A magyarok nagy többsége egyetért a nemzeti konzultációban megfogalmazott állásponttal: kétharmaduk ellenzi Ukrajna anyagi támogatását, amíg Magyarország nem kapja meg a neki járó uniós forrásokat, háromnegyedük pedig elutasítja az ukránok felfegyverzésének további 20 milliárd euróval való finanszírozását is – olvasható a Nézőpont Intézet legfrissebb közvélemény-kutatásában, amelynek részleteit pénteken közölték az MTI-vel.
A november 20. és 22. között ezer ember telefonos megkérdezésével készített kutatásban felidézték, hogy a konzultáció tizenegy kérdése közül kettő Ukrajna pénzügyi segélyezésére vonatkozik.
Az unió brüsszeli vezetése további 50 milliárd euróval akarja támogatni Ukrajnát, amit a magyar kormány mindaddig nem támogat, amíg Magyarország nem kapja meg a neki járó uniós pénzeket. Ezenfelül az Európai Unió további 20 milliárd eurót fordítana Ukrajna felfegyverzésére, mely tervvel szemben a magyar kormány inkább a tűzszünetet előmozdító kezdeményezéseket támogatná – írták.
A felmérés szerint míg az Európai Unió brüsszeli vezetése tagállami többletbefizetésből szeretné további 50 milliárd euróval támogatni Ukrajnát, addig a magyarok több mint kétharmada (69 százalék) nem ért egyet a további anyagi támogatással, amíg Magyarország nem jut hozzá az európai uniós forrásokhoz, és csak ötödük (22 százalék) tartaná ezt elfogadhatónak.
A Nézőpont Intézet kutatásában az áll, a magyarok háromnegyede (74 százalék) nem ért egyet azzal, hogy az Európai Unió tagállamai további 20 milliárd eurót adjanak Ukrajna felfegyverzésére, s alig egyötödük (19 százalék) ért csak egyet ezzel a javaslattal. „A kormány békepárti álláspontjával azonban nemcsak a kormánypárti szavazók (95 százalék), de a baloldaliak relatív többsége (48 százalék) is egyetért, szemben a brüsszeli javaslattal egyetértő baloldaliak kisebbségével (41 százalék)” – írták.
Még az uniós állásponttal általában nagyobb arányban egyetértő felsőfokú végzettségűek (58 százalék) és fővárosiak (54 százalék) körében is többségben vannak a felfegyverzés finanszírozását ellenzők, és ebben a kérdésben sincs olyan kiemelt társadalmi csoport, amely egyetértene a háborús erőfeszítések újabb pénzbeli támogatásával – olvasható a felmérésben.
Oleh Szencov ukrán rendező, aki jelenleg katonaként szolgál a hadseregben, egy több mint félórás videót posztolt arról, hogy milyen csaták zajlanak a fronton, Avdijivka település közelében – írta meg az Ukrajinszka Pravda.
A felvételen az látszódik, hogy az ukrán katonák miként védekeznek egy lövészárokban egy őszi nap hajnalban az orosz támadás ellen. A videó megtekintését saját felelősségre ajánljuk, mert egyes részei felkavaróak lehetnek.
A védők azt mondják a videóban, hogy az orosz katonák már nagyon közel vannak, minden oldalról támadnak, és már 15 méterre megközelítették őket. Az orosz támadást harckocsikkal, illetve gránátvetőkkel, kézigránátokkal is támogatták.
Úgy tudni, hogy a 13 ukrán katona közül hárman megsérültek, közülük egy súlyosan. Őt nagy nehézségek árán, de sikerült evakuálniuk. A videó azzal végződött, hogy az ukrán katonák sikeresen visszavonultak a páncélozott járműveikhez, elhagyták a csatateret, és átadták a súlyos sérültet az orvosoknak, akik már vártak rájuk.
Úgy tudni, hogy végül az összes ukrán katona túlélte az összecsapást. A frontról többször is érkeztek már videók a háború kezdete óta, de olyat, ami ilyen terjedelemben és alapossággal mutat be egy összecsapást, eddig még nemigen lehetett látni.
Oroszországnak sikerül szinte az összes kőolaját jóval a nyugatiak által bevezetett, hordónkénti 60 dolláros árplafon felett értékesítenie – állította egy orosz kormánytisztviselő.
A felső határt tavaly decemberben vezette be az Európai Unió, a G7-országok és Ausztrália azzal a céllal, hogy Moszkva ne tudja finanszírozni az ukrajnai invázióját – írja a Sky News.
Vlagyimir Furgalszkij, az orosz energiaügyi minisztérium tisztviselője azonban azt mondta, hogy „még a barátságtalan országok is megjegyzik, hogy az úgynevezett árplafon nem vált be”.
Hozzátette a parlament felsőházában tartott kerekasztal-beszélgetésen, hogy „az olaj több mint 99 százalékával jóval a 60 dolláros hordónkénti plafon felett kereskedtek”.
„Az orosz megszálló erők minden oldalról támadják a donyecki Avgyijivkát. Az ellenség aktívan dolgozik az ipari zóna irányában” – mondta Makszim Morozov őrnagy.
Az ukrán tiszt szerint Avgyijivkánál továbbra is kritikus a helyzet – írja az Unian Ukrán Hírügynökség.
Morozov szerint a heves támadások ellenére az ukrán erők jelentős veszteségeket okoznak az orosz hadseregnek.
Hozzátette, hogy az orosz hadsereg a légierejét használja, irányított bombák segítségével semmisíti meg az ukrán védelmi erők védelmi állásait.
Vlagyimir Putyin orosz elnök a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete (KBSZSZ) ülésén beszélt a„ Zsoldos” műveletről, amelynek célja, hogy visszaszorítsák a KBSZSZ-tagállamok állampolgárainak részvételét a különböző terrorista csoportokban. A műveletben a terroristák toborzási tevékenységét is vissza akarják szorítani – írja a TASZSZ.
Putyin egyúttal felhívta a figyelmet: a KBSZSZ kollektív gyors bevetési és műveleti reagáló erőinek, légierejének és békefenntartó erőinek fejlesztésére irányuló közös erőfeszítéseire.
Az orosz elnök szerint intézkedéseket hoztak a harckészültség fenntartása, az irányítási rendszerek javítása és a katonai személyzet képzésének fokozása érdekében.
Putyin arról is beszélt, hogy a különleges szolgálatok és a bűnüldöző szervek közötti együttműködés folyamatosan erősödött, különösen a „Zsoldos” művelet során.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!