Orbán Viktor: Hol a magyarok pénze? Attól tartok, Ukrajnában

A miniszterelnök csütörtökön jelentette be, hogy pénteken kora reggel a Kossuth rádiónak ad interjút Brüsszelből. Pár órája pedig kiderült az is, hogy az Európai Tanács csütörtöki ülésén is akcióba lépett a lengyel kormányfővel együtt, nagy felbolydulást okozva ezzel.

A miniszterelnököt először arról kérdezték: kiderült-e, hogy „hová tűnt a pénz” Brüsszelben. Orbán Viktor azt mondta:

Ma reggel tesszük fel ezt a kérdést. A tegnapi nap során, és tegnap éjszaka migrációs háború zajlott a tanácsteremben.

Mint mondta, „a migrációs csata” is intenzív volt, de igazából mindenki erre a vitára készül, méghozzá azért, mert korábban, a költségvetés elfogadásakor abban állapodtak meg, hogy nem lesz szükség újabb befizetésekre a tagállamoktól. 

Ennek ellenére ez most mégis megtörtént. És most fenik a kést

– fogalmazott.

Emlékeztetett arra, hogy a bizottság bejelentette, elfogyott a pénz, és most újabb eurómilliárdokat kérnek a tagállamoktól. Hozzáfűzte, hogy az unió ebből 50 milliárd eurót Ukrajnának adna úgy, hogy nem tudják, mire ment el az eddig Ukrajnának adott 70 milliárd euró.

Állítása szerint mindeközben azt követelik a magyar emberektől, hogy töröljék el a rezsicsökkentést, ami elfogadhatatlan. A bizottságnak most szerinte azokra a kérdésekre kell felelnie: hová lett a pénz, és ki a felelős azért, hogy a hétéves költségvetés elfogadása után 2-3 évvel a csőd szélére került az unió? 

Hol a magyarok pénze? Attól tartok, Ukrajnában

– tette hozzá a miniszterelnök.

„Nem arra kell pénzt adni, hogy folytassák a háborút”

Orbán Viktor ezután arról beszélt, hogy az Európai Unióban minden máshogy alakul ehhez a helyzethez képest, de szerinte semmi esély nincs arra, hogy a bizottságnak azt a törekvését elfogadják, hogy a tagállamok újabb összegeket fizessenek be. 

„Mi, magyarok, nem tudjuk elfogadni, nem adunk pénzt arra, hogy a bürokraták fizetését megemeljék, nem adunk pénzt Ukrajnának többet, amíg meg nem mondják, hova lett az eddigi pénz” – mondta. 

Az interjúban szóba került az ukrajnai háború, és az ahhoz való európai hozzáállás is. Orbán Viktor szerint ennek két iskolája van.

„Az egyiknek van hangja. A másiknak az enyémen kívül nincs” – fogalmazott. Mint mondta, az első iskola szerint, amit eddig a Nyugat csinált a háborúban, az jó, és így le lehet győzni az oroszokat.

Én meg azt mondom, hogy eltelt másfél év. Ezt csináltuk, amit csináltunk. Az eredmény zéró. Oroszországot nem győztük le, ehhez képest mi szenvedünk a magas inflációtól, nincs már pénzünk arra, hogy az ukránokat támogassuk

– mondta Orbán Viktor, hozzáfűzve, a jelenleg zajló ellentámadás is akadozik, és a fentiek fényében szerinte nincs más megoldás, mint a tűzszünet és a béketárgyalás.

Nem arra kell pénzt adni, hogy folytassák a háborút, hanem arra, hogy legyen béketárgyalás, de az unió most még nem ezt teszi

– fűzte hozzá. 

„Nem Európában kell menekülttáborokat fölépíteni”

„Szerintem már a teljesítőképességünk határán vagyunk” – mondta, hozzátéve, attól tart, hogy az EU pénze azért tűnt el, mert olyan háborúra költötték, amelynek meg sem kellett volna történnie, és emiatt az uniós állampolgárok „jó okkal lázadoznak”. A miniszterelnök szerint nemcsak az a baj, hogy az unió rossz célokra költi a pénzt, hanem hogy hiteleket is felvesz ehhez, amivel tovább tetézik a bajt. 

Orbán Viktor a migrációs vitáról elmondta, egyértelmű, hogy a Soros-család a migráció legnagyobb támogatója, és a mostani döntésen már érezhető Alexander Soros lenyomata, akiről nemrég derült ki, hogy Soros György örökségébe lép, és még aktívabb lesz a politikában.

Orbán Viktor azt is hozzátette, már nyolc éve „vív háborút” a migráció kérdése miatt,

Arra a kérdésre, hogy az unió mért nem fogékony a szigorúbb határvédelemre, azt mondta, ennek számos oka lehet. Egyrészt vannak olyanok, akik összekeverik a vendégmunkások beengedését a migrációval, de azoknak a „hordáknak” a tagjaiból, amelyek Magyarországon is átvonultak, nem lesznek jó munkások. Mások pedig úgy látják, hogy el kell törölni a határokat.

A kormányfő azt is hozzátette, Magyarország példája is mutatja, határozott fellépéssel meg lehet állítani a migrációt. „Nem Európában kell menekülttáborokat fölépíteni. Európán kívül kell tartani a migránsokat”, amíg el nem bírálják a kérelmeiket – szögezte le.

Az év második felében már kisebb lehet az infláció, mint a bérek emelkedése 

Az energiahelyzetről is beszélt Orbán Viktor, és kitért arra, hogy az atomenergia és a napenergia terén nagy beruházások zajlanak, és ezeknek meglesz az eredménye idővel.

A következő években eljutunk arra a pontra, hogy Magyarország nem lesz kiszolgáltatott ország. De most még nem tartunk itt

– mondta. 

Orbán Viktor ezután tért ki az inflációra. Mint mondta, sokan nem vették komolyan, amikor azt mondta az év elején, hogy egy számjegyűre akarják csökkenteni. De szerinte ők tévedtek, zajlik az infláció letörése.

„És haladunk. Nem olyan gyorsan, mint ahogy szeretném, de most már érzékelhető, hogy az intézkedések, amelyeket meghoztunk, lefelé törik az inflációt” – mondta, hozzátéve,

„és az év végére talán eljutunk arra a pontra, hogy az embereket nem éri anyagi veszteség az infláció miatt”, ami szerinte óriási bravúr lenne. 

Végül beszélt arról is, hogy ezenkívül meg kell őrizni a munkahelyeket, harcolnak a 13. havi nyugdíjért, és igyekeznek a családokat is a korábbi módon támogatni. Szerinte nagy eredmény, hogy egyes támogatásokat (például a falusi csokot) még emelni is tudják a mostani nehéz helyzetben.

(Borítókép: Orbán Viktor 2023. június 29-én. Fotó: Nicolas Economou / NurPhoto / Getty Images)