Holland cégek által gyártott mikrochipek milliói kerültek állítólag Oroszországba az országot sújtó szankciók ellenére – derült ki a Holland Műsorszóró Alapítvány (NOS) vizsgálatából.
A szállítások három, védelmi iparhoz kötődő orosz céghez kerültek, ami azt jelenti, hogy holland chipeket is használtak orosz fegyverekben.
A vizsgálat „egyértelmű mintát” mutatott ki, eszerint kínai vállalatok egy kis csoportja hónapról hónapra holland chipeket szerez be, és exportál Oroszországba.
A vállalatok szóvivői tagadták a vétkességet, és azt állították, hogy nem üzletelnek Oroszországgal.
Donald Trump volt amerikai elnök szerint a hivatalban lévő Joe Biden a harmadik világháború szélére sodorta a világot, írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
„Joe Biden a harmadik világháború szélére sodort minket. A következő világéges szélén állunk, ha valaki nem tudná” – mondta Trump szombaton egy dél-karolinai nagygyűlésen.
„Elnökként visszaállítom a békét” – állította.
Troy Nehls texasi képviselő a héten azt mondta, hogy a volt elnök könnyen megoldhatná a konfliktust.
Nehls a Fox Newsnak adott interjújában azt sugallta, hogy a háború véget érne, ha Joe Biden elnök megkérné Trumpot, hogy hívja fel Vlagyimir Putyin orosz elnököt.
126 160-ra emelkedett az orosz katonai áldozatok száma Ukrajnában. Ezt az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara közölte a Facebookon közzétett bejegyzésében – írja az Ukrinform.
A háború kezdete óta az ukrán védők többek között megsemmisítettek 3197 ellenséges harckocsit, 6366 páncélozott harcjárművet, 293 repülőgépet és 284 helikoptert, jelentette az ukrán vezérkar.
Az Egyesült Államok szerint Észak-Korea rakétákat szállított a Wagner-csoportnak, amelyet Washington nemzetközi bűnszervezetként tart nyilván, részben azért, mert a Kim Dzsongun rezsimjével folytatott fegyverüzlet az ENSZ szankcióinak megsértését jelenti. Phenjan tagadta a fegyverszállításokkal összefüggő híreket.
A Fehér Ház olyan amerikai hírszerzési fotókat mutatott be, amelyeken az állítás szerint orosz vasúti kocsik lépnek be Észak-Koreába, majd térnek haza, miután fegyverekkel megpakolták őket, írja a The Guardian.
Vlagyimir Putyin orosz elnök sztriptíztáncosnőket és rúdtáncosnőket küldött a frontra a harci morál javítása érdekében, írja a Daily Star.
A döntés állítólag azután született, hogy a Kreml bejelentette, kitüntetést adományoz minden orosz katonának, aki részt vesz az általa „különleges katonai műveletnek” nevezett akcióban. A sztriptíztáncosokat helikopterrel szállították Ukrajnába a brit bulvármédia értesülése szerint.
Az Index hivatalos forrásból egyelőre nem tudta megerősíteni ezt az információt.
Az orosz sajtó szerint a megszálló erők megsemmisítették az Ukrán Fegyveres Erők lőszerraktárát és egy tüzérségi állomást a Dnyeper jobb partján, Herszon régióban.
A régió mentőszolgálatának képviselője a helyi sajtónak azt mondta:
Tegnap tüzérségi tűz Csornobajivka falu közelében megsemmisítette az ukrán fegyveres erők egyik egységének lőszerraktárát. Áldozatok: nyolc ember meghalt, négy megsebesült, három jármű felszerelése megsemmisült. Naddnyiprjanszke közelében megsemmisült egy AN TPQ 36 radar, három halott és két sebesült van.
Az elmúlt hetekben az orosz oktatási minisztérium több részletet közölt annak a korábban bejelentett tervnek a bevezetéséről, amely szerint a katonai alapképzés bekerülne az orosz középiskolai tantervbe – írja a brit hírszerzés közösségi oldalán közzétett szokásos jelentésében.
Az Életvédelmi alapismeretek című tantárgyon belül a modul az AK-sorozatú támadófegyverekkel és kézigránátokkal való kiképzést, katonai gyakorlatot és tisztelgést, valamint az egyéni védőfelszerelések használatát fogja tartalmazni.
A tananyag 2023. szeptember 1-től kötelező lesz minden diák számára. Emellett a Tudományos és Felsőoktatási Minisztérium 2022 decemberében bejelentette a „katonai kiképzés alapjai” programot az egyetemi hallgatók számára.
A kezdeményezések rávilágítanak a háborús Oroszország egyre militarizáltabb légkörére, valamint (valószínűleg szándékosan) a Szovjetuniót idézik: 1993-ig hasonló képzés volt kötelező az iskolákban.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint a hétvégén tovább folytatódtak a heves harcok Kelet-Ukrajnában – írja az Independent.
„A helyzet a fronton és különösen a donyecki régióban – Bahmut és Vuhledar közelében – továbbra is rendkívül súlyos. Az orosz hadsereg nem szűkölködik a pusztítás eszközeiben. És csak erővel lehet megállítani őket. Katonáink, akik a Donyecki területeket védik, igazi hősök” – jegyezte meg az elnök.
Olaf Scholz német kancellár Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott közvetlen tárgyalásokon keresztül próbálna véget vetni az ukrajnai háborúnak – írja a Die Welt.
Újra fogok beszélni Putyinnal telefonon, mert beszélnünk kell egymással. Putyinnak kell kivonnia a csapatait Ukrajnából, és véget vetni ennek a szörnyű, értelmetlen háborúnak, amely már több százezer ember életébe került
– mondta a német kancellár.
Scholz szerint a Putyinnal a múltban folytatott telefonbeszélgetések „nem voltak udvariatlan hangvételűek”, de Putyin többször világossá tette, hogy egy szomszédos ország területeit erőszakkal akarja annektálni, és ezt a kancellár „elfogadhatatlannak” nevezte.
Időről időre tárgyaltunk a fogolycseréről, az ukrajnai gabonaexportról és a zaporizzsjai atomerőműről. Fontos azonban, hogy a tárgyalások visszatérjenek a tényleges témához: hogyan tud a világ kilábalni ebből a szörnyű helyzetből. Ennek előfeltétele nyilvánvaló: az orosz csapatok kivonása
– mondta Scholz.
Médiahírek szerint megválasztása után elsők között látogat Kijevbe a cseh elnök, Petr Pavel nyugalmazott tábornok.
A cseh államfő Zuzana Caputova szlovák elnökkel közösen tervezi, hogy Ukrajnába látogat – jelentette a CT24 cseh televíziós csatorna.
A nyugalmazott tábornok lesz az új államfő.
Az Intitute of the Study of War (ISW) elemzői szerint a hagyományos orosz erők váltják a kimerült Wagner-csoport zsoldosait Bahmutnál. Az offenzíva egyébként január 12-e körül tetőzött Szoledár elfoglalásával.
A hagyományos orosz egységek most részt vesznek a bahmuti harcokban, hogy új lendületet adjanak az ottani orosz offenzívának. A január 20-án közzétett harci felvételek arra utalnak, hogy az orosz légideszanterők Bahmut környékén tevékenykednek, mivel a felvételeken egy orosz BMD–4M látható.
Ukrán ellenzéki aktivisták kiderítették, hol bujkál a mozgósítás elől Olekszij Danilov, az Ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkárának fia.
Elmondásuk szerint a különleges művelet kezdete, 2022 februárja óta Makszim Danilov az apja által vásárolt luxusvillában lakik Miamiban – írja a Moszkovszkij Komszomolec.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök keményen kritizálta a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnökét, Thomas Bachot, amiért engedélyezte az orosz és belorusz sportolók részvételét a 2024-es párizsi ötkarikás játékokon – írja az Independent.
„Az olimpiai elvek és a háború alapvetően ellentétesek egymással” – mondta Zelenszkij szombat esti beszédében, bírálva az olimpiai bizottság látszólag semleges álláspontját.
„Nem lehet nem csalódni a Nemzetközi Olimpiai Bizottság jelenlegi elnökének, Thomas Bachnak a nyilatkozataiban” – tette hozzá.
Zelenszkij azt is elmondta, hogy kormánya „mindent megtesz azért, hogy a világ megvédje a sportot a terrorista állam politikai vagy bármilyen más befolyásától, ami egyszerűen elkerülhetetlen, ha orosz sportolók vesznek részt a versenyeken, különösen a párizsi olimpián”.
„Nem akarok belemenni abba, hogy pontosan mi motiválta Mr. Bachot egy ilyen kezdeményezés előmozdítására” – mondta az ukrán államfő.
Thomas Bach elnök szerint nem felel meg a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) küldetésének az olimpia esetleges bojkottja Ukrajna részéről, amelyet az ország sportminisztere helyezett kilátásba az orosz és fehérorosz sportolók 2024-es párizsi indulása esetén.
Ismerjük Ukrajna álláspontját, de a Nemzetközi Olimpiai Bizottság küldetése az, hogy összehozza a világ minden tájáról érkező sportolókat, ez az olimpiai játékok különleges szimbóluma
– mondta Bach, akinek az állásfoglalását a Spiegel német magazin ismertette szombaton.
Egy orosz 2B11 120 milliméteres aknavető és Giatsint 152 milliméteres ágyú csapást mért ukrán harcosok egy csoportjára Avdijivka irányában – jelentette a RIA Novosztyi tudósítója.
Egy orosz felderítő drón kezelője ukrán gyalogosok egy csoportját észlelte. A felderítő továbbította a tüzéreknek az ukrán harcosok koordinátáit, majd tüzérségi csapást mértek az ellenséges erődítményre.
Az akcióról videót is közzétettek, amely csak a Telegram-felhasználók számára érhető el.
Ukrajnának új, teljes értékű tartalékra lesz szüksége a háborúban, mivel továbbra is folytatódnak a harcok, az emberek pedig folyamatosan esnek el, vagy sérülnek meg – idézte az Unian ukrán hírügynökség Miroszlav Haj, az Ukrán Fegyveres Erők tisztjének szavait.
A tiszt szerint Ukrajnának kisebbek a mozgósításai forrásai, emellett sok embert vesztett a hadsereg belső és külső okok miatt. Mindemellett hozzátette, hogy Oroszország jelentős mozgósítási forrásokkal rendelkezik.
Magyarország területére szombaton az ukrán–magyar határszakaszon 5116 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 5480 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.
A beléptetettek közül a rendőrség 186 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes.
Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Amennyiben az orosz hadsereg megalázó vereséget szenved Ukrajnában, Vlagyimir Putyin orosz elnök az atomhoz nyúlhat, amely egy milliók halálát okozó nukleáris armageddon kirobbanásához vezethet – figyelmeztetett egy vezető katonai szakértő.
Tim Willasey-Wilsey volt brit diplomata felvázolta, hogy a háború hogyan fajulhat globális vérengzéssé. Megjegyzései Dmitrij Medvegyev fenyegetése után hangzottak el, aki arra figyelmeztetett, hogy ha Oroszországot Ukrajnában legyőzik, akkor kirobbanhat a nukleáris háború Európában.
Senkinek sem jut eszébe levonni a következő elemi következtetést: ha egy atomhatalom vesztésre áll, az nukleáris háborút idézhet elő
– dühöngött Medvegyev.
Willasey-Wilsey szerint Moszkva akkor vethet be atomot, ha az ukrán hadsereg jelentős győzelmeket ér el a Donbaszban és a Krím közelében, vagy csapatai súlyos vereségeket szenvednek, esetleg a katonák föllázadnak a tisztek ellen.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index vasárnapi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Szombati percről percre cikkünk ide kattintva érhető el.
Tartsanak velünk ma is!