A Hamász célja, hogy destabilizálja Izraelt és terrorban tartsa a lakosságot

„A Hamász célja továbbá az is, hogy destabilizálja Izraelt és terrorban tartsa az ottani lakosságot. Ezenfelül nem titkolt szándékuk az is, hogy minél több telepessel, katonával és civillel végezzenek a konfliktus során” – fogalmazott lapunknak Tárik Meszár.

A kutató szerint több tényező befolyásolhatta, hogy az izraeli titkosszolgálatoknak nem sikerült megakadályozniuk az előre kitervelt véres támadást.

Egyrészt az Izraelben kialakult belpolitikai krízis elterelhette a hatóságok figyelmét a nemzetbiztonsági kérdésekről és a prioritásokról. Emellett az izraeli titkosszolgálatok sem mindig hibátlanok, és valószínűsíthetően az összes belügyi szerv hibázott. Az is tény, hogy Izraelben kialakult egy bizonyos hamis biztonságérzet, mivel a katonai és titkosszolgálati intézkedések idáig hatékonyan védték az országot. Mindezek miatt felkészületlenül érte őket a támadás, amelynek volumene egyébként jóval nagyobb volt a korábbiakban megszokottaknál

– fejtette ki az Eurázsia Központ kutatója.

Eszkalálódás vagy elfojtás?

Válaszolva a kérdésre, hogy lehet-e számítani kiterjedt konfliktusra, illetve beavatkozhatnak-e a régió más államai is, a kutató elmondta: a jelenleg kirobbant konfliktus bonyolult és változékony helyzetet mutat, más államok (területéről működő csoportok) beavatkozása már most is jelen van a viszályban.

A libanoni Hezbollah például már aktív szerepet játszik, és nem kizárható, hogy a háttérből Irán is befolyásolja az eseményeket. Az tény, hogy ez utóbbi nem vállalja fel a nyílt harcot, de ez nem is olyan meglepő, mivel a perzsa ország híres arról, hogy proxyállamokon vagy szervezeteken keresztül avatkozik be a különböző konfliktusokba. Például támogatja a síita húszi lázadókat Jemenben, vagy éppen a síita militáns csoportokat Irakban. Továbbá azt is meg kell jegyezni, hogy az események alakulása nagyban függ a konfliktus egyéb potenciális résztvevőitől, például az Egyesült Államoktól vagy a regionális szereplőktől. Irán beavatkozása a palesztin–izraeli viszály legújabb fejezetébe nagyon is elképzelhető, de ez korántsem jelenti a nyílt hadviselést

– magyarázta lapunknak Tárik Meszár. Kiemelte, nem szabad elfelejteni, hogy a régió más államainak reakciói és a nemzetközi közösség döntései is meghatározó szerepet játszhatnak a konfliktus eszkalálódásában vagy éppen elfojtásában.

Irán ENSZ-képviselete legitimnek nevezte a Hamász iszlamista szervezet Izrael ellen indított támadását, ugyanakkor közölték, hogy Teheránnak nincs köze a műveletekhez. Az MTI hírösszefoglalója szerint az iszlamisták Izrael elleni támadását azonban Irán-szerte számos városban ünnepelték.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter telefonon beszélt Irán külügyminiszterével, akinek többek között azt mondta, hogy a háborús helyzet eszkalációját meg kell akadályozni. „Megerősítettem kollégámnak, hogy határozottan elítéljük a terrorizmust, és nem szeretnénk, ha tovább súlyosbodna a helyzet a Közel-Keleten. Elmondtam azt is, hogy a háborús helyzet eszkalációját meg kell akadályozni, s kifejeztem reményemet, hogy minden ország felelősségteljes viselkedést fog mutatni a következő napokban” – közölte Facebook-oldalán a magyar külügyminiszter. Később arról is tájékoztatást adott, hogy a magyar légierő két gépe 325 embert, köztük 46 gyereket menekített ki Izraelből.

Elvonja a figyelmet Ukrajnáról?

Arról, hogy elterelheti-e az Izraelt ért támadás a nyugati közvélemény figyelmét Ukrajnáról, a kutató azt mondta: az utóbbi két nap alapján egyértelműen kijelenthető, hogy az összes nagy nyugati hírportálon háttérbe szorultak az orosz–ukrán háborúról szóló hírek a palesztin–izraeli konfliktus miatt. Tárik Meszár szerint azonban fontos megjegyezni, hogy ezek a folyamatok erősen függenek az éppen zajló események intenzitásától és a konkrét fejleményektől is.

Tény, hogy a palesztin–izraeli konfliktus most világszerte jelentős figyelmet kap, és ez fokozódhat, ha ne adj’ isten ballisztikus rakéták bevonására is sor kerül. Összességében elmondható, hogy a világpolitikai események dinamikusak és gyorsan változnak, és a médiafigyelem is ennek megfelelően alakul

– vélekedett a kutató, aki hozzátette: mind a palesztin–izraeli konfliktus, mind az orosz–ukrán háború olyan események, amelyek fontosak, és befolyásolják a nemzetközi helyzetet, így mindkettőre továbbra is figyelni fog a közvélemény.

Demkó Attila, az MCC Geopolitikai Műhelyének vezetője szerint Izrael nagyon nehéz helyzetben van, nem szokott ilyen pusztításhoz hozzá a saját területén. Úgy vélekedett, hogy csak rossz, illetve rosszabb döntések lehetségesek, majd két lehetőséget vázolt fel, ezekről ebben a cikkünkben számoltunk be. Az Izraelt ért támadásról és a friss hírekről pedig itt olvashat.

(Borítókép: Ammar Awad / Reuters)

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!