Boris Pistorius német védelmi miniszter a francia Le Monde-nak adott interjúban – amelynek rajta kívül alanya volt Sebastien Lecornu francia védelmi miniszter is – közölte: nem vetették el annak lehetőségét, hogy átadják Ukrajnának a nagy, mintegy 500 kilométeres hatótávolságú Taurus rakétákat.
Ezekkel a rakétákkal az ukránok (elméletileg) akár Moszkva ellen is csapást hajthatnának végre, de az átadás feltétele a várakozások szerint az lenne, hogy csak Ukrajna nemzetközileg elismert területén lőjenek velük orosz célpontokat. Pistoriust a Le Monde újságírója arról kérdezte, hogy meggondolták-e magukat ezek átadásával kapcsolatban.
Nem, nem vetettük el a cirkálórakéták átadását. Pusztán megvizsgáljuk a kérést és annak következményeit. Figyelembe kell venni például a jogi és technikai szempontokat is
– mondta a Kyiv Independent szemléje szerint a védelmi miniszter, hozzátéve: az már egyértelmű számára, hogy „ukrán barátaiknak” milyen előnyöket biztosítana a rakéta, de ettől függetlenül meg kell fontolni az átadását.
Az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij ezt az amerikai szenátoroknak mondta, miközben Ukrajna támogatása mellett érvelt.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön azt mondta amerikai szenátoroknak, hogy ha az amerikai pénzek elapadnak a háborúra, annak kaszkádszerű hatása lesz, és végül az európai országok is ugyanezt fogják tenni – írja a CNN.
Zelenszkij arra figyelmeztetett, hogy Oroszország győzne, ha az USA elállna a segítségnyújtástól.
Önök pénzt adnak, mi életeket adunk
– mondta a szenátoroknak küldött üzenetében a résztvevők szerint.
Emellett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ugyanazt a tanácsot adta a törvényhozóknak, amit két évvel ezelőtt mondtak neki, Tim Kaine demokrata szenátor szerint, aki ezt erőteljes pillanatnak nevezte.
Zelenszkij azt mondta, hogy amikor ez a háború elkezdődött, ön adott egy nagyon jó tanácsot Ukrajnának, maradjon egységes és maradjon erős. Szóval mi az én üzenetem két és fél évvel később? Maradjatok egységesek és erősek
– mondta Kaine a CNN műsorvezetőjének, Manu Rajunak.
Recep Tayyip Erdogan török elnök kijelentette, hogy nem ért egyet azzal a negatív hozzáállással, amelyet más vezetők tanúsítanak orosz kollégájával, Vlagyimir Putyinnal szemben – idézték őt a török televíziók.
Erdogan szerint Oroszország nem olyan ország, amelyet figyelmen kívül lehet hagyni, és megismételte, hogy reméli, sikerül megoldást találni a fekete-tengeri gabona-kezdeményezés felélesztésére, amelyből Moszkva júliusban kilépett – írja az al-Dzsazíra.
A [politikai] vezetők és miniszterelnökök egyaránt negatívan viszonyulnak Putyinhoz. Természetesen mi nem hordozzuk vagy tükrözzük ezt az álláspontot. Én sem tartom helyesnek ezeket a megközelítéseket, mert Oroszország nem egy szokványos ország
– idézték Erdogant.
„Legyen szó a területéről vagy a világban elfoglalt helyéről, Oroszországnak egyértelmű helye van. A gabonatermelést tekintve Oroszország most a kevés országok egyike a világon. Most nem lehet figyelmen kívül hagyni egy ilyen országot” – mondta.
Egy amerikai tisztviselő szerint az ATACMS nem lesz része az Ukrajnának szánt amerikai csomagnak, amelyet pénteken jelentenek be – értesült a Sky News.
Amanda Sloat, a Nemzetbiztonsági Tanács Európáért felelős vezető igazgatója az MSNBC-nek elmondta, hogy a nagy hatótávolságú rakétarendszerek nem fognak Kijevbe kerülni, annak ellenére, hogy a héten egyre több retorika hangzott el a bevonásukkal kapcsolatban, és Jake Sullivan néhány perccel ezelőtt azt mondta, hogy „az asztalon vannak”.
Arra a kérdésre, hogy miért nem kerülnek be, azt mondta:
Nem fogom megelőzni a kormányzaton belül zajló tanácskozásokat. Maga Biden elnök mondta, hogy az ATACMS nem került le az asztalról, de ezt nem fogjuk bejelenteni.
Azt sem volt hajlandó megmondani, hogy küldenek-e még több kazettás bombát.
Az orosz kormány „ideiglenes korlátozást” vezetett be a gáz és a gázolaj exportjára, hogy megpróbálja stabilizálni a belső piacot – közölte a Kreml.
A tilalmat ahogy bejelentették és életbe is lépett egy rendelet szerint.
Emellett az orosz kormány rugalmas exportvámokat vezetett be az élő állatokra, halakra, tejtermékekre, zöldségekre, gyümölcsökre és számos más árura, a vonatkozó kabinethatározat szerint 4-7 százalékos mértékben, 80 rubel/dollár feletti árfolyam esetén.
A listán szerepel még a kávé, a tea, a gabonafélék, az elkészített hús- és haltermékek, a cukor és édességek, a kakaó, az alkoholos és alkoholmentes italok, a dohánytermékek és az állati takarmányok. Néhány termék esetében vannak kivételek – írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
Kezdődik az Index pénteki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A csütörtöki percről percre cikkünk legfontosabb hírei a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!