A NATO nyílt háborút indít, ha Putyin nukleáris fegyvert vet be?

Ez volt mára az Index percről percre közvetítése, köszönjük megtisztelő és kitartó figyelmüket!

Tartsanak velünk vasárnap is, már korán reggel indítjuk hírfolyamunkat!

Békepárti megmozdulást tartottak szombaton Rómában, valamint Milánóban is.

A megmozdulásokat a „Europe for Peace” (Európa a békéért) szlogen alatt szervezték. Az akcióhoz számos helyi szervezet és politikus csatlakozott. 

Az olasz sajtó szerint összesen körülbelül 50–100 ezren lehettek a békéért tüntető, szivárványos zászlókkal felvonuló demonstrálók. A római rendőrség 30 ezerre becsülte a városban tüntetők számát. 

Nemet mondunk a háborúra. És nemet mondunk a fegyverszállításokra

– ez volt olvasható az egyik transzparensen az AFP szerint, de voltak olyanok is, akik egyből Olaszország NATO-ból való kilépését követelték. 

A francia hírügynökségnek az egyik tüntető azt mondta: „A fegyvereket a háború elején azon az alapon küldtük, hogy ez megakadályozza az eszkalációt. Kilenc hónap eltelt, és nekem úgy tűnik, hogy ennek ellenére az eszkaláció megtörtént. 

Nézzük a tényeket: a fegyverek küldése nem segít egy háború megállításában. A fegyverek abban segítenek, hogy tovább menjen a háború 

– fogalmazott a tüntető.

Kijev több negyedében is teljesen lekapcsolták az áramszolgáltatást szombat este amiatt, hogy az oroszok kritikus fontosságú létesítmények ellen hajtottak végre csapásokat az utóbbi napokban  – közölte az ukrán sajtó. 

A helyi lakosok videóban is megörökítették a fővárosi áramkimaradást: 

Az ukrán állami energiaszolgáltató cég, az Ukrenergo közölte, hogy a Kijevet övező régión kívül hét másik területen is elment az áram bizonyos helyeken. A vállalat szombaton napközben még azt közölte, hogy csak néhány órára lesz áramszünet ezeken a helyeken, de később egy újabb közleményt is kiadtak, és abban már azt írták, hogy

Október eleje óta az orosz háborús stratégia nagyobb hangsúlyt fektet a létfontosságú civil infrastruktúra ellen végrehajtott csapásokra, és ezáltal próbálják megadásra bírni az ukránokat. 

Az ukrán hadsereg szombat délutáni beszámolója szerint három fő irányban próbál meg előrenyomulni az orosz hadsereg.

Közlésük szerint az oroszok a három donbászi település, Bahmut, Avgyijivka és Novopavlivszki irányában hajtanak végre támadó akciókat már napok óta. A többi területen az orosz hadsereg kizárólag a már megszállt területek védelmére, megőrzésére összpontosít – közölték. 

Hozzátették azt is, hogy az orosz tüzérség a frontvonal nagy szakaszain bombázza az ukrán állásokat, miközben több helyen is igyekeznek megerősíteni a saját állásaikat, illetve állandó megfigyelés alatt tartják az ukrán hadsereget. 

Nemrég beszámoltunk arról, hogy Irán elismerte: korlátozott számú Shahed 136 típusú drónt küldött Oroszországnak, ami még az ukrajnai háború előtt történt.

Oleh Nikolenko, az ukrán külügyminisztérium szóvivője reagált erre, szerinte ennek a cinkosságnak meglesznek a maga következményei – írja a Sky News.

Teheránnak fel kell ismernie, hogy az Orosz Föderáció Ukrajna elleni háborújában való bűnrészesség következményei sokkal nagyobbak lesznek, mint az Oroszország támogatásából származó haszon

– jelentette ki a szóvivő.

Oroszországnak eddig egyetlen HIMARS rakéta-sorozatvetőt sem sikerült megsemmisítenie az ukrajnai háborúban – közölte egy magas rangú pentagoni tisztviselő.

Az Ukrajinszka Pravda emlékeztetett arra, hogy az ukránok összesen 20 ilyen tüzérségi eszközt kaptak az Egyesült Államoktól, és a háborúban már most is meghatározónak bizonyultak ezek, mivel számos alkalommal az utánpótlás szempontjából érzékeny helyeken hajtottak végre csapásokat velük.

A közösségi médiában megjelent egy felvétel, amelyen egy orosz énekesnő a Wagner-zsoldoscsoport katonáit éltette egy magánrendezvényen Jekatyerinburgban. 

Mindez egy orosz kormányközeli vállalat, a Sima Land céges rendezvényén történt néhány napja.

Ukrajna humanitárius támogatásra tart igényt az energetikai, a hő- és vízszolgáltatás terén és ahhoz, hogy átvészelje az ország a téli időszakot. Irina Verescsuk miniszterelnök-helyettes az ukrán kormány szombati koordinációs tanácskozásán elmondta, Ukrajnában mintegy 5670 menekültszállást tartanak számon, amelyeknek nagy szükségük volna áramfejlesztő generátorokra.

Legalább 800 melegedőt terveznek létesíteni elsősorban a felszabadított területeken, ahol a helyi lakosság számára nyújtanak majd enyhítést a problémáikra. Ám ezek üzemeltetéséhez is generátorokra volna szükség, és e téren is a partnerországok támogatását kérte a miniszterelnök-helyettes – számolt be a Kárpáthír.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elismerte az United24 program sikerét, amelyet a megszállt ország támogatására indított az ukrán kormány – számolt be róla az elnök a Twitteren.

Elmondta, hogy a kezdeményezésre 214 millió dollárnyi adomány érkezett az Oroszországgal vívott háború februári kitörése óta, és köszönetet mondott az adakozóknak.

Az ukrán külügyminisztérium arról számolt be, hogy az elmúlt 24 órában az ukrán hadsereg 600 orosz katonát ölt meg. Ezzel 75 440-re emelkedett a háborúban elesett orosz katonák száma.

A most publikált adatok alapján az orosz hadsereg vesztesége egyebek mellett 277 repülő, 260 helikopter, 2758 tank és 1462 drón.

Ezek a számok nem egyeznek az orosz hadsereg által közreadott adatokkal, és sok szakértő szerint túlzóak is, de az biztos, hogy az orosz hadi veszteségek mindenképp jelentősek – írja az Euronews.

A Szumi terület négy települését az elmúlt napon hetven alkalommal lőtték az orosz erők. Erről a The Kyiv Independent angol nyelvű ukrán hírportál számolt be Dmitro Zsivickij kormányzó Telegram-posztjára hivatkozva – írja a hirado.hu.

A jelentés szerint legalább három lakóépületet és négy üzletet ért találat, áldozatokról nem érkezett jelentés. A nyugat-ukrajnai Szumi terület közel esik az orosz határhoz.

Péntek este merényletet követtek el a Donyecki Népköztársaság legfelső bíróságának egyik bírája ellen Vuhlehirszk településen. Az esetről a megszálló erők adtak hírt. Állításuk szerint Alekszandr Nikulin bírót lőtt sebekkel szállították kórházba, az állapota súlyos, életveszélyes – számolt be a Kárpáthír.

A radiosvoboda.org hírportál megjegyezte, hogy ez már a sokadik gyilkos merénylet volt az oroszbarát vezetők ellen, és Ukrajna egyetlen esetben sem vállalta magára a felelősséget.

Az orosz katonák mindent elrabolnak a visszafoglalás küszöbén álló Herszonból – írja a The Guardian.

Korábban beszámoltunk arról, hogy a város visszaszerzéséért hamarosan véres küzdelem kezdődhet. A brit lap szerint az orosz katonák az utóbbi napokban mindent elvittek, ami csak mozdítható: rengeteg autónak, traktornak és mentőautónak kelt lába, miközben a helyi múzeumokból is elrabolták a műalkotásokat. 

A Guardian szerint az oroszok komppal szállították át a zsákmányt a Dnyeper túlsó partjára. Ezenkívül a helyi lakosok nagy része is elhagyta Herszont, miután az oroszok evakuációs parancsot adtak ki. 

Olaf Scholz német kancellár korábban kijelentette, hogy Németország egyoldalúan, a partnerekkel való egyeztetés nélkül nem szállít nyugati gyártású fegyvereket, köztük német Leopard–2 harckocsikat Ukrajnának.

Olekszij Makejev, Ukrajna új berlini nagykövete viszont reménykedik abban, hogy Németország változtat álláspontján. Az ukrán diplomata közölte: zajlanak a tárgyalások az ügyben, mivel Ukrajnának nagy szüksége volna ezekre a tankokra.

„Németország végre felhagyhatna azokkal a kifogásokkal, hogy nem akarja felbőszíteni Moszkvát, nem kívánja provokálni az oroszokat. Az Iris–T rakétaelhárító rendszerek szállítása már jól működik. Ám Ukrajnának ez kevés. Olyan páncélos harckocsikat is szeretnénk kapni, mint a Leopardok, a Marder, a Füchse és a Dingo” – idézi a nagykövetet a Pravda.

Makejev kijelentette: Ukrajna meg akarja nyerni a háborút. Szerinte az elmúlt nyolc év töténései a bizonyíték arra, hogy nem vezetnek békéhez az Oroszországgal folytatott tárgyalások. Elmondása szerint a Nyugatnak egységesen kell fellépnie, Ukrajna pedig felelősen használ minden olyan katonai eszközt, melyet a támogató államoktól kap.

Bulgária további nyolc amerikai F–16-os amerikai harci repülőgép beszerzéséről hozott döntést az ukrajnai orosz hadművelet miatt.

A szófiai parlament pénteken nagy többséggel felhatalmazta a bolgár kormányt a harci gépek beszerzésére vonatkozó szerződések kidolgozására.

A 240 fős törvényhozás jelen lévő képviselői közül a Nyugat-barát pártok soraiból 162-en szavaztak az előterjesztésre, míg a Moszkva-barát Újjászületés és a Bolgár Szocialista Párt (BSZP) 49 képviselője a javaslat ellen szavazott. Tizenegy képviselő tartózkodott.

Bulgária 2019-ben már vásárolt nyolc F–16-ost, ezeket némi késéssel, várhatóan 2025-ben fogják leszállítani. Az újabb nyolc géppel már teljes lenne a repülőszázad. Az új repülőgépek az elavult, szovjet gyártmányú MiG–29-eseket váltanák fel. Jelenleg a NATO-partnerek segítenek a bolgár légtér ellenőrzésében – írta az MTI.

Az Ukrán Nemzeti Gárda is megerősítette, hogy a háború kezdete óta Oroszország több mint 250, fogságba esett ukrán nemzetőrt engedett szabadon.

Egy Twitter-bejegyzésben azt írták, hogy 268 ukrán katonát eresztettek el több fogolycsere keretében, köztük 24 nőt.

Az ukrán légierő azt állítja, hogy az elmúlt 24 órában két orosz helikoptert és hat Shahed 136 típusú kamikazedrónt lőtt le. Ezek többségét a déli Herszon régióban hatástalanították.

Három kamikazedrónt Mikolajivban lőttek le, míg másik hármat Ukrajna más részein semmisítették meg.

A közleményben a Sky News szerint az a felkiáltás szerepelt, hogy „Halál az orosz megszállókra! Dicsőség Ukrajnának!”

Irán elismeri, hogy korlátozott számú Shahed 136 típusú drónt küldött Oroszországnak, de kitart amellett, hogy ez még az ukrajnai háború előtt történt.

Hosszein Amir-Abdollahian, az ország külügyminisztere először ismerte el, hogy országa szállította Oroszországnak ezeket a drónokat. Ragaszkodott azonban ahhoz, hogy az átadásra Moszkva Ukrajna elleni háborúja előtt került sor – írja a Sky News.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök köszönetet mondott Hollandiának, Csehországnak és az Egyesült Államoknak a 90 darab T–72-es harckocsiért. 

Az ukrán fegyveres erők előrenyomulnak, és szükségük van erre a felszerelésre. Nagyra értékeljük a partnerek segítségét. Együtt kiállunk a szabadság és a demokrácia védelméért

– írta Twitteren. 

Az EU 17 országa mintegy 500 áramgenerátort küldött Ukrajnába az orosz támadások okozta energiaproblémák orvoslására − írja a The Guardian.

Szlovénia, Szlovákia, Dánia, Németország és Spanyolország küldött generátorokat az EU polgári védelmi mechanizmusán keresztül.

Az ukrán főváros, Kijev lakói új bélyeget gyűjtöttek az Oroszországot a Krím félszigettel összekötő egyik legfontosabb hidat megrongáló robbanás emlékére.

A kercsi hídat – amely az ukrajnai orosz erők számára kulcsfontosságú utánpótlási útvonalként szolgált – a múlt hónapban megsemmisítették.

Oroszország Ukrajnát hibáztatta, de Kijev nem vállalta a felelősséget.

Az új bélyegeken egy férfi és egy nő látható, akik a Titanic című film híres jelenetét idéző pózban állnak az összetört hídon, miközben füst gomolyog mögöttük – írja a Sky News.

Ukrajna azt állítja, hogy egy napon visszafoglalja a Krímet, amelyet 2014-ben az orosz erők elfoglaltak.

Több ukrán régióban, többek között Kijevben is óránkénti áramszünetet vezettek be − jelentette az állami tulajdonban lévő Ukrenergo. Ennek értelében „bizonyos fogyasztói csoportokat napi rendszerességgel korlátoznak, de az elosztóhálózat-üzemeltetők által régiónként meghatározott ütemterv szerint”. 

Az érintett régiók közé tartozik Harkiv, Csernyihiv, Cserkaszi, Zsitomir, Szumi, Poltava és az ukrán főváros, Kijev is − írja a SkyNews. 

Pénteken Észak-Koreából egy vonat haladt át Oroszországba, két nappal azután, hogy az Egyesült Államok kijelentette, információik szerint Phenjan titokban tüzérségi lövedékeket szállít Oroszországnak az ukrajnai háborúhoz.

Az észak-koreai fejleményeket figyelő 38 North projekt szerint több éve ez volt az első alkalom, hogy vonatot észleltek az útvonalon, bár az orosz állategészségügyi szolgálat szerdán a Reuters szerint arról számolt be, hogy egy vonat lovakat szállítva lépte át a határt Észak-Koreába.