Hogyan és miből gazdagodott meg Putyin zsoldosserege?

Április közepén hetekig tartó feszültség után ismét kiújultak a harcok a 2019-ben puccsot is átvészelő Szudánban. Hogy a konfliktus miért éledt újjá, korábban ebben a cikkünkben mutattuk be, ugyanakkor a hadsereg és az RSF félkatonai szervezet között dúló polgárháborúban egy másik alakulat is részt vehet, ez pedig a nyugati titkosszolgálatok által csak Kreml-magánhadseregnek nevezett Wagner-csoport.

Ugyan jelenleg nincs bizonyíték arra, hogy a többek között Oroszország Ukrajna elleni agressziójában is szerepet vállaló magánhadsereg aktív tevékenységet folytatna a polgárháborúba süllyedt országban,

Mint bemutattuk, a Wagner eddig leginkább védekező állást vett fel, hogy tulajdonosa, a Putyin séfjének is nevezett Jevgenyij Prigozsin érdekeltségéhez tartozható Meroe Gold, az M Invest nevű orosz cég bányászati vállalatának szudáni tevékenységét őrizhesse.

Az orosz geopolitikai érdekek szolgálatában

A magán katonai cégek, a PMC-k száma a hidegháború után lőtt ki. Miután a kétpólusú világ felbomlott, a legtöbb ország már nem látta indokoltnak, hogy nagy hadsereget tartson fenn, a felmentett katonák pedig magán katonai cégeken keresztül különböző feladatokat láttak el: ez a kiképzés, a biztonsági tanácsadás mellett a veszélyes övezetekben civil szervezetek védelmének ellátása mellett akár a hadseregnek való bedolgozás is lehetett, de például Szomália partjainál is magánhadseregek próbálják visszaszorítani a kalózokat.

A Wagner is egy ilyen magán katonai cég, amelyet papíron bárki bármikor felbérelhet, ugyanakkor – mint fentebb jeleztük –

Afrikában például nem csak az ottani államok katonáinak a kiképzésére bérlik fel őket. A polgárháborús Szudánban egy olyan aranybányát őriznek, ahol a feltételezhetően szintén Prigozsin érdekeltségéhez tartozó bányászati cég termel, de emellett más nemesfémekhez, például mangánhoz és szilíciumhoz is hozzájuthatnak.

Vlagyimir Putyin még a 2019-ben megbuktatott al-Basír diktátorral kötött egyezséget, hogy fegyverekért cserébe Oroszország egy tengeri támaszpontot hozhat létre a Vörös-tenger mellett fekvő országban, de az al-Basír elleni puccs után a szudáni hadsereg is fenntartotta a kapcsolatokat az orosz állammal – a hadsereg vezetői februárban jelentették be, hogy további fegyverszállítmányokért cserébe Oroszország megépítheti a támaszpontot, amit még az előttük megpuccsolt diktátor tárgyalt le a Kreml vezetőjével.

Julian Rademeyer elemző a Deutsche Wellének korábban úgy nyilatkozott: a Wagner jelenleg a legaktívabb orosz szereplő a kontinensen. Emellett Szergej Lavrov orosz külügyminiszter állami látogatásai, illetve az afrikai országokkal való különböző megállapodásai mellett a Wagner is hozzájárulhatott ahhoz, hogy

Több mint egy magán katonai cég

Rademeyer szerint ráadásul a Wagner ma már nem csak egy egyszerű magán katonai vállalkozás, amelyet a Kreml diplomáciai célokra is felhasznál, mivel időközben a cég ennél jóval többé vált: ma már kiterjedt üzleti hálózattal rendelkezik, amelyeknek csak egy része fedőcég a Wagner számára.

A The New York Times 2019-es oknyomozásában például azt állította: egy Prigozsinhoz tartozó cég Madagaszkáron jelentős részesedést szerzett egy állami bányászati vállalatban, míg a Közép-afrikai Köztársaságban gyémántokkal foglalkozik egy másik cége, ráadásul még illegálisan csempészik is.

Ez pedig elég jövedelmező üzlet a Wagnert immáron hivatalosan is vállaló Prigozsinnak: a brit Independent szerint míg például Maliban a nyugati erőket felváltó orosz zsoldosok havi tizenegymillió dollárt hoznak a konyhára Putyin séfjének – bár az kérdéses, hogy a szegény afrikai állam ezt miként fogja tudni kifizetni –, addig például a Közép-afrikai Köztársaságban folytatott bányászat becslések szerint 2020 óta már egymilliárd dollár profitot hozott a Wagnernek, míg a szíriai al-Shaer gázüzem és három másik telephelye 162 millió dollár bevételt termelt Prigozsin egy másik cégének.

A brit lapnak megszólaló egykori Wagner-zsoldos szerint ma már fel sem ismerhető a magán katonai cég. Egy évtizeddel ezelőtt a Wagner rendkívül ügyelt arra, hogy a nyilvánosság semmit se tudjon a tevékenységükről, most pedig úgy látja: a háborúk sok pénzt hoztak a Wagnernek, Prigozsin pedig úgy döntött, hogy híres lesz.

Ráadásul e két ország mellett más afrikai államban is jelen vannak, ráadásul nem mindig katonai céllal: a gazdasági tevékenységek mellett a politikai életet is megpróbálják befolyásolni – utóbbit például álhírek terjesztése mellett oroszbarát jelöltek segítésével.

Ennek oka, hogy Prigozsin nemcsak reguláris katonák bérbeadásával foglalkozik, hanem a Wagneren kívül vannak olyan cégei is, amelyek a hibrid háború eszközeivé válhatnak: például titkos katonai műveletek végrehajtása mellett

amely többek között a 2016-os amerikai elnökválasztásba is megpróbált beavatkozni – Prigozsin idén februárban ismerte el, hogy ő alapította és pénzelte a trollfarmot. Ezekkel az eszközökkel pedig Prigozsinék akár a választásokba is bele tudnak nyúlni.

Hiába az Ukrajna elleni háború, továbbra is aktívak Afrikában

A Global Intiative against Transnational organized Crime nevű civil szervezet 2023 februári jelentése szerint a Wagner és egyéb, Prigozsinhoz köthető cégek összesen 10 afrikai országban vannak jelen, és hiába vesznek részt Oroszország Ukrajna ellen indított háborújában, továbbra is aktívak Afrikában, bár tevékenységük intenzitása valamennyire csökkent.

Rademeyer szerint erre nem is lehet addig számítani, amíg az orosz befolyás ellen a nyugati országok nem kívánnak hathatósabban fellépni, vagy az európai országok nem alakítanak ki szorosabb együttműködést afrikai partnereikkel.

(Borítókép: A Wagner orosz katonai magánvállalat toborzóplakátja egy moszkvai lakónegyedben 2023. április 12-én, az Ukrajna elleni orosz háború alatt. Fotó: MTI / EPA / Makszim Sipenkov)