Hanno Pevkur észt védelmi miniszter szerint Oroszország nem gyengült meg kritikus mértékben az ukrajnai háború első kilenc hónapja során.
Őszintén és világosan kell fogalmaznunk: az orosz haditengerészet és légierő többé-kevésbé ugyanolyan nagy méretű, mint a háború előtt
– hangsúlyozta Pevkur a dpa német hírügynökségnek a berlini látogatásán.
Habár az orosz szárazföldi erők jelentős veszteségeket szenvedtek, inkább hamarabb, mint később, de vissza fogják állítani az orosz–ukrán háború február 24-i megindítása előtti méretüket, vagy akár még nagyobbat is – emelte ki a tárcavezető. Pevkur szerint Moszkva tanulni fog ukrajnai katonai tapasztalataiból.
Semmi okunk azt hinni, hogy az Oroszországból érkező vagy a NATO-t célzó fenyegetés csökkent volna
– mondta a politikus.
Tallinn eddig az ország GDP-jének mintegy 1 százalékát fordította az ukrán hadsereg támogatására – emelte ki Hanno Pevkur, aki ugyanakkor figyelmeztetett a nyugati országok háborús fáradtságának veszélyére is.
Moszkva pontosan ezt akarja elérni. Oroszország készen áll sokkal hosszabb ideig szenvedni
– tette hozzá az észt védelmi miniszter.
A rendelkezésre álló információk szerint az Orosz Föderációban és Ukrajna ideiglenesen megszállt területein folynak az előkészületek, hogy december 10-től újabb titkos mozgósítási hullámot hajtsanak végre – állítja az ukrán fegyveres erők vezérkara.
Vlagyimir Putyin orosz elnök október 14-én jelentette be, hogy a hónap végére befejeződik a részleges mozgósítás, ugyanis szeptember 21-e óta állítólag már 222 ezer oroszt mozgósítottak – írja az Ukrajinszka Pravda.
Oroszországban szeptember 21-én rendelték el az úgynevezett részleges mozgósítást.
Az Institute for the Study of War (ISW) elemzői szerint a katonai műveletek általános üteme a közeljövőben növekedni fog.
Az elemzők arra a következtetésre jutottak, hogy ugyan az elmúlt hetekben a rosszabbodó időjárási körülmények (mint például a heves esőzés) ellehetetlenítették a komolyabb katonai hadműveleteket, a hőmérséklet csökkenésével ismét felélénkülhet a front.
Jelenleg nem tudni, hogy bármelyik fél készülne-e komolyabb offenzívára, de a meteorológiai tényezők, amelyek ezeket eddig megakadályozhatták, enyhülni fognak a következő napokban.
Az ukrán–magyar határszakaszon 5857-en léptek be szombaton Magyarországra, a román–magyar határszakaszon belépők közül pedig 4253-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) az MTI-t.
A beléptetettek közül a rendőrség 244 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik ezen időtartamon belül fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért.
Összesen 160 menekültet fogadtak szombaton Budapesten a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) munkatársai a társszervekkel együttműködve – közölte a rendőrség.
A 160 érkező közül 60 gyermek volt, ők valamennyien vonattal érkeztek a fővárosba. A Budapesti Rendőr-főkapitányság a Készenléti Rendőrséggel segíti az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatokban támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is.
A szombati eseményekről ide kattintva olvashat.
A NATO-országok mintegy kétharmada már kimerítette lehetőségeit az ukrajnai fegyverszállítást tekintve – írta meg a TASZSZ orosz állami hírügynökség a The New York Timesra hivatkozva.
Az amerikai lap minderről az észak-atlanti szövetség képviselői alapján írt. A 30 tagországból húsznak már majdnem nullán áll a készlete, tíz ország azonban még így is megőrizte a fegyverszállítás lehetőségét. Ezek között van Franciaország, Németország, Olaszország és Hollandia.
Köszöntjük olvasóinkat az orosz–ukrán konfliktus élő hírfolyamában. Ahogy megszokhatták, ma is nyomon követjük a háború legfrissebb fejleményeit. Tartsanak velünk!