Petr Pavel cseh államfő elmondta, hogy jelentősen megváltozhat jövőre az ukrajnai helyzet, s a mostani jelek szerint Ukrajna és a Nyugat számára nem a legjobb irányban.
Új helyzet jön létre, amelyet meg kell majd oldanunk
– mondta az elnök.
A közel-keleti konfliktussal kapcsolatban Petr Pavel úgy vélekedett, amennyiben tovább növekszik a világban az Izrael-ellenesség, és némely arab államban a szélsőségesség, a világban a terrorizmus megerősödésére lehet számítani.
Az ukrajnai helyzet alakulását Petr Pavel összekapcsolta a jövő évben esedékes oroszországi és egyesült államokbeli elnökválasztásokkal. Szerinte Oroszországban nem kell meglepetésre számítani, a jelenlegi elnök, Vlagyimir Putyin győzelme prognosztizálható. Az amerikai elnökválasztás várható eredménye azonban közel sem ilyen egyértelmű.
A választások nyilván az ukrajnai harctérre is hatással lesznek. „Putyin elnök világosan megmondta, hogy béketárgyalásokról addig szó sem lehet, amíg nem ismert az amerikai elnökválasztás eredménye. Ezzel világosan jelezte, hogy számára a lehetséges tárgyalásokon partnerként csak az Egyesült Államok jöhet szóba, és senki más, még a nagy európai országok sem” – ismertette véleményét a cseh elnök, aki elnöksége előtt hivatásos katonaként dolgozott, korábban a NATO-ban is töltött be különféle tisztségeket magas rangú főtisztként.
A cseh elnök szerint Vlagyimir Putyin továbbra is kitart azon világszemlélete mellett, hogy a fejleményeket a nagyhatalmak fogják meghatározni. Az oroszok Petr Pavel szerint arra számítanak, hogy Donald Trump sikere esetén képesek lesznek megegyezni az amerikaiakkal, függetlenül attól, mit gondol erről Ukrajna vagy Európa.
„Létrejöhet egy kompromisszum, amely Oroszországnak visszaadja a státusát a világpolitika kulcsfontosságú szereplőjeként, s a többieknek meg kell majd békélniük ezzel” –fejtette ki a cseh elnök, aki ennek lehetőségét „kellemetlen helyzetnek” minősítette.
Ukrajna csak néhány hónapot bír ki nyugati pénzügyi segítség nélkül – mondta a Financial Timesnak Krisztalina Georgieva, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója.
Kijev néhány hónapig képes lesz elviselni egy valószínűsíthető rövid távú finanszírozási hiányt
– mondta.
Mindemellett az IMF vezetője felszólította a nyugati országokat, hogy „sürgősen biztosítsanak több tíz milliárd dollárt” Ukrajnának, hogy ne kerüljön veszélybe az ország gazdasága.
A kijevi hatóságoknak nyújtott segélyek folyósításának további késedelme arra kényszerítheti őket, hogy visszatérjenek „olyan destabilizáló politikákhoz, mint a pénznyomtatás” – vélekedett.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap esti videóüzenetében megköszönte az Ukrán Biztonsági Szolgálatnak (SZBU), a légierőnek, valamint a katonai hírszerzésnek (HUR) és a Külföldi Hírszerző Ügynökségnek.
Egy szóval: hatalmas volt. Köszönöm!
– fogalmazott azzal kapcsolatban, hogy vasárnap az érintett szervek több akciót, köztük egy nagyobb dróntámadást hajtottak végre Oroszország ellen.
Hozzátette azt is, hogy ha a világ azt látja, hogy Ukrajna mindent megtesz azért, hogy megvédje magát, akkor segíteni fognak ebben. Továbbá megköszönte mindenkinek a munkáját, aki hétről hétre az ország védelme érdekében dolgozik.
A minap már beszámoltunk arról, hogy lehallgatókészülékeket találtak Valerij Zaluzsnij ukrán főparancsnok egyik lehetséges irodájában, valamint több közvetlen munkatársánál is.
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) vasárnap este közölte, hogy már meg is indították a vizsgálatot ebben az ügyben. Az eljárás az ukrán büntetőtörvénykönyv 359. cikkelyének második része szerint zajlik, amely a különleges eszközök segítségével történő illegális információszerzésről szól.
Az SZBU azt is tisztázta, hogy a poloskát – egyes ukrán sajtóbeszámolókkal ellentétben – nem Zaluzsnij eddig használt irodájában találták meg, hanem egy olyan helyszínen, amely a jövőben lehet majd a főparancsnok irodája (az Ukrajinszka Pravda ezzel kapcsolatban azt közölte saját forrásai alapján, hogy az irodába már be akarták költöztetni a főparancsnokot, és az ezt megelőző ellenőrzésen találták meg az eszközt).
Azt is közölték, hogy az eszköz az előzetes vizsgálati adatok szerint nem működött: nem találtak rajta az információ rögzítésére szolgáló tárhelyet, vagy olyan tartozékot, amelynek segítségével hangfelvételt továbbíthatott volna egy távoli eszköznek. Végül azt írták, hogy a vizsgálat már zajlik, és az SZBU munkatársai megteszik a szükséges jogi lépéseket.
Az ukrán légierő parancsnoka, Mikola Olescsuk közölte, hogy ismét lelőttek egy orosz Szu–25-ös katonai repülőgépet – de nem ők voltak.
Magabiztosan kijelenthetem, hogy ez nem az ukrán légvédelem volt
– fogalmazott a The Kyiv Independent szerint.
Az ukrán vezérkar szerint ez már a 325. repülőgép lehet, amelyet Oroszország elveszít a háború kezdete óta.
Az ukránok már többször is beszámoltak arról, hogy az oroszok (tévedésből) lelőhették a saját gépüket: legutóbb december 5-én mondták azt, hogy az orosz fél egy Szu–24-est lelőtt, amikor a gép éppen rakétát lőtt volna ki az Odesszai terület felé.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index hétfői élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései az alábbiak voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is.