Szent gyűlöletről beszélt az orosz politikus: Ott kell megfagyniuk és megrohadniuk

Ez volt mára az Index percről percre közvetítése, köszönjük megtisztelő és kitartó figyelmüket!

Tartsanak velünk hétfőn is, már korán reggel indítjuk hírfolyamunkat!

Ötre emelkedett a Moszkva központjában, a Komszomolszkaja téren egy virágraktárban keletkezett tűz halálos áldozatainak száma. Az orosz rendkívüli helyzetek minisztériuma moszkvai részlegének sajtószolgálata közölte:

Az ötödik áldozat holttestét romeltakarítás közben találták meg 23 óra 13 perckor.

A Komszomolszkaja téren lévő virágraktárban keletkezett tűzről moszkvai idő szerint 15 óra 13 perckor érkezett bejelentés. A tűzoltók hét embert evakuáltak az épületből.

Franciaország újabb két légvédelmi rendszert, valamint két többszörös rakétavetőt küldött Ukrajnának – írja a The Guardian.

Sébastien Lecornu védelmi miniszter szerint a háború kezdete óta Franciaország 550 millió euró katonai segélyt nyújtott Ukrajnának, és a francia hadsereg ukrán katonákat is kiképzett.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ismertette, hogy szerinte milyen lépések szükségesek a béke megteremtéséhez, és felszólította a nyugati országok vezetőit, hogy segítsék Ukrajnát ezek végrehajtásában.

„A békeképlet nagyon világos és egyszerű, minden pontja kidolgozott. A radioaktív kibocsátás megakadályozása és a nukleáris biztonság. Élelmiszer- és energiabiztonság. Az összes ukrán fogoly és deportált szabadon bocsátása. Az ENSZ Alapokmányának teljesítése és betartása. A területi integritás és az igazságszolgáltatás helyreállítása. Az orosz csapatok teljes kivonása és az orosz agresszió megszüntetése. Az ökocid leküzdése, az eszkaláció megelőzése és a háború végének rögzítése” – idézi az Unian hírügynökség az ukrán államfőt.

Zelenszkij emlékeztetett arra is, hogy amikor Oroszország blokkolta a fekete-tengeri és az ukrán kikötőket érintő kereskedelmet, több száz millió ember került súlyos élelmiszerválság küszöbére különböző országokban.

A zaporizzsjai atomerőmű ágyúzása jelenleg is zajlik, már 15 találatot jegyeztek fel – mondta vasárnap a TASZSZ-nak Renat Karcsa, a Roszenergoatom vezérigazgatójának tanácsadója.

Nem csak tegnap lőttek, ma is lőnek, most is lőnek. Mostanáig mintegy 15 találatot jegyeztek fel az atomerőművi létesítményeknél. Minden egyes tüzérségi csapás veszélyt jelent a nukleáris biztonságra

– közölte Renat Karcsa.

Az oroszok és az ukránok egymást vádolják az ágyúzással.

Az Oroszországgal szembeni szankciós politika súlyos következményekkel fog járni az európai országok számára – mondta Recep Tayyip Erdogan török elnök a Rosszija 1  orosz televíziós csatornán.

Nagyon nagy ára lesz ennek. És ezt az árat egyre inkább Európa fizeti meg, és vele együtt Lengyelország is

– mondta.

Recep Tayyip Erdogan

Fotó: G20 Media Center

Vlagyimir Putyin orosz elnök korábban rámutatott, hogy a szankciók súlyos csapást mértek az egész világgazdaságra. Az államfő szerint mindazonáltal Oroszország pénzügyileg stabil, míg Európa szankciós zsákutcába jutott – adta hírül a ria.ru.

Úgy tűnik, Herszonban kezd visszatérni az élet a normális kerékvágásba, ugyanis újranyitnak az élelmiszerboltok. Az ATB, a város egyik éjjel-nappali üzlete előtt vasárnap hatalmas sorok kígyóztak, az emberek alig várták, hogy bejussanak.

Anton Gerascsenko, az ukrán elnök egyik vezető tanácsadója elmondta, hogy az emberek sírva fakadtak az örömtől, hogy visszatérhetnek az üzletbe – írja a The Guardian.

Dmitro Lubinec ukrán emberi jogi biztos vasárnap a Telegramon kijelentette: orosz katonák megadást színleltek, majd tüzet nyitottak az ukrán katonákra, ezzel háborús bűncselekményt követtek el – számolt be az MTI.

Az ombudsman arra reagált, hogy orosz tisztségviselők pénteken videófelvételekre hivatkozva azt állították, hogy ukrán katonák több mint tíz, foglyul ejtett és földre fektetett, fegyvertelen orosz katonát lőttek főbe szándékosan, és kilátásba helyezték, hogy emiatt nemzetközi szervezetekhez fordulnak.

Ebben az esetben az orosz katonák nem tekinthetők hadifoglyoknak, hanem harcoló félnek. A tűz viszonzása nem háborús bűn. Ellenkezőleg, meg kell büntetni azokat, akik a nemzetközi jog nyújtotta védelmet arra akarják felhasználni, hogy gyilkoljanak. Az orosz katonák Ukrajna területén bekövetkező halálának egyetlen oka az Oroszországi Föderáció bűnös politikája, amely indokolatlan népirtó háborút indított az ukrán nép ellen

– fogalmazott bejegyzésében az emberi jogi biztos.

Ukrajna anélkül is csatlakozhat az EU-hoz, hogy véget vetnének a háborúnak – erről beszélt az UNIAN hírügynökség szerint Olga Sztefanisina ukrán miniszterelnök-helyettes, a kormány euroatlanti integrációért felelős minisztere.

Azt mondta: az EU-tagsággal kapcsolatban az, hogy háború van jelenleg az országban, nem döntő fontosságú tényező. „Akkor is csatlakozhatunk az EU-hoz, amikor a háborút még nem zártuk le végleg” – fogalmazott egy konferencián beszélve a miniszterelnök-helyettes.

Hozzátette azt is: nem szeretne találgatásokba bocsátkozni azzal kapcsolatban, hogy mikorra lehet Ukrajna az EU tagja, majd emlékeztetett arra is, hogy az utóbbi években az unióval kötött szabadkereskedelmi egyezmény annak ellenére is életbe lépett, hogy a Krím már megszállás alatt volt, Donyeckben és Luhanszkban pedig ropogtak a fegyverek.

Denisz Smihal ukrán miniszterelnök korábban arról beszélt, hogy Ukrajna 2024-re állhat készen az EU-hoz való csatlakozásra.

Csehország az európai uniós szankciós lista mellett készít egy saját listát is, amelyen a Vlagyimir Putyin orosz elnök rendszerét segítő személyek fognak szerepelni – jelentette ki Jan Lipavsky cseh külügyminiszter vasárnap a közszolgálati hírtelevízión elhangzott nyilatkozatában.

Jan Lipavsky

Fotó: Martin Divisek / MTI / EPA

Lipavsky szerint a cseh szankciós törvényt a képviselőház már elfogadta, most a parlamenti felsőház előtt van, és várhatóan 2023 január elsején lépne életbe.

A cseh szankciós listán az első szakaszban néhány tucat, elsősorban orosz és belorusz ember szerepelne. A miniszter szerint a csehek szigorúbbak lesznek, mint az Európai Unió.

A cseh külpolitika számára ez fontos eszköz lesz, amellyel konkrét eseteket tudunk majd megoldani

 – tette hozzá a miniszter, de részletekbe nem bocsátkozott.

Az uniós szankciók bizonyos esetekben csak beutazási tilalmat és vagyonbefagyasztást jelentenek. Mi azt tervezzük, hogy az uniós szakciókat meghaladó módon fogunk fellépni a listára került személyekkel szemben

– mondta a televíziónak David Kopecky, a cseh külügyminisztérium Ukrajna-ügyekkel megbízott rendkívüli biztosa.

A közszolgálati televízió értesülései szerint a cseh szankciós listára olyan orosz személyek neve kerülhetne fel, akik komoly beruházásokat hajtottak végre Csehországban, és nevük nem szerepel az európai szankciós listán – adta hírül az MTI.

Nem valószínű, hogy Ukrajnának sikerül visszaszereznie a Krím félszigetet az oroszoktól – ezt mondta Szergej Csekov, a Krím képviselője. 

Az orosz politikus arra reagált, hogy Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője korábban azt mondta egy interjúban, hogy offenzívára készülnek a Krím félszigetet védő orosz csapatok ellen. Ugyanerről beszélt szombaton Volodimir Gavrilov, az ukrán védelmi miniszter helyettese is, aki azt mondta:

Szergej Csekov minderről azt mondta a TASZSZ szerint, hogy szerinte Ukrajnának semmi esélye nincs arra, hogy egy katonai akcióval visszaszerezze a Krímet, de azt elismerte, hogy „provokációkra és akciókra” lehet számítani az ukránok részéről. Hozzátette azt is: szerinte ezekkel a „provokációkkal” Kijev a nyugati államokat akarja rábírni arra, hogy adjanak nagyobb támogatást nekik. 

Közben épülnek a védállások 

Egyes jelek arra mutatnak, hogy az oroszok valós veszélynek tekintenek egy Krím elleni offenzívát. Pénteken Szergej Akszonov krími tartományi vezető is arról beszélt, hogy védállásokat építenek a félszigeten.

A brit védelmi minisztérium ugyanerről számolt be, és azt mondták, hogy az oroszok egy lövészárokrendszert építenek a félsziget északi részén. Minderről már korábban is napvilágot látott néhány felvétel.

Vasárnap délután kigyulladt egy kétemeletes épület Moszkva belvárosában.

A tűz a Komszomolszkaja térnél, egy vasútállomás közelében keletkezett. A lángok körülbelül 2500 négyzetméternyi területre terjedtek ki, és az épület tetőszerkezete részben beomlott.  

Sőt, emellett még két tűzoltóvonatot is a helyszínre küldtek két közeli állomásról. A TASZSZ hírügynökség azt írta, hogy a lángoló épületből hét embert evakuáltak, de ketten csapdába estek bent, és a hatóságok még dolgoznak azon, hogy kimentsék őket.

Az orosz hírügynökség azt is közölte, hogy az épületben egy bútorbolt, valamint egy virágüzlet működik. Ezzel összefüggésben a moszkvai katasztrófavédelem azt közölte, hogy a virágüzlet gyulladt ki.

Mint beszámoltunk róla, legalább 12 találat érte a zaporizzsjai atomerőmű területét. A gránátok több épületet is megrongáltak, de a támadások sorozata nem eredményezte a radioaktivitás növekedését. Az oroszok és az ukránok egymást vádolják az ágyúzással.

Fotó: Valentyn Ogirenko / Reuters

Az ENSZ nukleáris felügyelőszervezete elítélte a történteket, és figyelmeztetett, hogy az ilyen támadások súlyos nukleáris katasztrófához is vezethetnek. Az ukránok szerint az orosz hadsereg az erőmű egyes blokkjainak újraindításához szükséges infrastruktúrát vette célba, hogy tovább korlátozza Ukrajna áramellátását.

Az orosz védelmi minisztérium szerint viszont a tüzérségi támadásokat az ukránok követték el. A TASZSZ információi szerint az erőművet ellátó vezetékek mellett néhány tároló sérült meg. Renat Karcsa, a Roszenergoatom vezérigazgatója azt nyilatkozta, hogy minden egyes támadás, robbantás veszélyt jelent a nukleáris biztonságra.

Karcsa elmondta: a lövedékek egy nukleárishulladék-tároló létesítmény és egy frissen kiégett nukleáris fűtőanyagot tároló épület közelében csapódtak be, de a Reuters értesülései szerint eddig nem észleltek radioaktív kibocsátást.

Az ukrán védelmi minisztérium vasárnapi közleménye szerint az elmúlt 24 órában további 330 orosz katonát likvidáltak az ukránok.

A minisztérium szerint a háború kezdete óta 84 210 orosz katona vesztette életét, továbbá az ukránok csaknem 3000 orosz tankot semmisítettek meg február óta – áll a közleményben.

Ukrajna azt állítja, hogy kivizsgálja a közösségi médiában keringő vitatott videófelvételeket, amelyeken Moszkva szerint az ukrán erők orosz katonákat ölnek meg, miközben azok megpróbálják megadni magukat.

Olha Sztefanyisina, Ukrajna miniszterelnök-helyettese, aki az ország európai uniós csatlakozásáért felelős, elmondta, az ukrán hatóságok kivizsgálják a videót, de nagyon valószínűtlennek tartja, hogy a rövid felvételeken az látható, amit Moszkva állít – írja a The Guardian.

Oroszország pénteken közölte, hogy büntetőeljárást indított a közösségi médiában keringő felvételek alapján, és a külügyminisztérium állítása szerint azon kivégzés látható. Oroszország nemzetközi vizsgálatot indítana, de Sztefanyisina azt mondta, hogy

az ukrán erők egyáltalán nem érdekeltek senki kivégzésében, és közvetlen parancsot kaptak arra, hogy annyi hadifoglyot ejtsenek, amennyit csak tudnak, hogy a fogolycseréken Oroszországgal megállapodhassanak az embereik visszaszerzéséért.

Az ENSZ ukrajnai emberi jogi megfigyelő missziója további vizsgálatot követelt, amivel Sztefanyisina szerint Ukrajnának nincs problémája.

Az Egyesült Királyság védelmi minisztériuma kiadta az ukrajnai háborúról szóló napi hírszerzési jelentését.

Ebben az áll, hogy Oroszország kivonulása az ukrajnai Herszon kikötővárosból viszonylag rendben zajlott a korábbiakhoz képest, amikor az oroszok kivonultak a megszállt területekről. Oroszország a visszavonuláskor nem több száz, hanem csak több tíz járművet veszített, közben megsemmisítette a hátrahagyott felszerelés nagy részét, hogy az ne kerüljön ukrán kézre.

Ukrán katona Herszonban, a visszafoglalt területen

Fotó: Valentyn Ogirenko / Reuters

A látszólagos javulás Szergej Szurovikin tábornok hatékonyabb, egységes műveleti parancsnokságának köszönhető – áll a frissítésben.

Szurovikint Vlagyimir Putyin orosz elnök októberben nevezte ki Oroszország úgynevezett „különleges katonai műveletének” főparancsnokává.

Az Energy Company of Ukraine állami energiavállalat november 19-én ismételten áramot importált Szlovákiából. Ez volt az elmúlt hónap második próbaszállítása. A cég október végén hajtotta végre az első villamosenergiaimport-tesztet – írja a Jevropejszkaja Pravda. 

Jelenleg a villamosenergia-import nem kereskedelmi jelentőségű, csak annak tesztelésére szolgál, hogy szükség esetén Szlovákia ki tudná-e segíteni Ukrajnát. 

A győzelem mindenképpen Ukrajnáé lesz, de nehéz megmondani, hogy mikor lesz vége a háborúnak. Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője szerint a háború tavaszi végére vonatkozó jóslatok az „álom kategóriájába” tartoznak – írja az Ukrinform. 

Fotó: Stringer / Reuters

Ezekkel a szavakkal kommentálta Volodimir Gavrilov ukrán védelmiminiszter-helyettes tegnapi szavait. 

Ukrajna védelmiminiszter-helyettesének ez a kijelentése úgy hangzik, mint egy álom. Természetesen ukránok milliói álmodoznak arról, hogy mielőbb véget ér a háború. Én azonban reálisabb leszek

– mondta a halifaxi Nemzetközi Biztonsági Fórumon tartott beszédében. 

Az ENSZ nukleáris megfigyelőszerve, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) elítélte az orosz ellenőrzés alatt álló zaporizzsjai atomerőmű elleni támadást.

A szervezet főigazgatója szerint a szombat éjjel és vasárnap reggel a térségben történt erőteljes robbanások felelősei a tűzzel játszanak.

A vezetők elmondták a NAÜ szakértőinek, hogy az erőműben egyes épületekben, rendszerekben és berendezésekben károk keletkeztek, de a károk egyelőre egyikben sem kritikusak a biztonság és a védelem szempontjából.

Dmitrij Medvegyev, az Orosz Föderáció Biztonsági Tanácsának alelnöke válaszul az ukránok azon kijelentésére, miszerint szeretnék visszaszerezni a Krímet, azt írta Telegram-oldalán, hogy

Kijev egyszerűen egy orosz város, ahol mindig is oroszul gondolkodtak és beszéltek.

Az alelnök az után fogalmazott így, hogy felsorolta, miért gondolja úgy, hogy Ukrajna fővárosa orosz. Szerinte:

• Kijev az ókori Oroszország fővárosa.
• Kijev az Orosz Birodalom egyik legfontosabb kisorosz városa.
• Kijev volt a köztársasági főváros a Szovjetunió részeként.

Az ukrán hadsereg által felszabadított Harkiv, Donyeck és Herszon területén több mint 700 meggyilkolt ukrán holttestére bukkantak az elmúlt hónapban – jelentette be Andrij Kosztin ukrán főügyész. 

A Harkivi, a Herszoni és a Donyecki területen több mint 700 holttestet találtunk az elmúlt két hónapban. A holttestek kilencven százaléka civil. Eddig több mint 20 helyszínt azonosítottunk, ahol illegálisan tartották fogva és kínozták az ukrán állampolgárokat 

– közölte az ukrán főügyész, hozzátéve, hogy a legtöbb helyszínt a harkivi régióban találták. A Meduza beszámolója szerint a harkivi régióban szinte minden városban van olyan hely, ahol civileket gyilkoltak az oroszok.

Alekszandr Lukasenka azt mondta a McDonald’s Belaruszból való távozásáról, hogy legalább megszabadultak tőle, mert úgyis tudják, hogyan kell kettévágni egy zsemlét.

Fotó: Anton Vaganov / Reuters

A McDonald’s belaruszi éttermeinek bezárásával kapcsolatban az ország elnöke mellékesen megjegyezte, hogy a gyorséttermek helyét helyi vállalkozóknak kell elfoglalniuk.

Néhányan, különösen a fiatalok, de talán még a középkorúak, sőt talán még az idősebbek is siránkozni kezdtek, amiért a McDonald’s elmegy. Én meg azt gondolom, jó, hogy megszabadultam tőle, hála istennek. A McDonald’s helyét a beloruszoknak kell betölteni, a saját embereinknek, a saját szakembereinknek, a saját áruinknak. Beloruszok, ezt véssék az eszükbe. Ha valakinek szüksége van arra, amit ez a McDonald’s gyárt, akkor azt nekünk kell megtermelni. Ne mondd nekem, hogy nem tudjuk, hogyan kell egy zsemlét kettévágni és megtömni egy kis húsdarabbal, salátával és krumplival

– közölte a belarusz elnök a Meduza szerint.

A háború kitörése óta első alkalommal érkezett utasszállító vonat november 19-én Kijevből az orosz ellenőrzés alól felszabadult Herszonba – számolt be a Kárpátalja.ma. 

A hét vagonból álló szerelvényt helyi művészek festették színesre a győzelem jelképeként. A város pályaudvarán pedig ünneplő tömeg fogadta a különvonatot. 

Mint arról korábban az Index is beszámolt: Herszon és Kijev vasúti összeköttetése február 24-én, a háború kitörésének első napján szakadt meg. Moszkva november 9-én rendelte el az orosz csapatok visszavonását a Dnyeper folyó bal partjára. 

Az öt hónapos orosz megszállás alatt nem jutott megfelelő kezelés Anasztaszija Boriszova genetikai rendellenességben szenvedő kisfiának. Herszon oroszok általi megszállása veszélybe sodorta a beteg kisfiú életét is – írja a Szabad Európa.

Miután az oroszok elfoglalták Nova Kahovkát, a településen alig lehetett élelemhez és gyógyszerhez jutni. A kisfiú Lejeune-szindrómában szenved, édesanyja szerint ez egy nagyon ritka betegség, egész Ukrajnában körülbelül 11 gyermek küzd vele. 

Ukrajna megkezdi a lakosság azon részének evakuálását, akik el akarják hagyni a közelmúltban felszabadult Herszon városát – jelentette be Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes, arra hivatkozva, hogy az oroszok okozta infrastrukturális károk rendkívül megnehezítik a lakosság életét. 

Irina Verescsuk szombaton közölte, hogy a lakosság több tagja is jelezte, hogy el kívánja hagyni Herszont és környékét – írja az Al Jazeera. A kormány ehhez már megtette a szükséges előkészületeket, a lakosság evakuálása pedig megkezdődött – tette hozzá. Egyelőre nem kényszerből evakuálnak, csak az hagyja el a várost, aki önként így döntött. 

Egy személy repeszsérülést szenvedett a lábán a belgorodi területen lévő Nyizsnij Olsanyec falu vasárnapi bombázásában – közölte Vjacseszlav Gladkov, a belgorodi régió oroszok által kijelölt kormányzója.

A Nyizsnij Olsanyec falu bombázásának következtében egy áldozat alsó végtagjain repeszsérüléseket szenvedett. Mentőcsapatok mentek a helyszínre – írta Gladkov a Telegram-csatornáján.

Mint a régió kormányzója megjegyezte, a körzet vezetője, Vlagyimir Percev és az operatív szolgálatok házról házra járják a falut, a lövések következtében hat magánházban jegyeztek fel károkat.