Vlagyimir Szaldo, Ukrajna Herszon régiójának Moszkva által kinevezett kormányzója azt mondta, hogy hét napig nem léphetnek be civilek a térségbe, mivel az orosz erők a kijevi erők támadásaira készülnek.

A kormányzó azt mondta, hogy a hatóságok mintegy 50-60 ezer ember evakuálását tervezik Herszonból a következő napokban, az ukrán ellentámadás fokozódó nyomása miatt.

Vlagyimir Szaldo elmondta, hogy Oroszországnak minden erőforrás rendelkezésére áll ahhoz, hogy megvédje Herszont.

Fotó: Genya Savilov / AFP

Becslések szerint napi 10 ezer embert költöztetnek át a következő hat napban, és Oroszország egyes régióiban már készülnek a fogadásukra. Az elmúlt két napban már több mint 5 ezer ember hagyta el Herszont – írja a Sky News.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerint az ukrajnai energiainfrastruktúra elleni dróntámadások háborús bűnnek minősülnek, vitathatatlan, hogy újabb terrorcselekményről van szó – írja a Sky News.

Ursula von der Leyen

Fotó: David W Cerny / Reuters

Kedden ismét láthattuk, hogy Oroszország célzott támadást intézett az ukrán polgári infrastruktúra ellen, amivel egy újabb fejezetet nyitottak meg az amúgy is nagyon kegyetlen háborúban

– mondta Von der Leyen, aki hozzátette:

A nemzetközi rend nagyon világos. Ezek háborús bűnök.

A belorusz védelmi minisztérium közleménye szerint megkezdték az állampolgárok beidézését azért, hogy ellenőrizzék a katonai szolgálatra való alkalmasságukat, de mint írták, nem terveznek mozgósítást.

A katonai regisztrációs és besorozási tevékenységek szigorúan rutinszerűek, és várhatóan ez év végéig befejeződnek

– idézi a Reuters hírügynökség a közleményt.

Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NÜA) vezetője azt reméli, hogy hamarosan visszatérhet Ukrajnába – nyilatkozta kedden a zaporizzsjai atomerőmű körüli védelmi övezet létrehozásáról szóló tárgyaláson. 

Rafael Grossi volt a közvetítő Moszkva és Kijev között annak érdekében, hogy létrejöjjön egy védelmi övezet az orosz csapatok által megszállt erőmű körül. 

Lehetséges, hogy visszatérek még Ukrajnába, abban állapodtunk meg, hogy folytatjuk a biztonsági övezet kialakításáról szóló egyeztetéseket 

– nyilatkozta Rossi a Reutersnek. 

Vitalij Kim, a régió kormányzója szerint az ukrán erők az éjszaka folyamán 13 kamikazedrónt lőttek le Mikolajiv felett – írja a The Guardian.

Amint azt írta Telegram-csatornáján, az orosz csapatok kétszer is támadtak az éjjel kamikazedrónokkal, amelyek közül tizenegyet lőttek le a déli légvédelmi parancsnokság erői, kettőt pedig az ukrán nemzetőrség és az ukrán államhatár-szolgálat katonái.

Ukrajna erőműveinek harminc százaléka megsemmisült alig több mint egy hét alatt, ami országszerte masszív áramszünetekhez vezetett – közölte Volodimir Zelenszkij kedden, miközben a Kreml folyamatosan fokozza az energiainfrastruktúra elleni támadásokat.

Tűzoltók dolgoznak egy orosz rakétatámadásban megrongálódott hőerőműben Zsitomirban 2022. október 18-án

Fotó: State Emergency Service Of Ukraine / Reuters

Még egy orosz terrortámadás, amelynek az energiainfrastruktúra a célpontja. Október tizedike óta az ukrán erőművek harminc százaléka megsemmisült, ez pedig országszerte hatalmas áramszünetekhez vezetett

– írta az ukrán elnök Twitteren, hozzátéve: „nem maradt lehetőség az orosz rezsimmel való tárgyalásokra”. Később az orosz védelmi minisztérium is megerősítette, hogy az orosz hadsereg nagy pontosságú csapásokat mért Ukrajna energiarendszereire – írja a CNN.

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség  (NAÜ) vezetőjét, Rafael Grossit meglepte Vlagyimir Putyin orosz elnök tudása a zaporizzsjai atomerőműről és a körülötte kialakult helyzetről – ezt maga Grossi mondta a Telefe tévécsatornának adott interjújában.

Grossi október 11-én találkozott Putyinnal. Az orosz elnök megkérte az atomügynökség vezetőjét, hogy vitassák meg a helyzetet a zaporizzsjai atomerőmű kapcsán, megjegyezve, hogy Moszkva nyitott minden kérdés megoldására – írja a Ria Novosztyi.

Szeptember elején az ügynökség főigazgatója által vezetett NAÜ-misszió látogatott el az állomásra. A szervezet kiadott egy zárójelentést, amelyben az állomás és környéke ágyúzásának beszüntetését kérte, mivel az károsíthatja a kritikus berendezéseket, és korlátlanul szabadulhatnak ki radioaktív anyagok.

Ben Wallace brit védelmi miniszter kedden Washingtonba repült, hogy sürgős megbeszélést folytasson amerikai kollégájával a Kijevet támadó orosz drónok bevetéséről.

A találkozóra az ukrán légvédelem megerősítésére szolgáló új NATO-rendszerek szállítása előtt került sor, miután egy héten belül két támadás érte az ukrán fővárost, amelyekben legalább három ember meghalt.

Patrick Ryder dandártábornok, az amerikai védelmi minisztérium sajtószóvivője elmondta: megvitatták „a két nemzet Ukrajnának nyújtott folyamatos támogatását, valamint a transzatlanti és regionális biztonsági együttműködés további fontosságát Oroszország ukrajnai támadása fényében” – számolt be róla a Telegraph.

Nancy Faeser német belügyminiszter felmentette Arne Schönbohmot, az ország kiberbiztonsági ügynökségének (BSI) vezetőjét, miután állítólagos oroszországi kapcsolatai miatt vita alakult ki.

Schönbohm azonnali hatállyal távozik a belügyminisztériumból 

– közölte kedden Berlinben a helyi médiával a minisztérium szóvivője. Emellett fegyelmi eljárás is indult Schönbohm ellen, akinek önkéntes távozásáról korábban a Spiegel számolt be.

Schönbohm 2012-ben alapított egy iparági szövetséget, a Cyber Security Councilt (CSC), amelynek elnöke volt, amíg 2016-ban a BSI élére nem került. A ZDF október 7-i jelentése szerint a CSC hajlamos volt az orosz kémkedésre és befolyásolásra – írja a Politico.

Az elmúlt hét folyamán azonban szakértők szerte Németországban Schönbohm védelmére keltek, rámutatva a BSI vezetőjeként szerzett jó teljesítményére: „El kell ismerni, hogy valóban előre vitte a BSI-t” – mondta Manuel Atug informatikai biztonsági szakértő. 

Az Európai Uniónak nincs jogi kerete ahhoz, hogy egy harmadik államot, jelen esetben Oroszországot, terrorista államnak nyilvánítson – jelentette ki Ylva Johansson belügyekért felelős uniós biztos az Európai Parlament kedd esti plenáris vitáján. A biztos szerint nemzeti szinten lehet ilyen döntést hozni, a tagállami parlamenteknek jogukban áll így cselekedni.

Johansson elmondta: az ukrajnai háború fordulóponthoz érkezett, az ukrán erők sikeresen védekeznek a megszálló orosz hadsereg ellen, azonban Moszkva tovább fokozza a feszültséget, tömegpusztító fegyverekkel fenyeget, ukrán területeket annektál, mobilizál, és civileket támad válogatás nélkül – adta hírül az MTI.

Minél több sikert arat az ukrán hadsereg, Oroszország annál inkább támad civileket, civil infrastruktúrákat. Moszkva agresszív háborúja súlyosan sérti a nemzetközi humanitárius jogot, a háborús bűnösöket felelősségre kell vonni

– hangsúlyozta.

A biztos azt is hozzátette: véleménye szerint „Oroszország már elvesztette a háborút, egyre inkább vesztésre áll a harctéren. Az EU-nak továbbra is töretlenül egységesnek kell maradnia, és Ukrajna is győzedelmeskedni fog” – zárta beszédét Johansson.

Oroszországnak valószínűleg két-négy évre lesz szüksége ahhoz, hogy hadseregét az ukrajnai háború előtti erősségre építse fel – mondta Észtország védelmi minisztere, aki folyamatos nyomást sürgetett Moszkva sakkban tartása érdekében.

Miközben Oroszország iráni kamikazedrónokkal támadja Ukrajnát, Pevkur azt is elmondta: hallott olyan beszámolókat, amelyek szerint Moszkva arzenálja annyira lemerült, hogy S–300-as légvédelmi rendszerét közönséges rakétaként használja, és hogy orosz lövedékek felrobbantak a levegőben, mert túl öregek voltak.

Többé-kevésbé egyetértés van abban, hogy Oroszországnak két-négy évbe telik, amíg helyreállítja ugyanazokat a képességeket, amelyekkel a háború előtt rendelkezett

– mondta a külügyminisztérium és a Pentagon tudósítóinak kerekasztal-beszélgetésén a tárcavezető a Telegraph híradása szerint.

Az Institute for the Study of War (ISW) elemzői arra a következtetésre jutottak, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök részleges mozgósítása a társadalom szétszakadását okozza.

Az ISW szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök részleges mozgósításának egyenlőtlen végrehajtása olyan társadalmi szakadásokat okoz, amelyek az orosz információs teret az etnikai kisebbségi közösségek további marginalizálására kényszerítik.

Magyarország területére kedden az ukrán–magyar határszakaszon 5071 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 3811 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 233 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely  30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Az ukrajnai háború elől kedden 64 ember, köztük 22 gyermek érkezett Budapestre vonattal – számolt be az Országos Rendőr-főkapitányság.

Az Institute for the Study of War jelentése szerint az orosz erők légi-, rakéta- és dróncsapásokkal vették célba a kritikus ukrán polgári infrastruktúrát. Az ukrán vezérkar jelentése szerint az orosz erők 19 rakétacsapást és 68 légicsapást mértek több mint 10 területre Donyeck, Herszon és Mikolajiv megyében.

Az ukrán vezérkar arról is beszámolt, hogy az orosz erők további területeket is célba vettek, 43 kamikazedrón közül 38-at az ukrán csapatok lőttek le.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette, hogy az október 10. és október 18. közötti orosz csapások az ukrán erőművek 30 százalékát semmisítették meg.

Köszöntjük olvasóinkat!

Indul az Index élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Keddi percről percre cikkünk ide kattintva érhető el.

Tartsanak velünk ma is!