Ez a poszt a következő Percről percre része:
Váratlan helyről érte kettős csapás Vlagyimir Putyint, felháborodott a Kreml
-
Az orosz légvédelmi rendszerek lelőttek egy cirkálórakétát Kercs város közelében – közölte Szergej Akszjonov, a Krím félsziget orosz kormányzója.
A támadásban senki sem sérült meg, és károkat sem okozott a rakéta. Akszjonov nem részletezte, hogy honnan indították a rakétát – teszi hozzá a Sky News.
Oroszország 2014-ben csatolta el Ukrajnától a Krímet, ahol a fekete-tengeri flottáját állomásoztatja. Kijev többször felszólította Moszkvát, hogy adja vissza a félszigetet.
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
-
Véget ért az Index vasárnapi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
- Kiderült, miért küldhetett tiltott lőszert Washington Ukrajnába;
- Az ukrán fegyveresek már tudják, hogyan fordítsák meg a háború menetét;
- Váratlan helyről érte kettős csapás Vlagyimir Putyint;
- Ukrajna először vállalt fel egy csapást, amellyel hónapok óta gyanúsítják őket;
- Oroszország szerint az ukránok célba vettek egy atomerőművet.
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk hétfőn is. Kora reggel indítjuk az újabb hírfolyamunkat.
-
Frank-Walter Steinmeier német elnök vasárnap kijelentette: a jelenlegi helyzetben nem szabad akadályozni az Egyesült Államokat abban, hogy kazettás lőszereket szállítson az ukrán hadseregnek – írta az MTI.
A német vezető a ZDF német tévécsatornának adott interjúban egyúttal védelmébe vette hazája hivatalos álláspontját, miszerint nem támogatja a szóban forgó fegyverek leszállítását. Steinmeier leszögezte:
Ha Ukrajnának többé nem lesznek eszközei ahhoz, hogy megvédje magát, vagy ha azok, akik segítik őt abban, hogy megvédje magát, felhagynak ezzel a segítséggel, az Ukrajna végét jelenti.
Az ENSZ 2008-ban betiltotta a kazettás lőszerek használatát, és a vonatkozó egyezményhez a világ több mint 110 országa csatlakozott. Az aláírók között viszont nem szerepel az Egyesült Államok, Ukrajna, Oroszország és Kína.
Steinmeier vasárnap emlékeztetett arra, hogy külügyminiszterként ő írta alá ezt a megállapodást Németország nevében. Ugyanakkor aláhúzta: „kétség sincs afelől [...], hogy ki az agresszor, és ki az áldozat, és hogy ki kell állnunk az áldozatok mellett”.
-
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter telefonon tárgyalt vasárnap Hakan Fidan török külügyminiszterrel – írja a RIA Novosztyi.
Az orosz állami hírügynökség szerint Lavrov felhívta partnere figyelmét arra, hogy megsemmisítő következményekkel jár, hogy Ukrajnát fegyveresen támogatják. Ezek a lépések csak negatív következményekhez vezethetnek – mondta Szergej Lavrov a partnerének az orosz külügyminisztérium szerint.
A két miniszter arról is egyeztetett, hogy Törökország a minap ukrán fegyvereseket, köztük az Azov ezred tagjait adta vissza Ukrajnának. Az oroszok korábban azt állították, hogy Törökország ezzel megsértett egy megállapodást.
-
Még nem megerősített információink szerint vasárnap két, nyugatról érkezett Storm Shadow rakéta csapódott be Oroszország területén, a rakétáknak egy atomerőmű lehetett a célja. Dmitrij Medvegyev, az orosz Biztonsági Tanács vezetőhelyettese Európa elleni válaszcsapást helyezett kilátásba. Minderről egy külön cikkben írtunk.
-
Orosz források szerint Ukrajna vasárnap támadást kísérelt meg a Krím félszigetnél található kercsi híd ellen.
Az oroszok szerint az ukránok brit gyártmányú Storm Shadow rakétákkal vették célba a hidat.
Per multiple sources the Ukrainians made an attempt to strike the Kerch bridge during daytime hours (thus with a lot of civilian traffic on it) with British/French made Storm Shadow missiles. So far all missiles have been intercepted and the bridge has not been hit. pic.twitter.com/5gWV5uAi21
— Mats Nilsson (@mazzenilsson) July 9, 2023Az építmény az orosz hadsereg egyik legfontosabb hídja, napközben azonban rengeteg civil is használja. Úgy tudni, hogy az összes rakétát elfogta az orosz légvédelem.
Egy ukrán tisztviselő nemrég ismerte el azt is, hogy közük volt ahhoz a robbantáshoz is, amely még tavaly ősszel történt a hídnál.
-
A Brazíliát, Oroszországot, Indiát, Kínát és a Dél-afrikai Köztársaságot magában foglaló BRICS következő csúcstalálkozója személyes találkozó lesz – írja a RIA Novosztyi.
Az orosz hírügyökség szerint Cyrill Ramaphosa dél-afrikai elnök közölte, hogy személyesen fognak találkozni a többi vezetővel, amire a koronavírus-járvány kezdete óta nem volt példa. „Nem virtuális találkozó lesz” – szögezte le.
Korábban kiderült, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök is elutazhat az augusztusban esedékes johannesburgi találkozóra. Ha így lenne, akkor elméletileg az orosz elnök ellen kiadott nemzetközi elfogatóparancs értelmében le kellene tartóztatniuk őt a dél-afrikai hatóságoknak.
Az már biztosnak tűnik, hogy az orosz elnök Törökországba utazik a jövő hónapban.
-
Az ukrán elnök vasárnap egy interjúban arról beszélt, hogy nagyon fontos lesz számukra a NATO kedden kezdődő litvániai csúcstalálkozója.
Volodimir Zelenszkij az ABC Newsnak adott interjút, amelyet még korábban vettek fel, de most került adásba. Az ukrán elnök azt mondta:
A vilniusi csúcstalálkozó nagyon fontos lesz. Ha nincs is egység azzal kapcsolatban, hogy Ukrajna a gyakorlatban is meghívást kapjon a szövetségbe, akkor is csak a politikai szándékon és a megfelelő szövegezésen múlik az, hogy meghívják-e Ukrajnát.
„Fontos üzenet lenne, ha kijelentenék, hogy a NATO nem fél Oroszországtól. Ukrajnának egyértelmű biztonsági garanciákat kellene kapnia addig, amíg a NATO tagjává válhat. Csak ilyen feltételek mellett mondhatjuk azt, hogy a találkozónak lesz érdemi jelentősége” – mondta.
-
A milliónyi követővel rendelkező orosz katonai blogger, WarGonzo (polgári nevén Szemjon Pegov) a Telegram-oldalán közzétett bejegyzésben írt a magyar miniszterelnökről.
Pegovnak két hete a halálhírét keltették egy videó alapján, a jelek szerint azonban nagyon is életben van. Szombati Telegram-posztjában azt fejtegette, hogy szerinte az Európai Unióban a látszat ellenére egyáltalán nem ukránbarát az álláspont.
Véleménye szerint a lengyelek és a britek esetén történelmi okokból könnyen rá lehet játszani „a ruszofóbiára”, viszont a németek, olaszok, franciák vonatkozásában egyáltalán nem biztos benne, hogy valóban az oroszok ellen van-e a társadalom. Ezzel együtt elismerte, hogy az európai emberek közt kisebbségben vannak az oroszpártiak, azt viszont kétségbe vonta, hogy közülük mind Ukrajnát támogatnák.
Hozzátette: általánosságban az európai „liberális sajtópropaganda” oroszellenes álláspontot közvetít, és ez előtt még a konzervatív európai erők is meghajolnak – de azért van néhány, Oroszország szempontjából „kellemes kivétel”.
Itt van például Orbán [Viktor], a mi magyar Lukasenkánk, aki a népe érdekében cselekszik, amely nem fogadja el azt, hogy a kárpátaljaiakat ukrán állampolgárként könyveljék el
– példálózott a blogger.
Végül azt is hozzátette: szerinte figyelemre méltó, hogy a vezető európai politikusok közül mindenki Oroszország ellen van, különösen a nők. Példaként hozta fel az olasz Giorgia Melonit, aki annak ellenére állt ki Zelenszkij mellett az utóbbi hónapokban, hogy az olaszok korábban nem szívelték az ukránokat, mert gyakran ők is illegálisan akartak bejutni az országukba.
-
Hanna Maljar ukrán védelmi miniszter vasárnap a Telegram nevű közösségi oldalon ismerte el, hogy Ukrajnának szerepe volt tavaly októberben a Krím félszigeten található kercsi híd felrobbantásában.
A merénylet miatt egy időre járhatatlanná vált a része annak a hídnak, amely a félszigetet Oroszországgal összeköti. Oroszország már kezdettől fogva Ukrajnát vádolta a robbantással, az ukránok azonban eddig csak homályos utalásokat tettek arra vonatkozóan, hogy szerintük ki követhette el az akciót.
Ezzel szemben most Hanna Maljar elismerte, hogy részük volt benne. A tisztviselő 12 eredményt sorolt fel a posztjában, amelyet Ukrajna végrehajtott a háború kezdete óta. Ezek közt azt is leírta:
273 nappal ezelőtt elindítottuk az első csapást a krími híd ellen, hogy megzavarjuk az oroszok logisztikáját.
A miniszter az eredmények közt nevezte meg többek közt a Moszkva hadihajó elsüllyesztését, valamint a Kígyó-sziget visszafoglalását.
-
Egy amerikai katonai tisztviselő azt mondta a CNN szerint, hogy az Egyesült Államok által használt kazettás bombák által kiengedett robbanószereknél ritkábban fordul elő, hogy nem robbannak fel, és aknaként a helyszínen maradnak, veszélyeztetve a civileket.
Állítása szerint éles lőszeres hadgyakorlatokon tesztelték az Ukrajnának átadott bombákat a közelmúltban, és ezáltal megbizonyosodtak arról, hogy a kazettás bombák robbanószereinek legfeljebb 2,35 százaléka nem robban fel.
Az ukrán védelmi miniszter a minap azt is jelezte, hogy az ilyen robbanószereket utóbb hatástalanítani fogják.
-
Az ukrán elnök a lengyelországi Luckban található Lubart-kastélyban tartott megbeszélést vasárnap ukrán és lengyel tisztviselőkkel.
Volodimir Zelenszij a találkozóról egy videót is feltöltött a Facebookra. A meetingen szó esett biztonságpolitikai kérdésekről, a menekültek helyzetéről és az Ukrajnának nyújtott támogatásokról is.
Később ismét bejelentkezett a kastélyból, és arról beszélt, hogy mit csináltak Lengyelországban vasárnap, illetve hogy mi történik a fronton.
-
Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök, az orosz Biztonsági Tanács helyettes vezetője egy Telegram-posztban támadta az Egyesült Államok elnökét.
Azt írta, hogy „a szenilis” Joe Biden két éve, amikor Genfben találkozott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, nem akart garanciát adni arra, hogy Ukrajna nem csatlakozik a NATO-hoz a jövőben. „Azután viszont gyáván elmenekült Afganisztánból. Majd, hogy a szégyenét elrejtse, tönkretette Európa gazdaságát, több száz tonnányi fegyvert szállított Ukrajnába, és egy rendkívül veszélyes, elhúzódó konfliktust gerjesztett Oroszországgal” – írta Medvegyev.
Hozzátette: Joe Biden szerinte azóta is folytatja a tevékenységét, most kazettás bombákat ad Ukrajnának, és továbbra is „hitegeti” a kijevi rezsimet NATO-tagsággal, amely ha megtörténne, harmadik világháborút eredményezne szerinte. Majd feltette azt a kérdést, hogy Joe Bidennek mi oka lehet erre, és három lehetőséget vázolt.
A legegyszerűbb válasz, hogy azért, mert bármilyen amerikai vezetőnek és az amerikai kormányzatnak az a célja, hogy irányítson, korlátozzon más országokat. Különösen azokat, amelyek olyan makacsok, mint a mienk [...]. Az is lehet, hogy csak egy öregember, aki súlyos demenciában szenved, és nem tudja, mit csinál [...]. De az is lehet, hogy ő egyszerűen csak egy haldokló nagypapa, aki egészségtelen fantazmagóriákat dédelget, és úgy szeretne meghalni, hogy egy nukleáris armageddonnal a fél emberiséget is magával viszi a túlvilágra
– írta a posztban Medvegyev.
-
Volodimir Zelenszkij szombaton kinevezte a Nemzeti Gárda új parancsnokát – írja az Ukrajinszka Pravda.
A portál szerint az ukrán elnök Olekszandr Pivnyenkót Lviv városában bízta meg a feladattal az után, hogy visszatért Törökországból.
Colonel Oleksandr Pivnenko was awarded the Hero of Ukraine medal and promoted to Commander of the National Guard after his distinguished service in the battles in Bakhmut. He is 36 years old. pic.twitter.com/kFbH2Y4rue
— Igor Sushko (@igorsushko) July 9, 2023A fiatal, 36 éves parancsok korábban az Ukrajna hőse nevű állami kitüntetést is kiérdemelte a Bahmutnál vívott küzdelemben.
-
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette, ő és Andrzej Duda lengyel elnök megállapodtak abban, hogy együtt dolgoznak azért, hogy a „lehető legjobb eredményt” érjék el Ukrajnának – közölte a The Guardian.
Az ukrán elnök közösségi oldalán közölte, hogy rövid, de nagyon tartalmas megbeszélése volt a lengyel elnökkel a közelgő vilniusi NATO-csúcstalálkozóról.
Hozzátette, megállapodtak abban, hogy együtt dolgoznak annak érdekében, hogy a lehető legjobb eredményt érjék el Ukrajnának.
-
A háború kezdete óta legalább 494 gyermek életét vesztette – közölte az ukrán főügyészség, hozzátéve, hogy több mint ezer gyermek sérült meg.
A Sky News arról ír, a keleti, donyecki régióban volt a legtöbb gyermekáldozat, 472 tizennyolc év alatti fiatal vesztette életét. A háború kitörése óta közel százezer háborús bűncselekményt jegyeztek fel.
-
Az orosz légvédelmi rendszerek lelőttek egy cirkálórakétát Kercs város közelében – közölte Szergej Akszjonov, a Krím félsziget orosz kormányzója.
A támadásban senki sem sérült meg, és károkat sem okozott a rakéta. Akszjonov nem részletezte, hogy honnan indították a rakétát – teszi hozzá a Sky News.
Oroszország 2014-ben csatolta el Ukrajnától a Krímet, ahol a fekete-tengeri flottáját állomásoztatja. Kijev többször felszólította Moszkvát, hogy adja vissza a félszigetet.
-
A tervek szerint a sorkatonai szolgálat megszüntetésével változtatják meg Ukrajnában a katonai nyilvántartásba vételt – közölte az Unian ukrán hírügynökség.
Mint írták, Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter egy televíziós adásban nyilatkozott arról, hogy Ukrajna teljesen át akar térni a szerződéses hadseregre.
Hozzátette, hogy Ukrajnának el kell törölnie a sorkatonaságot, hogy hivatásos hadsereget hozhassanak létre.
-
A Kreml mérges Törökországra, miután Recep Tayyip Erdogan elnök egyre nyíltabban támogatja Ukrajnát, hétvégén pedig kétszer is átverte Vlagyimir Putyint – állítja a német Bild.
Elsőként azt említi a lap, Ankara engedélyezte Volodimir Zelenszkijnek, hogy több ukrán katonát is hazahozzon Törökországból. Az öt ukrán katona között voltak az Azov ezred vezetői is, akik a mariupoli csata után kerültek orosz fogságba. Az oroszok 2022 őszén engedték el őket, azzal a feltétellel, hogy a háború végéig nem térhetnek vissza Ukrajnába.
Vlagyimir PutyinFotó: Ali Balikci / Anadolu Agency / Getty Images HungaryA második pofont Erdogan akkor vitte be, amikor kijelentette, hogy Ukrajna kétségtelenül megérdemli a NATO-tagságot. A török elnök arról is beszélt, hogy Ankara továbbra is a Törökország és az ENSZ közvetítésével a háborúban álló Ukrajna és Oroszország között létrejött fekete-tengeri gabonaszállítási megállapodás meghosszabbításán dolgozik.
A Bild megjegyzi, hogy ez még nem minden. Mint azt az ukrán vezérkar csütörtökön bejelentette, Ukrajna és Törökország megállapodott a Firtina önjáró tarackok szállításáról. Bennfentesek szerint akár 70 példányról is szó lehet.
-
Tizenhat NATO-tagállam mintegy ezer katonát, harci repülőgépet és modern felszerelést küldött a szövetség július 11–12-én esedékes vilniusi csúcstalálkozójának védelmére – közölte az Ukrajinszka Pravda a European Truth értesülését.
A lap szerint a NATO-csúcsot a legmodernebb fegyverekkel védett „erőddé” alakítják.
Mint írták, Spanyolország NASAMS légvédelmi rendszert, Franciaország Caesar önjáró tarackokat küld. Németország 12 Patriot rendszert telepített, amit rakéták és katonai repülőgépek elfogására használnak.
Franciaország, Finnország és Dánia harci repülőgépeket állomásoztat Litvániában, míg Nagy-Britannia és Franciaország drónelhárító felszereléseket szállít a NATO-csúcsra.
-
Az Egyesült Államok pénteken megerősítette, hogy kazettás bombákkal látják el Ukrajnát, ezzel támogatva a sikeres ellentámadást.
Cikkünkben, amelyet ide kattintva tud elolvasni, azt néztük meg, mit kell tudni a kazettás bombákról, miért vitatottak, mennyire veszélyesek, hol használták már, és miért akar ilyet Ukrajna.
-
Ukrajna körülbelül tíz szovjet Mi–24-es harci helikoptert kapott Lengyelországból – közölte az Unian ukrán hírügynökség.
A The Wall Street Journal értesülése szerint Varsó titokban adhatta át a helikoptereket, mivel a döntést nem jelentették be nyilvánosan.
Mint írták, az orosz légierő továbbra is előnyben lehet, mivel az Ukrán Fegyveres Erők féltik a vadászgépeiket.
Mi–24-es helikopterFotó: Sean Gallup / Getty Images Hungary -
Volodimir Zelenszkij ukrán és Andrzej Duda lengyel elnök előre be nem jelentett találkozót tartott Lutszkban.
Az Unian arról ír, hogy a két elnök meglátogatta a Szent Péter-székesegyházat. A jelentések szerint a szentmisén részt vett az ukrán ortodox egyház metropolitája, Epifánia lutszki és volinyi metropolita, valamint az ukrán görögkatolikus egyház feje, Boldog Szvjatoszlav is.
Előző este a városi tanács arról számolt be, hogy a második világháború áldozataira és a volinyi tragédia 80. évfordulójára emlékező rendezvények alkalmából lezárják a forgalmat az óváros utcáin, ahol a templom található.
-
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter elmondta, hogy a litvániai Vilniusban tartott NATO-csúcstalálkozó előestéjén már megállapodtak néhány Ukrajnával kapcsolatos döntésről.
Több, Ukrajnára és a NATO-ra vonatkozó fontos döntésről már sikerült megállapodni. A csúcstalálkozó eredményeképpen a szövetséghez vezető utunk minden bizonnyal rövidebb lesz. Ez egy nagyon fontos eredmény, amiről, mint sok más esetben, azt mondták nekünk, hogy nem fog sikerülni, de megcsináltuk
– írja a miniszter.
Kuleba ugyanakkor arra kérte a partnereket, hogy tegyék egyértelműbbé Ukrajna szövetséghez való csatlakozásának menetét – írja az Unian.
Dmitro KulebaFotó: Henry Nicholls / WPA Pool / Getty Images Hungary -
Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője szerint a jövő heti vilniusi NATO-csúcson foglalkozni kellene az ukrajnai Zaporizzsjában lévő atomerőmű helyzetével – adta hírül az MTI.
A NATO-tagországok vezetői kedden és szerdán a litván fővárosban, Vilniusban találkoznak. Az orosz szóvivő a Telegram üzenetküldő alkalmazásban Ukrajnát a zaporizzsjai atomerőmű rendszeres megrongálásával vádolva azt írta:
a NATO-csúcstalálkozónak kiemelt figyelmet kell szentelnie ennek a kérdésnek.
Hozzátette: a szövetség tagjainak túlnyomó többsége a közvetlen hatásövezetben lesz, ha valami történne. Vilnius mintegy ezer kilométerre van a legnagyobb európai atomerőműtől.
Oroszország és Ukrajna egyaránt azzal vádolja a másikat, hogy támadást tervez az erőmű ellen, amely az ukrajnai Zaporizzsja régióban, a frontvonal közelében, orosz kézen lévő területen található.
-
Jurij Ignat, az Ukrán Fegyveres Erők légierejének szóvivője elmondta, milyen segítségre van szüksége Ukrajnának a partnerektől az orosz megszállók támadásának visszaveréséhez – írja az Unian.
Az amerikai partnerektől Ukrajnába érkező fegyverekről, különösen a kazettás bombákról szólva Ignat elmondta: az ilyen lőszerek biztosításáról szóló döntés azt jelzi, hogy Ukrajnát a jövőben támogatni fogják, méghozzá valószínűleg még erősebb fegyverekkel.
Tudjuk, hogyan fordítsuk meg a háború menetét, például az F–16-os vadászgépekkel
– fogalmazott Ignat, aki leszögezte, nem csak cirkálórakétákra lenne szükségük.
-
Oroszország a háború 500 napja alatt egyetlen célját sem érte el Ukrajnában – közölte az Unian ukrán hírügynökség.
A Háborús Tanulmányok Intézetének (ISW) jelentése szerint az orosz hadsereg három nap alatt akarta elfoglalni Kijevet, de már 500 napja nem sikerült elérniük a kitűzött célokat.
Az elemzők úgy vélik, hogy az ukránok elszánt és ügyes védekezése számos orosz offenzívát állított le, többek között egy Kijev elfoglalására kitűzöttet is. Emellett több olyat régiót is felszabadítottak, amelyeket az orosz katonák ideiglenesen elfoglaltak.
-
Továbbra is „tisztázatlan” maradhat a Wagner-ügy, a zsoldosok megtartják szabadságukat – közölte a Kyiv Independent.
A Twitter-bejegyzésben a Háborús Tanulmányok Intézetének (Institute for the Study of War, ISW) szombati értékelését idézték, amely szerint a Vlagyimir Putyin orosz elnök és Jevgenyij Prigozsin Wagner-vezér közötti alku státusza tisztázatlan.
⚡ISW: Status of Wagner deal 'unclear,' mercenary forces retain freedom
— The Kyiv Independent (@KyivIndependent) July 9, 2023
The status of the deal between Russian dictator Vladimir Putin and Wagner Group leader Yevgeny Prigozhin is unclear, the Institute for the Study of War (ISW) said in its July 8 assessment. -
Andrij Melnik ukrán külügyminiszter-helyettes durván válaszolt Ralf Stegner Bundestag-képviselőnek, aki a kazettás bombák amerikai szállítása ellen szólalt fel – közölte a TASZSZ.
„Menjen a pokolba a tanácsaival Ralf Stegner és a többi is. Fogalmatok sincs, miről beszéltek” – írta Twitter-bejegyzésében Andrij Melnik.
Ralf Stegner bírálta az Egyesült Államok döntését, hogy kazettás lőszerekkel látja el Kijevet.
Ahogy az Index beszámolt róla, Ukrajna hamarosan a világ egyik legpusztítóbb fegyverét kapja meg az Egyesült Államoktól.
Jake Sullivan, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója pénteken sajtótájékoztatón közölte, hogy Joe Biden amerikai elnök és tanácsadói „egyhangú döntést” hoztak a kazettás bombák Ukrajnába küldéséről.
-
Nem jártak sikerrel az orosz katonák, amikor Limanszk irányából hajtottak végre támadó akciókat – közölte az Unian ukrán hírügynökség az Ukrán Fegyveres Erők vezérkarának vasárnap reggeli tájékoztatóját.
Mint írták, a Donyeck területén lévő Veszeloje falu közelében állomásoztak az ukrán katonák, amikor az oroszok megpróbálták kiszorítani őket.
A lap szerint az ukrán fegyveres erők kitartóan védekeztek, így minden támadást visszavertek Donyeck és Luhanszk területén.
Fotó: Sofiia Gatilova / Stringer / Reuters -
A Kreml szerint a török kormány megsértette Oroszország és Törökország megállapodást azzal, hogy visszaadták Ukrajnának az Azov-ezred fogságba ejtett katonáit szombaton.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szombaton jelentette be, hogy Mariupol város védőinek parancsnokai visszatértek vele Ukrajnába. A Kreml részéről Dmitrij Peszkov szóvivő erre reagálva közölte, hogy Törökország ezzel megsértette az alkut, és azt, hogy ezek valójában a szélsőjobboldali Azov-ezred fegyveresei voltak.
Ez nem kevesebb mint a közvetlen megsértése az érvényben lévő megállapodás feltételeinek. Mi több, ebben az esetben a feltételeket az ukrán fél mellett a török fél is megsértette
– mondta.
A szóvivő szerint az egyezségben az állt, hogy az Azov tagjainak Törökországban kellett volna maradniuk mindaddig, amíg az ukrajnai konfliktus véget nem ér. Dmitrij Peszkov azt is hozzátette, hogy őket egyik fél sem tájékoztatta a hadifoglyok Ukrajnába való átszállításáról.