnak Orbán Viktor szövetségesei Európában?

Untitled-1.png
2022.09.24. 18:52
Orbán Viktor szorult helyzetbe került az elmúlt években, azonban a válság hatására egyre több szövetségese lehet kormánytag Európában. Svédország után Olaszországban is jobboldali kormány alakulhat, és minden esély megvan rá, hogy Babiš és Fico kihasználja a cseh és szlovák kormányválságot, és visszatér a kormányzásba. Európai körkép.

Orbán Viktor az elmúlt években nehéz helyzetbe került az európai politika színpadán. 2019-ben elmaradt a jobboldali populista áttörés, majd előbb Matteo Salvini és pártja került ki az olasz kormányból, aztán ezt követte Robert Fico és a Smer bukása Szlovákiában. Tavaly Andrej Babiš és az ANO is elbukta a cseh választásokat, ahogy Németországban is az eddigiekhez képest Orbán-kritikusabb kormány alakult.

Bár sokáig úgy tűnt, Marine Le Pen meglepheti Emmanuel Macront, az MKB támogatása ellenére a jobboldali politikusnak nem sikerült az áttörés. Így

az EU-ban a Kaczyński-féle Jog és Igazságosság (PiS) maradt az egyetlen, kormányon lévő szövetségese a magyar miniszterelnöknek, akikkel az ukrajnai háború során szintén majdnem megtörtént a szakítás.

A koronavírus-járvány, a gazdasági válság, az ukrajnai háború és az elszálló energiaárak azonban a lakosság elégedetlenségét eredményezik már sokfelé Európában. A XX. századi történelemből tudhatjuk, hogy az ilyen szituációk sokszor a populista, tömegpárti politikai erők megerősödéséhez vezetnek, ez pedig Orbán Viktor számára is mozgásteret nyithat szorult helyzetében, amikor az sem biztos, hogy az uniós pénzek megérkeznek Magyarországra.

A magyar miniszterelnöknek egyáltalán nem mindegy, hogy az Európai Tanács összetétele milyen lesz, a 2024-es európai parlamenti választások jelentősége ehhez képest eltörpül.

Az uniós támogatásokkal kapcsolatban ugyanis nem az Európai Parlament, de nem is az Európai Bizottság, hanem a kormány- és államfőkből álló Európai Tanács dönt.

Svédországban meglepetésre jobboldali, bevándorlásellenes kormány fog alakulni, a szeptember 25-i olasz választások után valószínű, hogy Giorgia Meloni, Matteo Salvini és Silvio Berlusconi közösen alakíthat jobboldali kormányt, emellett Szlovákiában és Csehországban is arra utalnak a folyamatok, hogy a nagykoalíciós protestpártok kormányai csak rövid távon jelentenek megoldást, és a populista erők belátható időn belül visszatérhetnek.

Svédország

Magdalena Andersson svéd balközép miniszterelnök elfogadta a vereséget, miután a négypárti jobboldali ellenzéki tömb végül legyőzte a 2014 óta hatalmon lévő szociáldemokratákat a parlamenti választásokon. A Mérsékeltek, a Svéd Demokraták, a Kereszténydemokraták és a Liberálisok 176 mandátumot szereztek a 349 fős parlamentben, míg a balközép 173-at.

Nemcsak az az érdekesség, hogy a választást egyébként önmagában megnyerő szociáldemokraták a legnagyobb vesztesek, hanem az, hogy nem is a legnagyobb ellenzéki erő, a Svéd Demokraták, hanem a harmadik helyen végző Mérsékeltek fogják adni a miniszterelnököt Ulf Kristersson személyében.

Ez azonban semmit nem változtat azon a tényen, hogy a jobboldali populistáknak lesz talán a legnagyobb beleszólása a kormányzásba egy olyan politikai rendszerben, ahol a miniszterelnök szerepe egyáltalán nem olyan megkerülhetetlen, mint például Magyarországon.

A jobboldal erősödése várható volt, arra azonban senki nem számított, hogy meg is nyerik a választásokat. Ez azonban valószínűleg nem egyszeri eset volt, hanem az első megmutatkozása a válság miatt bekövetkező európai folyamatoknak.

Olaszország

A legutóbbi, 2018-as választáson a migrációtól való félelem segített a jobboldali Északi Ligának elegendő szavazatot szerezni ahhoz, hogy a baloldali Öt Csillag Mozgalommal (M5S) kötött koalíció partnereként kerüljön kormányra. Ekkor a Liga és Olaszország másik jobboldali populista pártja, az Olasz Testvérek (FdI) együttes szavazati aránya 22 százalék alatt volt.

Öt év után a helyzet más. A Liga jelentős támogatást vesztett. De az FdI népszerűsége Giorgia Meloni vezetésével megugrott. A Politico felmérése szerint

a kérdés jelenleg nem is az, hogy a Meloni, Salvini és Berlusconi pártjai által alkotott jobboldali tömb megnyeri-e a választást, hanem sokkal inkább az, hogy megszerzik-e a kétharmados többséget mind az alsóházban, mind a szenátusban.

Ez pedig azt jelentené, hogy az alkotmányt is átszabhatná a kormánykoalíció.

Ahogy arról korábban már az Indexen is beszámoltunk, Giorgia Meloni az olasz közrádiónak korábban azt nyilatkozta, hogy Orbán Viktor miniszterelnök a magyar alkotmányos szabályok szerint többször és széles körű támogatottsággal nyerte a választásokat.

A miniszterelnök-jelölt a RAI 1 rádiócsatorna reggeli politikai elemzőműsorában kommentálta a strasbourgi plenáris ülést, melyen elfogadták a Magyarországról szóló jogállamisági jelentést. A dokumentumot nem szavazták meg a Giorgia Meloni elnökölte Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) frakciójához tartozó Olasz Testvérek, valamint a Liga európai képviselői sem, akik az Identitás és Demokrácia (ID) tagjai.

Meloni az Európai Parlament (EP) jelentését erősen politikai indíttatású dokumentumnak tartja. Meglátása szerint Lengyelországot is folyamatosan támadják, miközben arról az európai államról beszélünk, amely magára vállalja az ukrán menekültek ellátását, cserébe pedig egyetlenegy eurót sem kér az Európai Uniótól.

Valóban ezen az úton akarunk továbbhaladni? A NATO állítja, hogy Lengyelország a háborút kockáztatja Oroszországgal, és mit teszünk erre mi az unióban? Lengyelországot támadjuk, ahogyan Magyarországgal is tesszük. Konfliktushelyzetben fel kell mérni, mi számít elsődlegesnek

– mondta Giorgia Meloni.

Ezekből a nyilatkozatokból is látszik, hogy amennyiben az előrejelzések beigazolódnak, az Orbán Viktor számára főnyeremény lehet, hiszen a közel 60 millió fős lakossággal rendelkező Olaszország a legbefolyásosabb szövetségese lehetne, főleg úgy, hogy mind Matteo Salvini, mind Giorgia Meloni már évek óta a magyar miniszterelnök legfontosabb partnerei közé tartozik.

Szlovákia

Szlovákiában a 2020-as országgyűlési választásokon szinte az összes ellenzéki párt azzal kampányolt, hogy véget vetnek a Fico-korszaknak. Ennek már előszele volt a 2019-es EP-választás, ahol a Progresszív Szlovákia (PS) győzött.

2020-ban az Igor Matovič egyszemélyes projektjének tekintett Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (OĽaNO) nyerte 25 százalékos eredménnyel a választásokat, mögöttük Robert Fico Irány–Szociáldemokrácia (Smer–SD) kormányzó pártja végzett 18,3 százalékkal. Ez azt jelentette, hogy Matovičnak legalább két másik párttal kell kormánykoalíciót kötnie, azonban ezek a pártok egyaránt 10 százalék alatt teljesítettek.

A szlovák válságkezelés azonban katasztrofális volt, Matovič és a SaS-elnök és gazdasági miniszter, Sulík közötti konfliktus végül a kormányfő lemondásával végződött, azóta pedig a közvélemény-kutatásokat az előző miniszterelnök, Peter Pellegrini pártja, a Hang–Szociáldemokrácia (Hlas–SD) vezeti, mögöttük pedig a Smer következik, ketten pedig kiegészülve egy kisebb populista párttal már kormányt tudnának alakítani.

A helyzetet az bonyolítja Orbán Viktor számára Szlovákiában, hogy a már egységes magyar párt, a Szövetség elvi okok miatt kizárta még a lehetőségét is annak, hogy a szélsőjobboldallal vagy a Fico vezette Smerrel szövetkezzen.

A magyar párt a mérleg nyelve lehetne, amennyiben elérné az ötszázalékos parlamenti küszöböt, ezzel pedig akár a jelenlegi kormánykoalíció felé is billenthetné a mérleg nyelvét.

A baj csupán az, hogy a jelenlegi felmérések szerint a Szövetség nagyon messze van ettől, amiben szerepet játszanak a párt platformjai közötti konfliktusok, amelyek közül a legutóbbi Berényi József Nagyszombat megyei jelölése volt. Ha a magyar pártnak nem sikerül jól politizálnia, főleg a jelenleg is instabil szlovákiai politikai körülmények között, Orbán Viktornak valószínűleg egy Peter Pellegrini és Robert Fico vezette kormánnyal kell majd tárgyalnia, magyar koalíciós partner nélkül.

Csehország

A cseh parlamenti választásokat 2021. október 8-án és 9-én tartották meg, ahol bár Andrej Babiš kormányfő pártja, az ANO számított a legnagyobb esélyesnek, azonban a Pandora-iratoknak, a már előtte is közbeszéd tárgyát képező korrupciós botrányoknak köszönhetően a választásnak a várttal ellentétes kimenetele lett.

A képviselőházi választásokat a hárompárti Együtt (Spolu) koalíció nyerte meg, miután lehajrázta a második helyen végző ANO-t, harmadikként pedig a Kalózok–STAN-lista jutott be, míg a szélsőjobboldali Közvetlen Demokrácia Pártja (SPD) szintén szerzett mandátumokat.

A ČSSD és a kommunisták viszont, akik Babiš koalíciós partnerei voltak, nem jutottak be a parlamentbe, így bár Zeman elnök a milliárdos üzletembert bízta meg kormányalakítással, ő nem fogadta el azt, ezért már semmi nem állhatott Fiala és a Spolu, valamint a Kalózok–STAN útjába.

Idén szeptemberben viszont már Csehország az első helyen! jelszóval tartottak tüntetést Prágában. A tiltakozáson felszólalók szerint a mai cseh kormány antiszociális, képtelen megbirkózni az energiaválsággal, a növekvő inflációval, hibás politikájával szegénységbe taszítja a lakosságot, és katasztrófába sodorja az országot.

Az elsősorban jobboldali felszólalók a kormány mellett élesen bírálták az Európai Uniót is, elsősorban Brüsszel energiapolitikáját, s egyben elhibázottnak minősítették az orosz–ukrán konfliktushoz való hivatalos hozzáállását.

A prágai tüntetés volt a nyolc hónapja hivatalban lévő nagykoalíciós kormány elleni eddigi legnagyobb lakossági megmozdulás. A kormányellenes tüntetést egy nappal az után szervezték meg, hogy a cseh parlamentben nem kapott elegendő támogató szavazatot a Petr Fiala kormánya ellen benyújtott bizalmatlansági indítvány.

A tavalyi választásokhoz képest egyébként az ANO növelni tudta támogatottságát, ahogy minimálisan a Spolu is. A Kalózok–STAN-koalíció viszont ezzel szemben visszaesett, míg a Szabadság és Közvetlen Demokrácia nevű szélsőjobboldali formáció népszerűbb lett.

Lengyelország

A PiS 2021 augusztusában kisebb kormányválságot élt át, hiszen Jarosław Gowin és frakciója kilépett a kormányból, ráadásul a jobbközép ellenzék nagy öregje, Donald Tusk is visszatért a lengyel belpolitikába. A legnagyobb veszélyt azonban nem a legnagyobb ellenzéki blokk (Koalicja Polska – KP) jelentheti, hanem a Lengyelország 2050 (Polska 2050) párt, amelyet Szymon Hołownia vezet.

A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint a PiS még mindig vezet, azonban a KP és a Polska 2050 együtt már megelőzné Kaczyńskiékat. A kisebb konfliktusok után, látva, hogy az engedmények és Ukrajna támogatásának hatására sem kapják meg az uniós forrásokat, a lengyel kormányzat ismét Orbán Viktor és a Fidesz egyik legnagyobb támogatója lett a jogállamisági vitában.

Ugyanakkor a jövő évi választásokon a PiS nehéz helyzetben találhatja magát, mivel támogatottsága jelentősen csökkent a legújabb közvélemény-kutatások alapján. Azonban a főbb ellenzéki erők sem tudtak újabb támogatókat gyűjteni, úgyhogy egyelőre tényleg kiszámíthatatlan, hogy 2023 után milyen összetételű lengyel kormánnyal kell majd együttműködnie Orbán Viktornak.

(Borítókép: Mateusz Morawiecki, Giorgia Meloni, Robert Fico és Andrej Babiš. Fotó:  Mateusz Wlodarczyk / NurPhoto / Getty Images /  Antonio Masiello / Getty Images / Xander Heinl / Photothek / Getty Images)



  • Hírek
  • Hírek