Szergej Lavrov orosz külügyminiszter októberben Phenjanba látogat, hogy folytassa a tárgyalásokat észak-koreai kollégájával a Vlagyimir Putyin orosz elnök és Kim Dzsongun észak-koreai vezető által Moszkvában nemrégiben kötött megállapodások nyomán – jelentette a Reuters.
Putyin nemrég fogadta Kim Dzsongunt, a két vezető négy év után először tartott személyes csúcstalálkozót.
Amerikai tisztviselők akkor arra figyelmeztettek, hogy a két vezető olyan fegyvertárgyalásokat folytathat, amelyek után Phenjan fegyvereket adhat Moszkvának, ezeket az inváziós erők aztán az Ukrajna elleni háborúban használhatnák fel.
Kedves olvasóink!
Véget ért az Index szombati élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb hírei a következők voltak:
Köszönjük kitartó figyelmüket, tartsanak velünk vasárnap is!
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter októberben Phenjanba látogat, hogy folytassa a tárgyalásokat észak-koreai kollégájával a Vlagyimir Putyin orosz elnök és Kim Dzsongun észak-koreai vezető által Moszkvában nemrégiben kötött megállapodások nyomán – jelentette a Reuters.
Putyin nemrég fogadta Kim Dzsongunt, a két vezető négy év után először tartott személyes csúcstalálkozót.
Amerikai tisztviselők akkor arra figyelmeztettek, hogy a két vezető olyan fegyvertárgyalásokat folytathat, amelyek után Phenjan fegyvereket adhat Moszkvának, ezeket az inváziós erők aztán az Ukrajna elleni háborúban használhatnák fel.
Az Ukrajnának nyújtott támogatásukkal a nyugati hatalmak gyakorlatilag közvetlenül is beavatkoztak az ukrajnai fegyveres konfliktusba – mondta Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az ENSZ-ben tartott sajtótájékoztatóján.
„Nevezhetjük, aminek akarjuk, de velük harcolunk. Hibrid háborúnak nevezzük ezt, de ez nem változtat az igazságon” – tette hozzá.
Oroszország reméli, hogy ismét az olimpiai közösség része lehet – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.
Újságíróknak nyilatkozva Peszkov azt mondta, reméli, hogy „végül győz a józan ész”, és Oroszország újra az olimpiai család része lehet.
Júliusban a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) közölte, hogy Oroszország és Belarusz nem kap meghívást a 2024-es párizsi nyári játékokra.
A két ország sportolói azonban semleges zászló alatt továbbra is versenyezhetnek.
Szombat este hangos robbanások hallatszottak a megszállt Tokmakban és Bergyanszkban, közölte Ivan Fedorov, Melitopol polgármestere.
Fedorov korábban arról írt Telegram-csatornáján, hogy Ukrajna egyre közelebb kerül Tokmak városához, ahogy halad előre az ellentámadás.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter azzal vádolta az amerikaiakat és az európaiakat, hogy nem tartják be az ígéreteiket, beleértve a jogilag kötelező érvényűeket is, és szerinte a Nyugat „gyarmatosító” módszereket alkalmaz.
„A kollektív Nyugat már régen elutasította az egyenlőség elvét, lenézve a világ többi részét” – mondta a tárcavezető, hozzátéve, hogy a nyugati országok nem tartják be ígéreteiket, beleértve a NATO ígéretét, hogy nem terjeszkednek Oroszország irányába.
„Ahogy Vlagyimir Putyin orosz elnök rámutatott, valójában a Nyugat tekinthető a hazugságok birodalmának” – tette hozzá.
Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes felszólította az ukránokat, hogy lehetőség szerint hagyják el a Krímet, és várják meg a félsziget „megszállásmentesítését” a kormány által ellenőrzött területen vagy harmadik országokban.
Ukrajna szombaton újabb rakétatámadást hajtott végre Szevasztopol ellen az orosz megszállás alatt álló Krím félszigeten, egy nappal azután, hogy támadást intézett a Fekete-tengeri Flotta főhadiszállása ellen.
Az ukránok Storm Shadow (a Vihar Árnyéka) típusú rakétákkal támadták pénteken Ukrajna Szevasztopol városát – közölte az ország légiereje a Sky News nevű híroldallal.
A jelentések szerint egy ember eltűnt, miután az ukrán hadsereg rakétatámadást indított a fekete-tengeri orosz flotta főhadiszállása ellen Szevasztopolban.
Az orosz védelmi minisztérium először arról számolt be, hogy egy katona meghalt a támadásban, majd később azt közölte, hogy az illető eltűnt. Az eltűnt személy a fegyveres erők tagja volt, de egyéb információt nem közöltek róla az oroszok – írja a lap.
A védelmi minisztérium azt is állította, hogy további öt, a szevasztopoli létesítményt célzó rakétát lőttek le.
Úgy tudni, hogy legalább egy ukrán rakéta eltalálta a kijelölt célpontot, és tüzet okozott.
32-re emelkedett a sérültek száma a Kremencsuk elleni orosz rakétatámadást követően – közölte a kremencsuki kerületi katonai közigazgatás vezetője a Suspline médiával, írja a The Telegraph.
A sérültek között gyerekek is vannak, és három ember állapota továbbra is kritikus – mondta. Az oroszok péntek este támadták meg a várost.
Az ukrán hadsereg közölte, hogy szombaton Oroszország tizenöt iráni gyártmányú Sahíd drónnal támadt a délkeleti frontvonalon Zaporizzsja megyében, valamint északabbra Dnyipropetrovszk megyében. Állítása szerint tizennégy drónt semmisítettek meg.
Ukrán parancsnokok a Reuters brit hírügynökségnek elmondták, hogy az oroszok által májusban elfoglalt Donyeck megyei település, Bahmut körzetében heves harcok folynak a nyugati országok szállította nehézfegyverekkel.
Miután a múlt héten visszafoglalták Kliscsijivika falut, most 150 milliméteres tarackok segítségével nyomulnak előre. Zaporizzsja megye kormányzója, Jurij Malasko bejelentette, hogy Oroszország előző nap 86 csapást mért a megye 27 településére. Malasko szerint egy 82 éves polgári lakos meghalt a tüzérségi támadásban.
A szomszédos Herszon megye közigazgatási vezetője, Olekszandr Prokugyin elmondta, hogy a pénteki orosz támadásokban egy ember halt meg és hárman sebesültek meg. Oroszország huszonöt aknát lőtt ki Herszonra. Találat ért több lakónegyedet, egészségügyi és oktatási intézményt, írja az MTI.
Két civil megsérült az orosz ágyúzás során Herszonban – közölte a területi közigazgatás szombaton.
A támadásban egy 65 éves nő és egy 27 éves férfi sérült meg.
Azt nem pontosították, hogy mikor történt a támadás. Egyes hírek szerint helyi idő szerint délután három órakor szólalt meg a légiriadó.
Az orosz erők az elmúlt héten 12 kombinált csapást mértek ukrán repülőgépek javítására szolgáló létesítményekre, valamint külföldi zsoldosok állomáshelyeire, részben megsemmisítve a nyugati cirkálórakétákat és az Ukrajnának adományozott szegényítetturán-tartalmú lőszerek egy részét – közölte az orosz védelmi minisztérium, írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
Az ENSZ ellenzi a szegényített uránt tartalmazó lövedékek használatát – közölte a főtitkár hivatala.
A Fehér Ház viszont azt közölte, hogy az Ukrajnának átadott lövedékek nem jelentenek radioaktív veszélyt, írja a Korrespondent.
Kaiser Ferenc a szegényítetturán-tartalmú lövedékekről lapunk kérdésére kifejtette: a szegényített uránt az urándúsítás során állítják elő vagy a reaktorokban lévő kiégett fűtőelemek megtisztítása/újrafeldolgozása közben keletkezik.
Kaiser Ferenc kitért arra is, hogy a lőszert szárnystabilizált nyíllövedék formájában juttatják célba, „ez gyakorlatilag egy nagy sűrűségű, nehéz dárda, kifejezetten az ellenséges harckocsik leküzdésére. A többi célpontnak a harcmezőn nincs olyan páncélvédettsége, amit a 120 milliméteres repeszromboló gránát ne lenne képes megsemmisíteni.”
„A szegényített uránt a lövedékekben egyáltalán nem a radioaktivitása miatt alkalmazzák, és a fegyver alkalmazása során maghasadásos láncreakció sem következik be. A szegényített urán enyhén radioaktív, de aktivitása még a természetes uránénál is kisebb” – írta a lövedékről blogoldalán Aszódi Attila, leszögezve: nem nukleáris fegyverről van szó.
Mohammed Shiá asz-Szudáni iraki miniszterelnök a következő hetekben Moszkvába látogat – közölte az iraki külügyminisztérium.
Arról egyelőre nincs információ, hogy a kormányfő miről tárgyal Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.
Mihail Razvozsajev, a 2014-ben elcsatolt félszigeten található Szevasztopol kormányzója nyugalomra intette az aggódó lakosokat a tegnapi ukrán rakétatámadást követően.
Az orosz légvédelmi rendszerek „válaszoltak” a támadásra, ezért rakétatörmelékek szóródtak szét Szevasztopol városa fölött – írta a Telegramon.
„Látom a közösségi oldalakon a szevasztopoli óvóhelyekkel kapcsolatos üzeneteket. Mindenkit komolyan kérünk: hagyják abba a pánikkeltést, és ne tegyenek ezzel szívességet az ellenségeinknek. Pont az a céljuk, hogy eluralkodjon a pánik köztünk” – mondtaRazvozsajev, írja az al-Dzsazíra pánarab hírtelevízió.Ukrajna „nagyon várja”, hogy megkapja az amerikai Abrams harckocsikat, de azokat csak a jól előkészített áttörési műveleteknél vetik be – mondta Kirilo Budanov, az ukrán védelmi hírszerzés vezetője a The War Zone-nak.
Budanov megjegyezte, hogy a z elmúlt hónapokban az Ukrán Védelmi Erők több fronton is folytatták ellentámadásaikat. Ennek ellenére az oroszok veszteségei még mindig magasabbak, mint az ukránoké.
A norvég rendőrség letartóztatta a Wagner zsoldoscsoport egy volt parancsnokát, akit azzal gyanúsítanak, hogy illegális határátlépést kísérelt meg vissza Oroszországba, miután 2023 elején menedékjogot kért Norvégiában – írja a Sky News.
Andrej Medvegyev, akinek januárban sikerült megszöknie Oroszországból a Norvégiával közös sarkvidéki határon keresztül, elmesélte, hogy az orosz őrök lövései alatt menekült meg. Megosztotta az Ukrajnában a Wagner-csoportnál töltött szolgálati idejéről szerzett tapasztalatait is.
Pénteken késő este a rendőrség közleményt adott ki, amelyben jelezte, hogy letartóztattak egy húszas éveiben járó férfit, aki megpróbálta jogellenesen átlépni az orosz határt, de tartózkodott a személyazonosságának felfedésétől. A finnországi Finnmark helyi rendőrtisztje nem volt hajlandó részleteket közölni a letartóztatott személyről.
Medvegyev norvégiai ügyvédje, Brynjulf Risnes azt mondta, hogy védence letartóztatásakor félreértés történt.
Azért ment fel, hogy megnézze, meg tudja-e találni azt a helyet, ahol januárban átkelt Norvégiába. Megállították, amikor egy taxiban ült. Soha nem volt a határ közelében ... Soha nem állt szándékában átlépni a határt Oroszországba
– mondta Risnes.
Szeptember 22-én egy orosz támadásban meghalt egy donyecki lakos. Egy másik személy megsebesült – írja az Ukrinform.
Szeptember 22-én az oroszok megöltek egy lakost a Donyecki területen. Az elmúlt nap folyamán egy másik személy megsebesült a régióban
– tette közzé Ihor Moroz, a Donyecki Regionális Katonai Adminisztráció megbízott vezetője a Facebookon.
Szeptember 21-én este az oroszok két csapást mértek az Iszkander rakétarendszerből a Donyecki terület Kurakhove városának központjában lévő lakónegyedre. Tizenöt civil és egy rendőr megsebesült.
Az orosz erők Onyx szuperszonikus rakétákkal lőtték Odesszát az éjjel, a területet két rakéta találta el. Natalija Humenjuk, a Déli Védelmi Erők sajtóközpontjának vezetője közölte, a támadásban senki sem sérült meg és súlyos károk sem keletkeztek.
Az Unian kiemelte, a tájékoztatás nem adott hírt a rakéta becsapódásának pontos helyéről.
Natalija Humenjuk megjegyezte, az orosz erők egyre gyakrabban támadják a déli frontszakaszokat.
Az ukrán hadsereg szeptember 22-én pénteken sikeres támadást hajtott végre a Krím félszigeten az orosz flotta főhadiszállása ellen.
Kyrylo Budanov, az ukrán hírszerzési főigazgatóság vezetője elmondta, a támadás következtében legalább 9 ember meghalt és 16 megsérült. Hozzátette, a sérültek között orosz tábornokok is vannak – írta az Unian.
Budanov szerint a csoport parancsnoka, Olekszandr Romancsuk vezérezredes és a vezérkari főnök, Oleg Cekov altábornagy állapota súlyos.
A vezető nem erősítette meg a korábban felröppent hírt, miszerint Viktor Nikolajevics Szokolov admirális a támadás egyik áldozata lenne.
Brit tisztviselők diplomáciai megbeszéléseket folytattak a Kreml kulcsfontosságú képviselőivel a globális biztonságról a folyamatban lévő ukrajnai konfliktus közepette – írja a Sky News.
A diszkrét megbeszélések az elmúlt 18 hónap során különböző helyszíneken zajlottak, például Bécsben és New Yorkban. A megbeszélések elsősorban az Egyesült Királyságot és a nemzetközi közösséget egyaránt érintő biztonsági problémákról szóltak, és olyan témákat érintettek, mint a gabonahiány és a nukleáris biztonság.
Az Egyesült Királyság azonban nem folytatta aktívan a konfliktus diplomáciai megoldását célzó béketárgyalásokat, amit egy magas rangú brit diplomata is megerősített, aki részt vett néhány ilyen beszélgetésen.
Folyamatosan tartjuk a kapcsolatot, és úgy érezzük, hogy az ukrajnai háború alatt elengedhetetlen a nyílt párbeszéd fenntartása
– mondták.
Semmiképpen sem osztjuk fel az ország egyes részeit, vagy kötünk békeszerződéseket senki nevében, de létfontosságú, hogy nyitva tartsuk ezt a kapcsolattartási vonalat
– tették hozzá.
Két brit hadifogoly az oroszok bánásmódját rosszabbnak nevezte, mint az ISIS harcosaiét. Ezt az orosz fogságból való szabadulásuk évfordulóján mondták – írja az Unian.
A tavaly kiszabadult öt brit katona közül ketten elmesélték, milyen nehéz volt újjáépíteni az életüket a fogságban elszenvedett kínzások után.
A fogságban megverték és maradékkal etették, megkéselték és áramütéssel kínozták őket.
Ablak nélküli, 30 fogollyal teli cellákban aludtak. Tetves ruhákat kellett hordaniuk, miközben családjaik kétségbeesetten próbálták kiszabadítani őket a fogságból. Színlelt kivégzéseknek vetették alá, és arra kényszerítették a foglyokat, hogy énekeljék az orosz himnuszt. A vécéjük egy műanyag palack volt.
John Harding, az egyik brit hadifogoly a többiekhez hasonlóan poszttraumás stressz zavarban és álmatlanságban szenved. Celláját folyamatosan kamerák figyelték. A fogságban, valahányszor elaludt, egy őrt küldtek, hogy felébressze. Valahányszor lehunyja a szemét, mindig a verés jut eszébe.
Egyszer egy cellába zártak. Négy fickó lejött, kinyitották a cella ajtaját, zsákot húztak a fejemre, kihúztak, és 20-25 percig vertek. A sz*rt is kiverték belőlem. Egyetlen kérdést sem tettek fel nekem. Nem akartak semmilyen információt
– mondta.
A verés következtében Harding farokcsontja és mellkasának valamennyi bordája eltört. Mielőtt Ukrajnába érkezett volna, önként jelentkezett a kurdok mellé Szíriába, az ISIS ellen harcolni.
Azt mondanám, hogy az orosz hadsereg kegyetlensége rosszabb, mint az ISIS-é. Szíriában harcoltam az ISIS ellen, és az orosz hadsereg mellett az ISIS úgy nézett ki, mint egy csapat kib*szott cserkész. Eltartott egy darabig, mire ezt felismertem
– tette hozzá.
Egy másik katona arról beszélt, hogy a kínzások közül, amelyeknek ki volt téve, a legsúlyosabb a pszichológiai volt, az állandó kivégzéssel való fenyegetés.
Majdnem minden nap kivittek, és csuklyát húztak az arcomra. Minden alkalommal rettenetesen megrémültem
– mondta.
Az oroszok nagy pontosságú Kalibr rakétákat halmoznak fel az őszi és téli ukrajnai csapásokhoz a kritikus információs infrastruktúra ellen – mondta Natalija Humenjuk, a Déli Védelmi Erők szóvivője. Hozzátette, hogy az a tény, hogy Oroszország most nem használ tengeri rakétákat, arra utalhat, hogy bizonyos potenciállal készülnek őszre és télre.
Légifölényük van, rakétakészletük van, és azt próbálják megújítani. Sajnos a szankciók nem működnek abszolút módon, hogy megakadályozzák ezt a termelést. Az ellenség bebizonyította, hogy ha szünetet tartanak, akkor képesek bizonyos számú rakétát felhalmozni
– fogalmazott.
Egy Rosztovi régióból származó Wagner-zsoldos hat hónapnyi szolgálat után hazatért a frontról, aminek örömére áthívta magához barátját, akivel együtt italoztak.
A férfiak végül csúnyán összevesztek, ami odáig fajult, hogy a katona többször is kést szúrt barátja hátába. Amikor a férfi már eszméletlenül feküdt a padlón, a zsoldos brutálisan megerőszakolta barátját egy seprűvel.
Az eset még augusztusban történt, azonban csak most került a nyilvánosság elé.
Az Unian emlékeztet, az orosz Wagner-csoport zsoldosai főként elítélt bűnözőkből állnak, akiket katonai szolgálatukért cserébe mentettek fel a börtönbüntetés alól.
Az Egyesült Államok arra kérte Lengyelországot, hogy tisztázza Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök szavait, miszerint országa jelenleg nem nyújt katonai segélyt Ukrajnának, mert újra felfegyverkezik – írja az Ukrajinszka Pravda.
A névtelenség fenntartása mellett nyilatkozó tisztviselő szerint Lengyelország továbbra is elkötelezett Ukrajna támogatása mellett, de pontos álláspontja nem világos. Hozzátette azonban, hogy a Kijev és Varsó közötti nézeteltérések még nem vezettek az Ukrajnát támogató koalíció egységének felbomlásához.
Egy európai diplomáciai forrás elmondta, hogy lengyel diplomaták négyszemközt biztosították külföldi kollégáikat arról, hogy
Lengyelország továbbra is katonai támogatást nyújt Ukrajnának, még ha kisebb mértékben is.
A forrás hozzátette, hogy Lengyelország Ukrajnának nyújtott támogatásának elvesztése katasztrofálisnak bizonyulhat az ukrán katonai kampány szempontjából, mivel a NATO egységének aláásásával fenyeget.
Abbasz Galljamov három éven keresztül dolgozott Vlagyimir Putyin beszédírójaként, most száműzetésben él Izraelben. Galljamov meglepő dolgokat mondott el arról, hogy milyen volt az orosz elnökkel dolgozni.
„Összesen három évig dolgoztam Vlagyimir Putyin orosz elnök beszédírói csapatában. Több tucat nyilvános és nem nyilvános ülésen voltam jelen. Putyin minden alkalommal teljesen racionálisnak, tökéletesen logikusnak tűnt, és mindig észszerű döntéseket hozott” – mondta Galljamov. Hozzátette, az orosz elnök nagyon türelmes és kedves volt, soha nem volt tiszteletlen másokkal szemben.
Galljamov úgy véli, Putyin kedvessége csak álca lehetett, ami addig tart, amíg nem veszélyeztetik a hatalmát. Úgy véli, ez a kedvesség vitte előre karrierjében, amelyet arra használt, hogy a kormánytagok vakon bízzanak benne, és szó nélkül kövessék a parancsait.
Putyin egykori bizalmasának beszámolójáról itt írtunk bővebben.
Az Országos Rendőr-főkapitányság közleménye szerint Magyarország területére szeptember 22-én 0 óra és 24 óra között az ukrán–magyar határszakaszon 6498 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 5191 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 78 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Dmitrij Medvegyev, Oroszország korábbi elnöke Telegram-csatornáján írt Lengyelország legutóbbi döntéseiről az orosz–ukrán háború kapcsán.
Lengyelország kiterjesztette az ukrán gabona szállítására vonatkozó tilalmat a területére. Még csak meg sem hallgatta az Európai Bizottságot. A lengyelek példáját azonnal követte a többi EU-tagállam, a szlovákok és a magyarok
– kezdi a bejegyzését a volt orosz elnök.
Leírja azt is, hogy Kijev azonnal panaszt tett a Kereskedelmi Világszervezetnél, azzal vádolva szomszédait, hogy segítik az oroszokat.
Nagyszerű munkát végeznek a nevükben. Nehéz ennél sértőbb szemrehányást találni az olyan ruszofóboknak, mint a lengyelek
– folytatta Medvegyev.
Hozzáteszi, hogy szerinte nyilvánvaló az, hogy a legközelebbi szövetségeseik sem tekintik egyenrangú partnernek Ukrajnát.
New Yorkban, az ENSZ közgyűlésén a lengyelek azzal fenyegették Ukrajnát, hogy abbahagyják a modern fegyverek szállítását is, mivel nekik maguknak nagyobb szükségük van rájuk. Vagyis tulajdonképpen megvárják, amíg az ukránok elpusztítják magukat. Lengyelország tudja, hogy mit kell csinálni mások földjével
– írja.
Ilyen szövetségesekkel nincs szükség ellenségekre. Csak kár ezeknek az országoknak az embereiért, állampolgárok milliói fognak egyszerűen eltűnni. Reméljük, hogy eltávolítják őket a politikai palettáról
– zárta sorait a volt elnök.
Az orosz hadsereg megsemmisített egy amerikai M109 Paladin önjáró löveget Kupjanszk irányában – írja a Redakova Telegram-csatorna.
Orosz vadászgépek légicsapást mértek az ukránok ideiglenes állomáshelyeire Novoljubivka és Nyevszkoje körzetekben. A Ka–52-es, a Mi–28-as harci helikopterek és a támadó repülőgépek legénységei viszont az ukrán ember-, fegyver- és felszereléskoncentrációkra mértek csapást.
Orosz harci gépek megsemmisítettek három aknavetőt és egy radarállomást is. Ezenkívül a légvédelmi és elektronikai harci eszközök az ukrán hadsereg drónjaira mértek csapást.
Az elmúlt hónapokban az Ukrán Védelmi Erők több fronton is folytatták ellentámadásaikat. Ennek ellenére az oroszok veszteségei még mindig magasabbak, mint az ukránoké – mondta a Warzone-nak adott interjújában Kirilo Budanov, az ukrán védelmi hírszerzés vezetője. A politikus hangsúlyozta, hogy nem ismeri a pontos számokat, de „minden veszteségünk – mind a halottak, mind a sebesültek – megnőtt a támadó akciókra való áttéréssel”.
Van egy nagyon érdekes vonás, hogy annak ellenére, hogy támadó oldalon vagyunk, a veszteségeink még mindig alacsonyabbak, mint az ellenség védekező oldalán
– fogalmazott. A katonai hírszerzés vezetője ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Ukrajnának „valamit változtatnia kell”.
A következtetés az, hogy további fegyverekre lesz szükségünk, amelyek még megváltoztathatják a jelenlegi egyensúlyt. Mert ha kizárólag az emberi erőforrások szempontjából nézzük a helyzetet, ha összehasonlítjuk az ukrán potenciált az oroszokkal, akkor az oroszok sokkal több emberi erőforrással rendelkeznek. Ezért nem folytathatjuk tovább a katonát katonáért harcot. Ez nem fogja meghozni a kívánt eredményeket
– vélekedett Budanov az Unian szerint. Ukrajna védelmi hírszerzésének vezetője hangsúlyozta, nagy hatótávolságú fegyverrendszerekre van szükségük, hogy eltalálják az orosz parancsnoki állásokat.
A helyiek erős robbanásról számoltak be Szevasztopolban, helyi idő szerint reggel fél kilenc körül. A robbanáshullámtól még az ablakok is megremegtek – írja a 24tv.ua.
A krími lakosok először egy repülő rakéta hangját, majd a robbanást hallották – írja a lap. Hozzáteszik, hogy a robbanás Inkermannál történhetett, ahol egy olajraktár is található.
Később a szevasztopoli vezetés azt írta, álhír, hogy megsérült volna az olajraktár és a katonai fegyverraktár. Állításuk szerint mindkettő épségben maradt.
Köszönetet mondott pénteken Kanadának Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az Oroszország elleni háborúban nyújtott segítségért, mondván, Ottawa segítsége ezrek életének a megmentéséhez járult hozzá – írja az MTI.
2022 eleje óta Kanada több mint 8 millió kanadai dollár támogatást nyújtott Ukrajnának.
Az Ukrajnának nyújtott kanadai támogatás fegyverekkel és felszereléssel lehetővé tette a számunkra, hogy életek ezreit mentsük meg
– mondta az ukrán elnök, aki most látogatott először Kanadába a háború kezdete óta.
Röviddel az ukrán elnök beszéde előtt Justin Trudeau kanadai elnök bejelentette, hogy Kanada újabb 650 millió kanadai dollár értékű katonai segítséget nyújt három év alatt Ukrajnának, 50 páncélozott járművel.
Ottawa kiképzőket is küld majd Ukrajnába, akik segítenek az ukrán pilótáknak a nyugati F–16-os vadászgépek vezetésére való kiképzésében.
Tovább fogunk dolgozni nyugati partnereinkkel, közöttük a NATO-val, hogy határozott támogatást nyújtsunk. Folytatjuk a gazdasági segítségnyújtást is a jövő évben Ukrajna számára, hogy erős, dinamikus és virágzó demokratikus ország maradhasson
– mondta Justin Trudeau.