Még Putyin irányít, és tudni akarja, kik lehettek Prigozsin mögött

Közvetlenül Jevgenyij Prigozsin és a Wagner zsoldoshadsereg lázadásának kirobbanása után voltak, akik megkérdőjelezték a konfliktus valódiságát, és egyfajta „putyini manővert” akartak belelátni, mivel a Wagner alapvetően a Kreml védőernyője alatt nőtte ki magát az elmúlt években, és vált az orosz vezetés meghosszabbított karjává a világban. Kosztur András az Indexnek hangsúlyozta: a Wagner és a Kreml június 24-i konfliktusa valós volt, illetve semmi sem indokolta volna egy ekkora „színjáték” megszervezését. Bármilyen vélelmezett „eredmény” sem lenne arányban a potenciális, valamint a bekövetkezett károkkal – tette hozzá a kutató.

Korábban az is felvetődött: az egész konfliktusra csak azért volt szükség, hogy Belaruszból támadhassa meg a Wagner Kijevet, elterelve a Nyugat figyelmét a csapatmozgásról. „Ha eltekintünk attól, hogy nem túl jó elterelő hadművelet az, amelyiket bármelyik kommentelő képes megfejteni, akkor is valószínűtlen ez, mivel a jelenlegi tudomásunk szerint a Wagnernek nincs annyi katonája, amely egy Kijev elleni művelethez szükséges lenne” – mondta Kosztur András. Ezzel kapcsolatban kifejtette, hogy az elmúlt egy év erődítési munkálatai nyomán egy Kijev elleni támadás a tavalyinál is nehezebb feladat lenne, és a Zaporizzsja megyei harcokból látható, milyen következményei vannak, ha valaki egy jól kiépített aknamezőn keresztül szeretne támadó hadműleveteket végrehajtani.

A konfliktus oka valószínűleg a Wagner anyagi hátterének felszámolására irányuló szándék lehetett, ennek oka pedig vagy Prigozsin politikai befolyásszerzésének megállítása, vagy a pénzek új kezekbe – például a védelmi minisztérium környezetébe tartozó szereplőkhöz – történő átirányítása

– mutatott rá Kosztur András.

Ebből kiindulva, a kutató szerint továbbra is kérdéses, hogy volt-e Prigozsinnak „végső kedvezményezettje”, azaz valaki, aki nála nagyobb szereplőként mögötte állt volna a háttérben, és anyagi, illetve politikai sikerességében érdekelt volt. Az is kérdéses, hogy ha igen, akkor mi lett az ő sorsa. Kosztur András szerint általában mind a laikusok, mind a szakértők figyelmen kívül szokták hagyni, hogy az orosz politikai rendszer nem egyetlen, monolit hierarchia, hanem egy olyan dinamikus rendszer, amelynek az egyetlen fix pontja a közepe: Putyin.

Övé az utolsó szó, körülötte azonban hatalmi harcok folynak, a pozíciókért és erőforrásokért egyaránt

– jegyezte meg a kutató.

Kik nyertek?

A június 24-i eseményekkel összefüggésben arról is beszélt, hogy a rendszer ellen intézett kihívás ellenére az elit kitartott Putyin mellett.

Mivel a döntően apolitikus orosz társadalom szemében a választás Vlagyimir Putyin és a polgárháború között merült fel, így az orosz elnöknek a nép támogatásának elvesztésétől sem kell tartania. Pozíciója azonban egyre inkább pragmatikus szempontokon nyugszik, tekintélyét egyértelműen kikezdték az elmúlt másfél év eseményei

– mutatott rá Kosztur András. Ugyanakkor hozzátette, hogy a politikai környezet még így is kedvező az orosz elnök számára, ugyanis kiesett a hatalmi játszmából egy olyan szereplő, aki potenciálisan rendszeren kívüli ellenzékévé válhatott volna. Míg a rendszeren belüliek, hacsak nem történik olyan esemény, ami a nép támogatásának elvesztéséhez vezet – a kutató szerint –, nem fognak és nem tudnak alternatívát felmutatni Putyinnal szemben.

Kosztur András azt is kiemelte, hogy a Prigozsin/Wagner-lázadás legnagyobb nyertese Aljakszandr Lukasenka belarusz elnök, „aki ismét bizonyíthatta képességét a rendkívüli helyzetek hatékony megoldását illetően”. Lukasenka volt az, aki közvetítőként elérte, hogy Prigozsin leállítsa és visszafordítsa a Wagner zsoldosait, még mielőtt elérték volna Moszkvát. A XXI. Század Intézet vezető kutatója szerint nyertesnek tekinthető még Viktor Zolotov, az Orosz Nemzeti Gárda (Roszgvardija) vezetője is, aki az események fényében most nehézfegyverekhez jut, és így vélhetően megerősödött a rendszeren belüli pozíciója.

Mi lesz a Wagnerrel?

Abban minden szakértő egyetért, hogy az egyik fő kérdés az, mi lesz a Wagner sorsa. Kosztur András szerint úgy néz ki, hogy Oroszországon belül felszámolják a Wagner jelenlétét, és a tranzitközpontját Belaruszba teszik át. „Lukasenka utalt rá, hogy Minszk nem fogja finanszírozni a tevékenységüket, de kíváncsiak a wagneresek tapasztalataira, és kiképzőként szívesen igénybe veszik a szolgálataikat” – mondta a kutató. Arra is felhívta a figyelmet, hogy sem Ukrajnának, sem Lengyelországnak, továbbá a balti államoknak sem lehet megnyugtató, ha a Wagner nagyobb létszámmal Belaruszban telepszik meg.

Kosztur András szerint azonban az még szintén kérdés, hogy mi lesz a Wagner afrikai és szíriai érdekeltségeivel, megtartják őket Prigozsin és az esetleg mögötte állók érdekkörében, vagy valaki más veszi át őket, illetve az sem mellékes, hogyan fog zajlani a Wagner finanszírozása.

Ezekről a kérdésekről eddig sem tudhattunk túl sokat, most azonban ez is kapott egy újabb csavart. Ami biztos, hogy Oroszország nem fogja feladni a Wagner által szerzett pozícióit

– jelentette ki a XXI. Század Intézet vezető kutatója.

A Kreml komolyan veszi

A Facebook-oldalán azt írta, hogy jelenleg ellentmondásos híreket olvasni arról, mi is történik az orosz hadvezetés soraiban a Prigozsin/Wagner-lázadás után. Erről Kosztur András az Indexnek elmondta: noha korábban Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője alaptalannak nevezte azt a nyugati sajtóértesülést, hogy az „Armageddon tábornoknak” nevezett Szergej Szurovikinnek köze lehetett a Prigozsin/Wagner-lázadáshoz, számos sajtótermék is arról írt: Szurovikint és több Wagnerhez közeli tábornokot is kihallgatnak. A The Moscow Times azt írta, Szurovikint letartóztatták.

„Miközben a megjelent hírek arra utalnak, hogy a Kreml komolyan veszi a Prigozsin-ügyet, többen látni vélték a Wagner-vezért Szentpéterváron. A FlightRadar szerint is megjárták a gépei Oroszországot, mióta hivatalosan Belaruszban van. Hogy ez bevett szokásává válik majd, vagy csak »csomagolni« engedték haza, az majd kiderül, ahogy az is, mi igaz a védelmi minisztériumból érkező pletykákról” – mondta Kosztur András az Indexnek.

A jelenlegi oroszországi helyzetről Bendarzsevszkij Antont, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatóját is kérdeztük, aki többek között arról beszélt, hogy a Prigozsin/Wagner-lázadás után a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) most biztosan mindenkit kihallgat, és mindent kivizsgál. Azt is mondta: Vlagyimir Putyin orosz elnöknek most egyedül arra van szüksége, hogy a lehető legnagyobb erőt mutassa. Bendarzsevszkij Anton szerint a katonák körében népszerű Szergej Szurovikin orosz tábornok pozíciója kérdéses, és még korai kijelenteni, hogy letartóztatták.

Minden az ukrajnai háborúval és a Prigozsin/Wagner-lázadással kapcsolatos hírünket folyamatosan frissülő, percről percre cikkünkben olvashatják.

(Borítókép: Vlagyimir Putyin és Jevgenyij Prigozsin 2010. szeptember 20-án. Fotó: Alexey Druzhinin / Sputnik / AFP)