Itt a nagy fordulat, Zelenszkij meggondolta magát Putyinnal kapcsolatban

Több ezer kijevi lakos aláírt egy petíciót, amely arra szólítja fel a városvezetést, hogy az idei ünnepi időszakban ne állítsanak hatalmas köztéri karácsonyfát, inkább adjanak pénzt a hadseregnek és az Oroszországgal vívott háború miatt kitelepített embereknek.

A kijevi fa, amelyet az elmúlt években a főváros szívében lévő, XI. századi Szent Szófia-székesegyház előtt állítottak fel, hagyományosan a legfontosabb Ukrajnában karácsonykor és újévkor – jelentette a Reuters.

A petíció szervezője, Natalia Popovics szerint azonban nem helyénvaló pénzt költeni egy fára, amikor Ukrajnában háború dúl, emberek milliói kényszerültek elmenekülni otthonukból, és ezreket öltek meg. „Az összeget inkább az ukrán fegyveres erők vagy az országon belüli menekültek megsegítésére kellene fordítani” – írta a petícióban, amelyet a kijevi városi hatóságok tettek közzé.

Már összegyűlt hatezer aláírás, ami ahhoz szükséges, hogy a hatóságok figyelembe vegyék a petíciót. Vitalij Klicsko kijevi polgármester korábban kijelentette, hogy nem lesz tömeges ünneplés a fővárosban.

Az Egyesült Államok rendíthetetlenül támogatja Ukrajnát, és ez a támogatás egészen addig fog tartani, amíg az ukránok „meg nem nyerik a háborút” – jelentette ki Linda Thomas-Greenfield, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete a CNN-nek. 

Támogatásunk rendíthetetlen, és továbbra is egységesek leszünk, amíg Ukrajna meg nem nyeri ezt a háborút, és Oroszország ki nem vonja csapatait Ukrajnából

– jelentette ki határozottan a célt Thomas-Greenfield. Arra a kérdésre, miszerint biztatják-e Ukrajnát arra, hogy legyen nyitottabb az Oroszországgal való tárgyalásokra, az ENSZ-nagykövet azt felelte, hogy nem létezhet olyan tárgyalás, ahol nem Ukrajna van vezető pozícióban. 

Oroszország továbbra is elkötelezett amellett, hogy teljesítse a klímaváltozással kapcsolatban vállalt kötelezettségeit, annak ellenére hogy az ukrajnai háború miatt átfogó nyugati szankciókat vezettek be ellene – közölte az ország klímaügyi megbízottja. 

Ruszlan Edelgerjev szerint Oroszország a korábban vállalt 2060-as dátumnál előbb is elérheti a szén-dioxid-semlegességet, ha enyhítenek az országot sújtó szankciókon – írja az Al Jazeera. 

A NATO bejelentette, hogy következő csúcstalálkozóját a litvániai Vilniusban tartja 2023. július 11–12-én.

A hidegháború óta a legösszetettebb és legkiszámíthatatlanabb biztonsági környezettel állunk szemben. A vilniusi találkozó lehetőséget nyújt a szövetséges állam- és kormányfők számára, hogy megállapodjanak az elrettentés és a védelem megerősítésére irányuló további lépésekről, és felülvizsgálják a védelmi kiadások jelentős növelését, valamint hogy folytassák az Ukrajnának nyújtott támogatásunkat. A fokozódó stratégiai verseny korában az Európa és Észak-Amerika közötti transzatlanti kötelék a NATO-ban továbbra is alapvető fontosságú az egymilliárd polgárunk biztonsága szempontjából.

– áll Jens Stoltenberg főtitkár közleményében.

Fotó: Kenzo Tribouillard / AFP

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt javasolta az ukrán parlamentnek, a Verhovna Radának, hogy hosszabbítsák meg a hadiállapotot és a mozgósítást az országban 90 nappal. A törvényjavaslatok szövegét és a hozzájuk fűzött magyarázó jegyzeteket szerdán tették közzé az ukrán parlament honlapján – számolt be róla a TASZSZ.

Ukrajnában február 24-én vezették be a hadiállapotot. Az Állami Határszolgálat másnap bejelentette, hogy Ukrajna 18 és 60 év közötti férfi állampolgárai számára ennek lejártáig eltiltják az ország elhagyását. Augusztusban a Verhovna Rada ismét 90 nappal, november 21-ig meghosszabbította a hadiállapotot és az általános mozgósítást.

A szentpétervári alakulat behívót küldött a Moszkva nevű orosz cirkáló eltűnt szakácsának, akit április óta keres a családja. A Fontanka című helyi független újság információi szerint az eltűnt férfi rokonai október végén kapták kézhez a behívót – írja a Meduza. 

A behívóban az áll, hogy ha nem jelenik meg a megjelölt helyen és időben jogos indoklás nélkül, akkor büntetőeljárás fog indulni ellene. A férfi családja április 8-a óta nem hallott róla semmit. A Moszkva nevű orosz hajót április 13-án süllyesztették el az ukránok. 

Az orosz csapatok hatalmas csapást mértek iráni drónokkal a Dnyeperre november 9-én éjjel – számolt be az Unian.

A dnyipropetrovszki régió katonai vezetője, Olekszij Reznicsenko tájékoztatása szerint az orosz támadás egy logisztikai épületet ért, ahol óriási tűz keletkezett, több mint 3000 négyzetméternyi terület égett. A tűzoltók már eloltották a lángokat, de a vállalat raktárai leégtek.

Reznicsenko arról is beszámolt, hogy négy alkalmazottat kórházba szállítottak a mentők, közülük hárman súlyos állapotban vannak.

Az Egyesült Államok finom presszionálásának hatására Volodimir Zelenszkij ukrán elnök enyhített az orosz tárgyalásokhoz való hozzáállásán – írja a Politico két, a helyzetet ismerő forrásra hivatkozva. 

Az ukrán elnök néhány nappal ezelőtt öt olyan feltételt sorolt fel, amelyek elengedhetetlenek a béketárgyalások megkezdéséhez. Ezek között több olyan is van, amelyet már korábban is említett, például Ukrajna területi integritásának helyreállítása vagy az orosz háborús bűnök megbüntetése. 

A korábbi nyilatkozataival ellentétben azt azonban nem említette, hogy Vlagyimir Putyinnak el kell tűnnie a képből ahhoz, hogy megkezdődhessenek a tárgyalások. Az ügyet ismerő egyik forrás szerint a változás azután következett be, hogy véget értek a Kijev és Washington közötti tárgyalások. 

Az ukrán elnök közvetlenül az amerikai félidős választások előtt jelentette be az új állápontját. Ha az időközi választásokon a republikánusok nyernek, Ukrajna eleshet az amerikai támogatástól. 

A német rendőrség harminc festményt foglalt le Oroszország egyik leggazdagabb emberének, Aliser Uszmanovnak a jachtjáról. A lefoglalt festmények között olyan alkotások is szerepelnek, mint Marc Chagall munkái. 

A Dilbar szuperjacht 2022. szeptember 23-án a Weser folyón

Fotó: Focke Strangmann / AFP

Aliser Uszmanov ellen is érvényben vannak a nyugati szankciók.  Német sajtóértesülések szerint a lefoglalt festmények összértéke ötmillió dollár is lehet – írja a Szabad Európa. 

Vlagyimir Putyin orosz elnök valószínűleg nem vesz részt a G20-ak indonéziai csúcstalálkozóján, mert az orosz titkosszolgálat információi szerint az egyik külföldi ország vezetője „pofon akarja csapni” az ukrajnai háború miatt – írja a Daily Mail. 

Vlagyimir Putyin még nem közölte, hogy részt vesz-e a konferencián. Azt nem tudni, melyik ország vezetőjéről van szó, de állítólag a pofonnal az a célja, hogy demonstrálja, háborús bűnösként tekint az orosz elnökre. 

A szóban forgó személy állítólag nyíltan hangoztatta a bizalmas köreiben, hogy minden erejével azon lesz, hogy találkozzon Vlagyimir Putyinnal – akár a protokoll megkerülése árán is. Az orosz elnök valószínűleg nem kockáztatja a pofonnal járó nyilvános megaláztatást, ezért nem vesz részt a konferencián. 

Nagy-Britannia 12 000 hálózsákot és fűtött sátrat küld az ukrán fegyveres erőknek a tél közeledtével. Ezt Nagy-Britannia védelmi minisztere, Ben Wallace jelentette be Londonban – írja az Ukrinform. 

A tél közeledtével ez a felszerelés lehetővé teszi az ukrán erőknek, hogy továbbra is hatékonyan működjenek. Az általunk biztosított kiképzési program és a különböző segélyek bizonyítják az elkötelezettségünket az iránt, hogy minden ukrán katona jól képzett és jól felszerelt legyen, ezáltal pedig a legjobb esélye legyen megvédeni az országát 

– mondta a védelmi miniszter. Az Egyesült Királyság emellett 25 ezer téli ruhát is küld Ukrajnának. 

Oroszország döntéshozói azt remélik, hogy az Egyesült Államokban a republikánusok nyerik a választásokat, mert szerintük ez azt jelentené, hogy Joe Biden demokrata elnök nehezebben és hosszabb idő alatt szerezhetné meg az Ukrajnának szánt katonai segélycsomagokhoz szükséges jóváhagyást.

A Reuters szerint Moszkvában azonban egyelőre kevesen számítanak arra, hogy a keddi félidős választások eredményétől függetlenül megtört az Ukrajnával kapcsolatos kétpárti amerikai politikai konszenzus. Arra sem számítanak, hogy Washington Kijevnek nyújtott támogatása a közeljövőben jelentősen csökkenne.

Ehelyett a Kreml-párti oroszok a következő, 2024-es amerikai elnökválasztást és egy geopolitikai ellenség legyőzését tartják szem előtt, amelynek történelmi pillanatai szerintük a végéhez közelednek. 

Álláspontjuk tükrözi Vlagyimir Putyin elnök meggyőződését, hogy Oroszország február 24-i ukrajnai inváziója, amelyet ő „különleges katonai műveletnek” nevez, része annak a történelmi átrendeződésnek, amely az Egyesült Államok által uralt világtól egy többpólusú világ felé halad, ahol számolni kell az olyan országok véleményével, mint Oroszország és Kína.

Az ukrajnai háborúban meghalt Mihail Vasziljev posztumusz megkapta az Oroszország Hőse kitüntetést Vlagyimir Putyin orosz elnöktől.

Fotó: Sputnik / Sergei Bobylyov / POOL / Reuters

A Putyin által aláírt rendelet szerint a kitüntetést „az állampolgári kötelesség közben tanúsított hősiességért és bátorságért” kapta a moszkvai pap – írja a Meduza. 

Nyikolaj Patrusev, az orosz Biztonsági Tanács vezetője kedden késő este rendkívüli tárgyalásokra látogatott Iránba – jelentette az iráni állami média néhány nappal azután, hogy Teherán elismerte, drónokat szállított Oroszországnak.

Az Institute for the Study of War nevű amerikai szervezet összekapcsolta Patrusev útját az iráni ballisztikus rakéták Moszkvának történő lehetséges eladásáról folytatott megbeszélésekkel.

Meg nem nevezett nyugati tisztviselőkre hivatkozva november elején a nyugati média arról számolt be, hogy Irán 1000 fegyver, köztük rövid hatótávolságú ballisztikus rakéták szállítására készül Oroszországnak – írja a Moscow Times.

Az ukrán légierő szóvivője a héten azt mondta, hogy Moszkva és Teherán állítólag megállapodott az iráni Fateh–110 és Zolfaghar ballisztikus rakéták szállításáról, amelyek hatótávolsága 300 és 700 kilométer között van.

Az ukrán fegyveres erők Herszon és Donyeck megyében tömörülnek, és fokozatosan kiürítik a lakott területeket, a harcok intenzitása pedig nem csökkent az ősz elejéhez képest – jelentette ki Volodimir Zelenszkij éjszakai videobeszédében.

Az információs térben továbbra is bizonyos csökkenés tapasztalható a frontról érkező hírek számában – kevesebb az üzenet, mint például ősz elején, de ez nem jelenti azt, hogy a csaták intenzitása kisebb lett

– hangsúlyozta az ukrán elnök.

Fotó: Michael Buholzer / AFP

Zelenszkij elmondása szerint az egész fronton nehéz a helyzet, egyes területeken folytatódnak a helyzetharcok, különösen a donyecki régióban – írja az Ukrajinszka Pravda.

Kijev szerint több ezer ukrajnai gyermeket vitték illegálisan Oroszországba, és a deportálásokat háborús bűncselekményként kellene kivizsgálni. Ukrajna azt szeretné, ha a G20-ak e havi csúcstalálkozója foglalkozna az Oroszországba deportált több ezer gyermek helyzetével – közölte Volodimir Zelenszkij elnök kabinetfőnöke.

Az Orosz Föderáció továbbra is folytatja az ukrán gyerekekkel kapcsolatos bűncselekményeit. A gyermekek elhurcolása folytatódik

– idézte Zelenszkij hivatala Andrij Jermakot, aki kedden a gyermekvédelemért felelős tisztviselők egy csoportjának általa vezetett ülésén nyilatkozott.

Az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete szeptember elején azt mondta, hogy csak júliusban több mint 1800 gyermeket szállítottak át Oroszországba Ukrajna Moszkva által ellenőrzött területeiről. Ukrajna azt akarja, hogy az ilyen deportálásokat háborús bűncselekményként vizsgálják ki – írja az Al Jazeera.

Zelenszkij irodájának közleménye szerint az ukrán Nemzeti Információs Iroda szerint 10 500 gyermeket deportáltak vagy telepítettek ki erőszakkal. Az oroszok által megszállt területek reintegrációjáért felelős ukrán miniszter a találkozón megjegyezte, hogy mindössze 96 gyermeket küldtek vissza.

A múlt hónapban Kijev közölte, hogy 32 olyan gyermek hazahozatalán dolgozik, akiket szüleiktől erőszakkal elvettek, és Oroszországban illegálisan örökbe fogadtak. Jermakot idézték, aki szerint Ukrajna számíthat az ENSZ segítségére, de újfent kijelentette, hogy Ukrajna nem bízik a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának (ICRC) segítségében.

Magyarország területére november 8-án az ukrán–magyar határszakaszon 4737 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 3927 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 145 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

November 8-án 27 ember, köztük 10 gyermek érkezett Budapestre vonattal.

Köszöntjük olvasóinkat!

Indul az Index szerdai hírösszefoglalója az orosz–ukrán háborúról.

Keddi percről percre frissülő összeállításunkat itt olvashatja.

Tartsanak velünk ma is!