Ez volt mára az Index percről percre közvetítése, köszönjük megtisztelő és kitartó figyelmüket!

Tartsanak velünk kedden is, már korán reggel indítjuk hírfolyamunkat! 

Az Európai Unió Külügyi Szolgálata (EKSZ) új eszközt vezetett be a hamis információk elleni fellépés jegyében az EUvsDisinfo.eu weboldalon – közölte hétfőn a brüsszeli szolgálat, hangsúlyozva, hogy lépése Oroszország ukrajnai háborújával függ össze.

Az EKSZ által finanszírozott honlap „a dezinformáció és az információmanipuláció mögött álló mechanizmusokat, taktikákat, narratívákat és szereplőket ismerteti”, továbbá „betekintést nyújt a Kreml-barát médiakörnyezetbe”.

Az újonnan bevezetett tanulási szekció segítségével a felhasználókat abban segítik, hogyan ítéljék meg a hírforrások és tartalmuk jelentőségét és megbízhatóságát. A felhasználók kvízek és játékok segítségével gyakorolhatják is újonnan megszerzett készségeiket

– áll a külügyi szolgálat sajtóközleményében.

Az EKSZ szerint az Oroszország Ukrajna elleni háborúját megelőző utolsó három hónapban a külügyi szolgálat oroszországi hírmanipulálás ellen küzdő munkacsoportja, az East Stratcom Task Force „az orosz dezinformációs média által támogatott narratívák hirtelen terjedését” figyelte meg: az ismert Kreml-barát hírcsatornákon például a „náci” kulcsszó használata 300, a „népirtás” kulcsszóé pedig 500 százalékkal nőtt.

Az elmúlt 12 hónapban több mint 1200 félretájékoztatási próbálkozást jegyeztek fel az EUvsDisinfo adatbázisában, ezek Ukrajnát és az Európai Uniót támadták – írta az MTI. 

Egy ember meghalt, kettő pedig megsebesült, amikor egy ukrán felderítőcsoport tüzet nyitott egy civil járműre a herszoni régióban – számolt be a regionális egészségügyi minisztérium a TASZSZ orosz állami hírügynökség szerint. 

Ma este a kijevi vezetés újabb terrorcselekményt követett el Herszon térségében: ukrán nacionalisták rálőttek egy három civilt szállító autóra. Ennek következtében egy ember meghalt, kettő pedig megsebesült

– áll a minisztérium közleményében.

Arról, hogy pontosan hol történt a támadás, nem adtak információt. A betegeket a régió egyik kórházában helyezték el. 

Az Egyesült Államok és Oroszország proxyháborút folytat Ukrajna kárára, és végül tárgyalások útján nekik kell ezt megoldaniuk – jelentette ki Zoran Milanovic horvát elnök újságíróknak hétfőn.

A proxyháború kifejezést azokkal a konfliktusokkal kapcsolatban használják a diplomáciában, amelyekben regionális vagy nagyhatalmak érdekei ütköznek, de a felek nem közvetlenül egymással állnak harcban, hanem helyi erők támogatásán keresztül érvényesítik az érdekeiket.

Milanovic kijelentette: nem érti, miért nem meri senki kimondani, hogy valójában Washington és Moszkva proxyháborújáról van szó, amelyet tárgyalások útján nekik is kell megoldaniuk – írta az MTI. 

Tony Radakin tengernagy, brit vezérkari főnök telefonon beszélt Valerij Geraszimovval, az orosz védelmi miniszter helyettesével. A tárgyalásnál a britek visszautasították azokat az orosz vádakat, amelyek szerint Ukrajna a konfliktus további eszkalálódásában érdekelt. Radakin tengernagy elutasította az ukrán „piszkos bombára” vonatkozó orosz állításokat is.

Igor Kirillov altábornagy, az orosz nukleáris, biológiai és vegyvédelmi erők parancsnoka hétfőn közölte: a „piszkos bombával” Ukrajna által végrehajtandó támadás célja az lenne, hogy a sugárszennyezés miatt Oroszországot vádolják meg kis hatóerejű atomfegyver bevetésével.

A britek az orosz féllel is tudatták, hogy „továbbra is töretlenül kiállnak Ukrajna mellett”.

A mostani tárgyalást az orosz fél kezdeményezte a brit védelmi minisztérium tájékoztatása szerint. Abban egyezségre jutottak, hogy nyitva kell hagyni a kommunikációs csatornákat Oroszország és Nagy-Britannia állami vezetői között. Szerintük ez azért is szükséges, hogy „megfelelően kezeljék az elszámítások kockázatát, és megkönnyítsék a deeszkaláció folyamatát”.

A brit védelmi minisztérium egy Twitter-bejegyzésben azt is megerősítette, hogy korábban Szergej Sojguval is egyeztettek.

Hárommilliárd euróig terjedő pénzügyi támogatást nyújt Ukrajnának a következő egy évben az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD).

A közép- és kelet-európai gazdaságok, valamint az egykori szovjet térség átalakulásának támogatására 1991-ben életre hívott londoni pénzintézet hétfői bejelentése szerint a támogatási csomag az ukrán gazdaság és az ukrajnai üzleti vállalkozások működésének fenntartását segíti elő.

Az EBRD londoni központjának beszámolója szerint a bank elnöke, Odile Renaud-Basso Kijevben állapodott meg a támogatási programról Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.

Az Ukrajna elleni orosz invázió februári kezdete óta az EBRD több mint egymilliárd euró támogatásra vállalt kötelezettséget Ukrajna számára, és a 2023 végéig terjedő időszakban ezt az összeget szeretné a háromszorosára növelni. A program elsődleges célja a reálgazdaság támogatása, ezen belül az energia- és az élelmiszer-ellátási biztonság fenntartása, a vasúti infrastruktúra helyreállítása és a gyógyszeripar támogatása – közölte hétfői ismertetésében a bank az MTI szerint.

Mihail Misusztin orosz miniszterelnök saját kérésére menesztette Alekszandr Szuhanov közlekedési miniszterhelyettest. Az erről szóló rendeletet hétfőn tették közzé a jogi információk hivatalos internetes portálján.

Szuhanov Alekszandr Viktorovics felmentése az Orosz Föderáció közlekedési miniszterhelyettesi tisztségéből az ő kérésére valósult meg

– áll a dokumentumban. Szuhanov a Közlekedési Minisztériumban többek között a közlekedésbiztonsági kérdésekért volt felelős.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök leváltotta a kijevi városi katonai közigazgatás vezetőjét. Egy új rendelet alapján Nyikolaj Zsirnovot elbocsátották, ő március 1-je óta töltötte be a posztot.

Utódja Szergej Popko lett. A vezérezredes 1961-ben született Kijevben. 1982-ben végzett a kijevi felsőfokú kombinált fegyveres parancsnokság iskolájában. Szakaszparancsnokként, zászlóaljparancsnokként, egységparancsnokként, valamint a gépesített hadosztály vezérkari főnökeként is szolgált. 2002-ben diplomázott az Ukrán Nemzetvédelmi Akadémián, ahol hadműveleti-stratégiai szintű képzésben részesült, és vezető beosztásban dolgozott. Irakban is szolgált.

Popko 2016 és 2019 között az Ukrán Fegyveres Erők szárazföldi egységeinek parancsnokaként szolgált. 2019 augusztusában nevezték ki az ukrán védelmi minisztérium főfelügyelői posztjára, 2020 májusában azonban áthelyezték – írja az Unian hírügynökség.

Az ukrán fegyveres erők beszámolója szerint az orosz megszállók továbbra is nyomást gyakorolnak a zaporizzsjai atomerőmű személyzetére. 

A katonaság azzal vádolja az oroszokat, hogy a Roszatom orosz állami atomenergiai vállalat szerződések aláírására kényszerítette a munkatársait. Hozzátették: a megszállók megtiltották az alkalmazottaknak, hogy elhagyják az ukrán hatóságok által ellenőrzött területet – írta a Sky News. 

Egy magas rangú amerikai katonai tisztviselő szerint Washington nem látta jelét annak, hogy Oroszország elhatározta volna, nukleáris, vegyi vagy biológiai fegyvereket vet be Ukrajnában – írja az Al Jazeera.

Továbbra sem láttunk semmit, ami arra utalna, hogy az oroszok nukleáris fegyverek bevetéséről döntöttek volna

– mondta a tisztviselő újságíróknak, majd később hozzátette, hogy ugyanez vonatkozik a vegyi és biológiai fegyverekre is. A megjegyzések azután hangzottak el, hogy Moszkva többször is figyelmeztetett arra, hogy Kijev bevethet egy úgynevezett „piszkos bombát”, ami Moszkva részéről eszkalációtól való félelmet váltott ki.

Határozottan tagadta hétfőn az iráni külügyi szóvivő, hogy iráni katonai személyzet segítené a Krímben az orosz hadsereget az Ukrajna elleni dróntámadásoknál.

Nasszer Kanaáni sajtótájékoztatóján alaptalannak nevezte az Egyesült Államok vádját, amellyel szerinte Washington csupán saját, az ukrajnai háborúban vállalt destruktív szerepéről akarja elterelni a közvélemény figyelmét, példaként említve az ukrán félnek szánt amerikai fegyverszállítmányokat.

Az utóbbi hetekben az ukrán légierő mellett több nyugati ország is azt közölte, hogy az orosz fél egyebek között iráni kamikazedrónokkal intéz támadást ukrajnai célpontok ellen.

John Kirby, az amerikai elnöki hivatal nemzetbiztonsági tanácsának szóvivője csütörtökön azt mondta: Oroszország többtucatnyi drónt kapott eddig Irántól, és továbbiakat is kap. Hangsúlyozta továbbá: attól tartanak, hogy Oroszország más iráni fegyvereket, például föld-föld rakétákat is be akar szerezni, hogy Ukrajnában bevesse őket. Kanaáni hétfőn leszögezte: „az Iszlám Köztársaság nem avatkozott bele az Ukrajnában dúló háborúba”.

Nem adunk fegyvereket egyik félnek sem

– tette hozzá az MTI szerint.

A Kreml azt állítja, hogy Ukrajna kapcsolatba lépett az Egyesült Királysággal a nukleáris fegyverek létrehozásának lehetőségéről.

Az orosz védelmi minisztérium egy Telegram-üzenetben megismételte azokat a széles körben elutasított vádakat, amelyek szerint Ukrajna „piszkos bomba” – radioaktív anyaggal megspékelt robbanóanyag – támadást tervez:

Ehhez Ukrajna megfelelő termelési bázissal és tudományos potenciállal rendelkezik. Tehát Ukrajnában vannak olyan nukleáris ipari vállalatok, amelyek olyan radioaktív anyagok készleteivel rendelkeznek, amelyeket fel lehet használni egy »piszkos bomba« létrehozására.

Ukrajna 1994-ben mondott le a Szovjetuniótól örökölt atomfegyverekről, vagyis a teljes arzenáljáról – írja a Telegraph.

Mit is takar a „piszkos bomba” fogalom, és milyen okokból vetnék be az említett fegyvert? Erről beszélt lapunknak Robert C. Castel biztonságpolitikai szakértő.

A harkivi régió kritikus infrastruktúráját ért támadás következtében számos fűtési rendszer létesítménye semmisült meg – számolt be a régió vezetője, Oleg Szinegubov a Telegram-csatornán. 

Jelenleg a régió Harkiv, Csugujev, Kupjanszkij és Izjumszkij körzetében élők 75 százaléka gáz, 25 százaléka pedig áram nélkül maradt

– írta Oleh Szinyehubov, a regionális államigazgatás vezetője.

Nehezebb a helyzet a fűtéssel. Egyes városokban egyszerűen megsemmisült a termálinfrastruktúra

– fogalmazott. Szinegubov szerint a régióban az árammegtakarítás érdekében számos intézkedést hoztak, többek között 212 vállalkozásnál villamosenergia-fogyasztási korlátozásokat vezettek be.

A rendőrség őrizetbe vett két orosz állampolgárt a norvégiai Nurlan tartományban, mert állítólag katonai létesítményeket vettek videóra – számolt be a Moszkovszkij Komszomolec a TV2 tévécsatorna alapján. 

Forrásaink szerint azzal gyanúsítják őket, hogy katonai létesítményeket filmeznek

– idézik a csatornát. Arról azonban nincs információ, milyen eszközzel filmeztek az oroszok: hagyományos kamerákkal vagy drónokkal.

A nurlani rendőrség megerősítette, hogy október 22-én, szombaton két orosz állampolgárt vettek őrizetbe. A fogvatartottak ugyanakkor kitartanak amellett, hogy nem sértettek meg semmilyen szabályt, és csak egyszerű turisták.

Az elmúlt hetekben összesen kilenc orosz állampolgárt vettek őrizetbe Norvégiában, főként annak északi részén, néhányuktól drónokat foglaltak le.

Egy ukrán klub vezető tisztviselője szerint Iránt ki kellene dobni az idei labdarúgó-világbajnokságról, és Ukrajnával helyettesíteni, mivel Oroszország valószínűleg iráni drónokat vetett be a Kijev elleni háborúban.

Míg az iráni vezetés jól érzi magát, miközben a válogatottjukat nézi a világbajnokságon, addig az ukránokat iráni drónok és iráni rakéták gyilkolják le

– írta Szerhij Palkin, a Shakhtar Donyeck vezérigazgatója a Facebookon, és sürgette a FIFA-t, hogy Irán helyére Ukrajna lépjen, miután „bebizonyította, hogy méltó a részvételre” a világbajnokságon.

„A többi válogatottal egyenlőtlen körülmények között szívvel-lélekkel játszottak a rájátszásban” – mondta a klub vezérigazgatója. A katari világbajnokság november 20-án kezdődik.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerint Moszkva adatokat kért az ENSZ-től az ukrán gabonaexport rendeltetési helyéről és végfelhasználóiról, mert ezen információktól függ a fekete-tengeri kikötőkből történő szállítások feloldásáról szóló megállapodás korrekciója.

Júliusban Moszkva aláírta a török közvetítéssel létrejött megállapodást, amely megkönnyíti az ukrán gabonaszállításokat, amelyeket az Ukrajnával folytatott háború kezdete óta blokkolt.

Lavrov szerint azonban ez az egyezség nem irányítja a gabonát a világ legszegényebb országaiba, és kétségbe vonta, hogy a jövőben megújítja-e azt. A tárcavezető hozzátette, hogy az érintett gabona 5-7 százaléka jut el a világ legszegényebb országaiba, az export mintegy 50 százalékát pedig az Európai Unióba szállítják – számolt be róla az Al Jazeera.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter hivatalosan felkérte a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) vezetőjét, delegálja néhány emberét Ukrajnába, hogy Moszkva „piszkos bombás” állításainak végére pont kerüljön.

Hivatalosan is felkértem Rafael Grossit, hogy haladéktalanul küldjön szakértőket azon ukrajnai területekre, amelyeket az Orosz Föderáció a »piszkos bombák« kifejlesztésének helyszíneként ír le. Egyetértett velem. Oroszországgal ellentétben Ukrajnának nincsenek, és nem is lesznek titkai, rejtegetnivalói

– írta Twitter-oldalán Kuleba.

Egy egész nemzedékre szóló feladat lesz Ukrajna újjáépítése, amelyet úgy kell végrehajtani, hogy a jövendő EU-s tagország az egységes belső piac részévé válhasson – mondta Olaf Scholz német kancellár hétfőn Berlinben.

A kormányfő az 5. német–ukrán üzleti fórumon kiemelte: „minél koordináltabb és átláthatóbb” lesz Ukrajna újjáépítésé, annál nagyobb lesz a magánvállalatok hajlandósága arra, hogy beruházzanak az országban.

Ugyanakkor a befektetők azt is tudják, hogy olyan országba viszik a pénzüket, amely nemcsak jó befektetési környezetet, mindenekelőtt jól képzett és erősen motivált munkaerőt kínál, hanem megszerzi az EU-tagságot is – tette hozzá Olaf Scholz.

Aki Ukrajnában végez beruházást, az az Európai Unió jövőjébe fektet be

– fogalmazott a német kancellár. Hangsúlyozta, hogy Ukrajnának remek adottságai vannak, például az energetika területén megfelelő beruházásokkal tranzitországból a fenntartható módon megtermelt energia exportőrévé fejlődhet.

Azonban a kijevi vezetésnek is vannak tennivalói, erősíteni kell a jogállamiságot és az átláthatóságot, és „még elszántabban kell küzdeni a korrupció ellen” – mondta Olaf Scholz.

Mintegy egymillió ukrán menekült tartózkodik Németország területén Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja miatt – számolt be Olaf Scholz német kancellár a Berlinben tartott ötödik német–ukrán gazdasági fórum megnyitóján a Moszkovszkij Komszomolec szerint. 

Február 24-e óta egymillió ukránnak nyújtottunk menedéket, a már Németországban élő honfitársaik mellett. Mindannyian nagyon szívesen láttuk és látjuk őket

– mondta Scholz. A német kancellár szerint helyes dolog az ukrán menekültek befogadása, és köszönetet mondott az ebben segédkező vállalatoknak és azoknak a tanároknak, akik mintegy 200 ezer ukrán gyermeket tanítanak német iskolákban.

Denisz Anatolijovics Smihal ukrán miniszterelnök egy német–ukrán üzleti konferencián szólalt fel hétfő délelőtt. Beszédében megköszönte Berlinnek a folyamatos anyagi támogatást, és hozzátette: Ukrajna teljes újjáépítésének költsége nagyjából 750 milliárd dollárra tehető – írja a SkyNews. 

A háborúban egész városok is elpusztultak, mint például Mariupol és Bucsa. Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) 2022-ben és 2023-ban akár hárommilliárd eurós kötelezettséget vállal Ukrajna felé – közölte a szervezet hétfőn. 

Orosz és belorusz sportolók továbbra sem vehetnek részt a Nemzetközi Síszövetség (FIS) versenyein. A tiltás fenntartásáról a FIS vezető testülete döntött a hét végén Söldenben, az új alpesi idény nyitórendezvényének színhelyén.

A FIS Tanácsa úgy határozott, hogy kellő tekintettel a versenyek tisztességére és az összes résztvevő biztonságára, valamint a Nemzetközi Olimpiai Bizottság ajánlásaival összhangban továbbra sem engedélyezi az orosz és belorusz csapatoknak és sportolóknak az indulását a nemzetközi szövetség rendezvényein. A tilalom, amely Oroszország – és az invázióban őt támogató Belarusz – ukrajnai háborúja miatt született, az alpesi sí és az északi sí mellett a freestyle és a hódeszka viadalaira is kiterjed.

Az elmúlt hetekben az MTI szerint megnőtt a FIS-re nehezedő nyomás Oroszország és Belarusz esetleges újbóli szereplése ügyében. Több ország, így legfőképpen Norvégia, Svédország és Finnország még versenybojkottot is kilátásba helyezett, ha az oroszok és a beloruszok visszatéréséhez hozzájárul a FIS.

Oroszország továbbra is Ukrajna egész területén támad célpontokat iráni gyártmányú drónokkal, de Ukrajna egyre sikeresebben védekezik a Sahed–136 típusú eszközök ellen – áll a brit katonai hírszerzés hétfőn ismertetett helyzetértékelésében.

A londoni védelmi minisztérium által közzétett elemzés felidézi, hogy ukrán hivatalos források, köztük Volodimir Zelenszkij elnök nyilatkozatai szerint e támadóeszközök 85 százalékát sikerül elfogni.

Az elemzés szerint Oroszország valószínűleg nagy számban használja fel az iráni Sáhed–136-os drónokat arra, hogy áthatoljon az egyre hatékonyabb ukrán légvédelmen. Valószínűsíthető az is, hogy Moszkva ezeket az eszközöket az orosz gyártmányú, nagy hatótávolságú precíziós fegyverek helyett veti be, mivel ezekből egyre szűkösebb a készlet – írja az MTI.

Azt állítják, hogy több mint 150 hajó várakozik Isztambul környékén, és a késedelmek fennakadásokat okozhatnak az ellátási láncokban és a kikötői műveletekben.

Az ENSZ és Törökország által nyáron közvetített exportmegállapodás lehetővé tette Ukrajna számára, hogy újraindítsa a gabonaexportot a fekete-tengeri kikötőkből, amelyeket Oroszország inváziója idején lezártak – írja a The Guardian.

Ukrajna közölte, hogy vasárnap hét, gabonát szállító hajó futott ki kikötőiből, és Oroszországot vádolta meg a hajók blokkolásával.

Ukrajna és az Egyesült Államok is veszélyes hazugságnak nevezte Oroszország azon vádjait, miszerint Ukrajna egy úgynevezett „piszkos bomba” bevetésére készül. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap hevesen tagadta a vádakat – írja a The Guardian. 

Ha Oroszország hív, hogy bejelentse, Ukrajna készül valamire, az egy dolgot jelenthet: Oroszország mindezt már alaposan előkészítette

– közölte az ukrán elnök éjszakai videóbeszédében. Antony Blinken amerikai külügyminiszter is visszautasította Szergej Sojgu „nyilvánvalóan hamis” állításait, mely szerint Ukrajna piszkos bombát tervez bevetni a saját területén, hozzátéve, hogy a világ átlát Oroszország azon igyekezetén, amellyel eszkalálni akarja a konfliktust – írja a Fehér Ház közleménye.  

Az Oroszországnak szállított drónok miatt szankciókkal sújtott egyik iráni tábornok hétfőn felszólította az Európai Uniót, hogy a befagyasztott vagyonát nyugodtan költsék szénre.

Irán tagadja, hogy olyan fegyvereket adott volna el Oroszországnak, amelyeket használhat az ukrajnai háborúban. Ukrajna és nyugati partnerei szerint viszont Oroszország iráni gyártású Sáhed 136 típusú drónokkal támad polgári célpontokat szerte Ukrajnában. Ezért az Európai Unió és az Egyesült Királyság is beutazási tilalommal és vagyonbefagyasztással sújtott három magas rangú iráni vezetőt. Egyikük Mohammed Bageri vezérőrnagy, iráni vezérkari főnök.

Nyugodtan azonosítsák és kobozzák el Mohammed Hosszein Bageri vezérőrnagy minden tulajdonát és vagyonát a világ minden bankjában, és költsék szénre az európaiaknak, kemény tél várható

– közölte a tábornok az MTI szerint vasárnap éjjel. Bageri korábban elhibázottnak nevezte az ellene kivetett uniós szankciókat.

Egy Twitteren közzétett képen Ukrajna fővárosa teljes sötétségbe borult, csak a közlekedő autók fényszórói világítanak.

Kijev meghatározott időközönként sötétségbe borul, miután az orosz haderő célzottan az energiainfrastruktúráját támadja. 

Egy héttel ezelőtt Volodimir Zelenszkij azt közölte, hogy az orosz hadsereg az energiainfrastruktúra közel harminc százalékát elpusztította.