A Pentagon felfedte az oroszok haditervét

Ez volt mára az Index percről percre közvetítése, köszönjük megtisztelő és kitartó figyelmüket!

Tartsanak velünk vasárnap is, már korán reggel indítjuk hírfolyamunkat! 

Szombaton körülbelül 100 ember vett részt egy oroszpárti demonstráción a párizsi Mars-mezőn – írja a RIA Novosztyi. Minderről videó is készült: 

A tüntetők a donbászi lakosok mellett álltak ki, és arra szólították fel a nyugati országokat, hogy ne szállítsanak fegyvert Ukrajnának.

Az orosz állami hírügynökségnek a demonstrációt szervező mozgalom vezetője azt mondta, hogy néhány ellentüntető megzavarta a rendezvényüket, és két, a demonstrációt filmező lánnyal összetűzésbe keveredtek, aminek következtében mindannyiukat elvitték a rendőrök.

Mint megírtuk, Oroszország védelmi minisztériuma pénteken nyilatkozatot adott ki arról, hogy olyan felvételek kerültek elő, amelyeken ukrán katonák több mint tíz, fogságba esett orosz katonát szándékosan főbe lőttek.

A nyilatkozatban megjegyzik, hogy az orosz katonák brutális meggyilkolása nem az első és nem is az egyetlen háborús bűncselekmény. Ez az ukrán fegyveres erőknél bevett gyakorlat, amelyet a kijevi rezsim aktívan támogat, és amelyet annak nyugati támogatói egyenesen figyelmen kívül hagynak – tették hozzá.

Az ukrán hadsereg most közölte, hogy ellenőrizni fogja ezeknek a felvételeknek a hitelességét – írja az Al Jazeera.

Mielőtt vizsgálatot indítanánk, meg kell bizonyosodnunk, hogy a videók nem hamisítványok

– mondta Bohdan Szenik, az ukrán védelmi minisztérium sajtófőosztályának ügyvivő vezetője az AFP-nek, hozzátéve, hogy a felvételeket átadták a szakembereknek.

Legalább 437 ukrán gyermek vesztette életét az orosz invázió következtében – közölte az ukrán főügyészség.

Továbbá több mint 837 gyermek megsérült. A tisztviselők szerint a számadatok nem véglegesek, mivel még mindig vizsgálják a harcok helyszínéről, a felszabadított területekről és az orosz erők által még mindig megszállt területekről származó információkat.

Az ENSZ szerint legalább 16 295 civil vesztette életét Oroszország inváziójának február 24-i kezdete óta. Moszkva tagadja, hogy civilek ellen irányult volna támadás – írja az Al Jazeera.

A nemrég felszabadított Herszon városába először érkezett személyvonat Kijevből azóta, hogy az orosz csapatok elfoglalták a dél-ukrajnai várost. A Kyiv Independent egyik munkatársa megosztott egy videót, amelyen a peronon várakozó helyi lakosok üdvözlik a vonatot – írja a The Guardian.

A Telegramon közzétett bejegyzésében Kirilo Timosenko, az ukrán elnöki hivatal helyettes vezetője azt írta:

Elindult az első vonat Herszonba! Ez a mi győzelmi vonatunk! A kocsikban 200 utas tartózkodik, akik az Ukrán Vasutak és az UNITED24 közös kezdeményezésének részeként »a győzelemre« váltottak jegyet.

Fotó: Murad Sezer / Reuters

Az ukrán védelmi minisztérium nemrég a Twitteren közölte, hogy a herszoni vasútállomás épülete volt az első, ahol helyreállt az áramszolgáltatás.

Orosz ágyúzás következtében legalább 14 ház megrongálódott a kelet-ukrajnai Donyeck városában. Egyelőre áldozatokról és sérültekről nem tudni, a mentők és a rendőrök még vizsgálják a helyszínt – írja a Sky News.

Az oroszok ismét lecsaptak a lakóházakra, amelyek különböző mértékben megrongálódtak: tetők, falak, ablakok, ajtók, kerítések sérültek meg. Ne legyünk könnyelműek. Evakuálni kell a donyecki térséget

– mondta Pavlo Kirilenko, a területi katonai közigazgatás parancsnoka.

Az Ukrán Fegyveres Erők megölték Pavel Jermolajevet, az orosz rendkívüli helyzetek minisztériumának ezredesét. Az Unian ukrán hírügynökség információi szerint valószínűleg már el is temették a 48 évesen elhunyt ezredest.

Irakli Komakidze, egy nyílt forrású nyomozásokkal (OSINT, vagyis open-source intelligence) foglalkozó csoport szakértője azt írta a Telegramon, hogy az ezredes özvegye, Julija Jermolajeva-Szidorcsuk is megerősítette a halálhírt.

„Meghalt a hazájáért, a családjáért, a becsületéért” – írta az özvegy az egyik orosz közösségi oldalon.

A szakértőnek sikerült kiderítenie, hogy a megölt ezredes 1974. április 28-án született. A taskenti kombinált fegyveres iskolában végzett, majd a Magadani területen a rendkívüli helyzetek minisztériuma első osztályának helyetteseként dolgozott.

Órákkal ezelőtt írtunk arról, hogy a DTEK ukrán energiavállalat vezérigazgatója, Makszim Timcsenko azt mondta: az ukránoknak meg kellene fontolniuk az ország elhagyását, hogy energiát takarítsanak meg.

Ha három-négy hónapra találnak maguknak alternatív szállást, az nagyon hasznos lesz a rendszer számára 

– ezt nyilatkozta Timcsenko a BBC-nek. Az elmondottakat a nemzetközi sajtóban sokan úgy értelmezték, hogy az ukrán vezető az ország elhagyására szólította fel a lakosokat.

Szombat délután a DTEK egy közleményt adott ki, amelyben cáfolták, hogy a BBC-nek adott nyilatkozatban a vezérigazgató ilyet mondott volna. Arra hívták fel a figyelmet, hogy az interjúban Timcsenko úgy fogalmazott (a fenti állítással összefüggésben):

tehát csak egy lehetőségként beszélt az ország elhagyásáról (ami segítene abban, hogy stabilizálják az ország energiaellátását), és nem szükségszerűségként. 

E mondat azonban – a fenti idézettel szemben – a BBC cikkébe már nem került be, csak a cím tükrözi vissza annak tartalmát. Itt visszahallgatható az interjú erre vonatkozó része:

Csütörtökön a Balti-tengeren két orosz vadászrepülő veszélyes és szakszerűtlen módon megközelítette a NATO hadihajóit – közölte a NATO haditengerészeti parancsnoksága.

A Bloomberg szerint arról számoltak be, hogy a repülők még a reggeli órákban közelítették meg a hadihajókat mindenféle kommunikáció nélkül, és nem válaszoltak a szövetséges egységek megkereséseire sem. A tájékoztatás szerint

A közleményben azt is hozzátették: az efféle incidensek növelik a balesetek, hibák és súlyos következményekkel járó félreértések veszélyét.

Az orosz vadászgépek már a háború előtt is gyakran hajtottak végre olyan akciókat, amelyekből akár egy kisebb katonai összetűzés is lehetett volna.

Az orosz külügyminisztérium példa nélküli cselekedetnek, nyílt provokációnak és az EBESZ soros elnöki tisztségével összeegyeztethetetlennek nevezte Lengyelország azon döntését, amely szerint Szergej Lavrov orosz külügyminiszter nem vehet részt a szervezet külügyminiszteri tanácsának decemberi, lódzi ülésén.

A moszkvai külügyminisztérium a közleményben emlékeztetett rá, hogy az EBESZ-ben 57 tagállam vesz részt szuverén és független államként, a teljes egyenlőség alapján.

Varsó döntése miatt az orosz küldöttséget Alekszandr Lukasevics, Oroszország állandó EBESZ-képviselője vezeti az ülésen. Az orosz külügyminisztérium szerint „minden józanul gondolkodó politikus osztja az orosz fél álláspontját, miszerint az ilyen cselekedetek nem megengedhetőek”. A tárca később elvi alapon értékeli majd Varsó döntését. Ilyen értelmű kéréssel fordult az orosz külügyminisztérium az EBESZ összes tagállamához is.

Fotó: Roman Hricina / MTI

Szombat délután több robbanás is történt a dél-ukrajnai Herszon városában. A detonációk után sűrű fekete füst szállt fel.

Úgy tudni, hogy az orosz tüzérségnek az ukrán hadsereg egyik üzemanyag-tározóját sikerült eltalálnia.

Az OSINT Technical által megosztott felvételen az látható, hogy a quaddal mozgó ukrán katonák kilőnek egy vállról indítható Javelin páncéltörő rakétát.

A videó feltöltője megjegyezte, hogy a felvétel nem most készült, hanem még korábban, vélhetően szeptemberben. 

Irina Verescsuk, az ideiglenesen megszállt területek reintegrációjáért felelős miniszter arra szólította fel a nemrég felszabadított térségek lakóit, hogy utazzanak olyan helyekre, melyek jobban felkészültek a télre. Ez 360 ezer lakost érint Harkiv, Herszon, Mikolajiv, Doneck és Luhanszk régió területén – adta hírül a Kárpáti Igaz Szó.

A miniszter megemlítette, hogy a távozókat segélyben részesítik. A felnőttek havi kétezer, a gyerekek és a rokkantak háromezer hrivnyát kapnak, emellett a hatóságok gondoskodnak a szállásukról és étkeztetésükről.

Rishi Sunak brit miniszterelnök a hivatalba lépése óta először Kijevbe látogatott, és találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel – írja a Sky News.

Volodimir Zelenszkij és Risi Sunak

Fotó: Ukrainian Presidential Press Ser

Zelenszkij egy Telegram-posztban megosztotta a miniszterelnök érkezéséről készült videót, és azt mondta: „A háború első napjai óta Ukrajna és az Egyesült Királyság a legerősebb szövetségesek”.

A mai találkozón a legfontosabb kérdéseket vitattuk meg mind országaink, mind a globális biztonság szempontjából. Együtt erősebbek vagyunk, és el fogjuk érni a kívánt eredményeket

– közölte az ukrán elnök.

Finnország mintegy kétszáz kilométernyi, három méter magas, szögesdróttal ellátott kerítést épít az Oroszországgal közös határán annak érdekében, hogy fokozza a biztonsági intézkedéseket. A projekt az ismertetett tervek szerint 380 millió euróba kerülhet – írja az Euronews.

Finnország és Európa biztonsági helyzete alapvetően megváltozott. A finn–orosz határ jól, sőt példaértékűen működött, de a kialakult helyzetben minden okunk megvan arra, hogy felülvizsgáljuk és újra átgondoljuk a megállapodásainkat

– mondta Jari Tolppanen, a finn határőrség dandártábornoka.

A kerítéssel megerősített határszakaszra éjjellátó kamerákat, lámpákat és hangszórókat is telepítenek. 

Élelmiszerhiány egyelőre nincs Ukrajnában, viszont az embereknek egyre kevesebb pénzük van arra, hogy vásároljanak belőle – erről beszéltek ukrán szakértők az Infostart szerint.

A portál kárpátaljai tudósítója szerint év végére körülbelül 40 százalákos élelmiszer-inflációra számítanak Ukrajnában az év végéig, miközben az ukránok reáljövedelme csaknem negyedével csökkent 2022-ben. A hús ára 50 százalékkal nőtt, a pékáruk pedig havonta 10 százalékkal drágulnak az ukrán állami statisztikai szolgálat adatai szerint.

A szakértők ezzel összefüggésben azt mondták: bár a háború kezdete óta visszaesett az ukrajnai termelés (leálltak például az ország déli és keleti felében működő baromfitelepek is), egyelőre nem kell attól tartani, hogy ne lenne elegendő élelmiszer. Attól viszont annál inkább, hogy az embereknek nem lesz pénzük megvásárolni – derült ki az Infostart riportjából.

Pénzügyi összeomlás 

Már hónapok óta szó van arról, hogy Ukrajna pénzügyileg összeomolhat. Denisz Smihal ukrán miniszterelnök október végén azt mondta: az Európai Uniótól eddig 9 milliárd eurót kaptak, de még ez is kevés lehet ahhoz, hogy életben tartsák a pénzügyi rendszerüket, és kiutalják a szociális juttatásokat, nyugdíjakat.

Az Európai Unió ezt elkerülendő 2023-ban összesen 18 milliárd euróval tervezi kisegíteni az ukrajnai költségvetést, a javaslat hamarosan napirendre kerül Brüsszelben.

Rishi Sunak brit miniszterelnök Kijevben bejelentette, hogy az Egyesült Királyság megerősíti Ukrajna légvédelmét annak érdekében, hogy „véget vessen ennek a barbár háborúnak” – számolt be a Sky News.

Az 50 millió fontos (23 milliárd forintos) légvédelmi csomag célja, hogy „megvédje az ukrán civileket és a nemzeti infrastruktúrát”. A csomag 125 légvédelmi ágyúból, radarokból és az Irán által szállított halálos drónok elleni védekezésre szolgáló technológiából áll.

Büszke vagyok arra, hogy az Egyesült Királyság a kezdetektől fogva Ukrajna mellett állt, és ma azért vagyok itt, hogy kijelentsem: az Egyesült Királyság és szövetségeseink továbbra is Ukrajna mellett állnak, amely azért küzd, hogy véget vessen ennek a barbár háborúnak, és békét teremtsen

– mondta Rishi Sunak.

Az ukrán védelmi minisztérium a Twitteren megosztott egy videót, amely a katonák által használt föld alatti bunker belsejét mutatja be.

A „Kirándulás Ukrajna egyik nagyon fontos katonai létesítményébe” című felvételen az egyik katona körbevezeti a látogatót, és többek között bemutat egy „speciális izzót”, valamint elmondja, hogy hogyan működik a vezeték nélküli router.

Az ukrán belügyminisztérium tájékoztatása szerint 176 ezer négyzetkilométernyi területet aknásítottak el Ukrajnában, ami nagyjából megegyezik egy átlagos európai ország területével.

Aljona Matvejeva, a tárca szóvivője elmondta: az aknamentesítés akár évekig is eltarthat, az ukrán emberek azonban szeretnének visszatérni otthonaikba, így rendkívül baleset- és életveszélyes a körültekintés nélküli közlekedés. A szóvivő hozzátette: az elsődleges, sürgősségi aknamentesítéseket folyamatosan végzik jelenleg is.

Az orosz megszállók hatalmas területeket aknáznak alá. „Mindenekelőtt a megszállt területek kritikus infrastrukturális létesítményeit kell biztonságossá tenni” – idézi a MagnoliaMatvejevát.

Hozzátette: jelenleg az állami sürgősségi szolgálat és a rendőrség személyzetének több mint 60 százaléka tartózkodik Ukrajna keleti és déli részén. A Harkivi területen van a legnagyobb veszély.

A brit védelmi minisztérium legfrissebb tájékoztatója szerint 2022. november 16-án Oroszország az eddigi legnagyobb adósságkibocsátását hajtotta végre egyetlen nap alatt, és 820 milliárd rubel (5306 milliárd forint) összegű kötvényt bocsátott ki.

A jelentés szerint Oroszország számára a harcászati és védelmi kiadások miatt kulcsfontosságú, hogy mennyi adósságot termel az ország, hogy finanszírozni tudja az ukrajnai háborút.

Oroszország a 2023-ra bejelentett „nemzetvédelmi” kiadásaira mintegy 5111 milliárd rubelt (33 074 milliárd forintot) szán, ami több mint 40 százalékos növekedést jelent a 2021-ben bejelentett 2023-as előzetes költségvetéshez képest. A kiadások léptéke azt jelzi, hogy az orosz pénzügyminisztérium viszonylag kedvezőnek ítéli a jelenlegi feltételeket, de a következő évben egyre bizonytalanabb költségvetési környezetre számít – állítja a brit védelmi minisztérium.

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) sikeresen azonosított 11 olyan ukrán állampolgárt, aki a zaporizzsjai népszavazás megszervezésében és lebonyolításában segédkezett a megszálló orosz csapatoknak – írja a Novinyi Live. Mindannyian a területi választási bizottság tagjaként vettek részt a népszavazáson. 

Az SZBU információi szerint a szóban forgó emberek kampányokat is szerveztek saját városukban annak érdekében, hogy népszerűsítsék az Oroszországhoz való csatlakozást. Segítették az orosz média propagandafogásait, és az adatgyűjtésben is részt vettek.

Herszonban a helyi rendfenntartó erők egy listát fedeztek fel azon rendőrök nevével, akik együttműködtek a megszálló orosz csapatokkal – számolt be róla az Állami Nyomozó Iroda.

Az együttműködő tisztségviselők már elmenekültek Herszonból, de a bizonyítékokat nem tüntették el az irodájukból. Egyikőjük ellen már eljárást is indítottak, a vád: hazaárulás – írja a Korrespondent.