Oroszország kedden bekérette Finnország moszkvai nagykövetét, hogy tiltakozzon az észak-európai országnak az Egyesült Államokkal kötött védelmi megállapodása ellen – számolt be az MTI
Marija Zaharova külügyi szóvivő tájékoztatása szerint a nagykövettel közölték, hogy Moszkva „nem hagyja válasz nélkül a NATO katonai potenciáljának a határain történő kiépítését, amely veszélyezteti az Oroszországi Föderáció biztonságát, és megteszi a szükséges intézkedéseket Finnország és NATO-szövetségesei agresszív döntéseivel szemben".
Az Egyesült Államokkal kötött hétfői megállapodás célja, hogy konfliktus esetén gyors katonai hozzáférést és segítséget biztosítson Finnországnak – közölték a bejelentés előtt tisztviselők.
A megállapodás 15 olyan finnországi létesítményt és területet sorol fel, amelyekhez az amerikai hadsereg akadálytalanul hozzáférhet, és ahol katonai felszerelést és lőszert is tárolhat, köztük négy légibázist és egy katonai kikötőt.
Az Ukrajinszka Pravda azt írta, hogy egy nemrég készült közvélemény-kutatás azt mutatta ki, hogy az ukránok egyre kevésbé bíznak Volodimir Zelenszkij elnökben.
A Kyiv International Institute of Sociology (KMIS) felmérése szerint Zelenszkij támogatottsága
mintegy 22 százalékkal csökkent az utóbbi egy évben.
2022 decemberében még 84 százalék mondta azt, hogy bízik benne, ez mostanra 62 százalékra csökkent. Ezzel párhuzamosan a tavalyi 5 százalékról 18 százalékra nőtt azok aránya, akik azt válaszolták, hogy nem bíznak az ukrán elnökben. Vagyis a két véglet közti differencia 79 százalékról 44-re szűkült.
Ezzel egy időben csökkent a bizalom Valerij Zaluzsnij ukrán főparancsnok iránt is, de jóval kisebb mértékben: a tavalyi 96 százalékról 88 százalékra esett vissza a mutató (és 4 százalék mondta azt, hogy nem bízik Zaluzsnijban).
Továbbá a válaszadók 59 százaléka mondta most azt, hogy Zelenszkijben és Zaluzsnijban egyaránt bízik, a válaszadók 96 százaléka pedig bizalmát fejezte ki általánosságban az ukrán hadsereg iránt (utóbbi megegyezik a tavalyi eredménnyel).
Az ukrán elnök és a főparancsnok támogatottsága azért is érzékeny téma, mert a két fél közt nem volt a legjobb a viszony az utóbbi hónapokban. Zaluzsnij például hétfőn a nyilvánosság előtt kritizálta Zelenszkij egyik korábbi lépését (amelyet már a korábbi sajtóhírek szerint sem fogadott örömmel).
Robert Brovdi, a Magyar Madarai nevű drónos felderítőcsapat vezetője egy eseményen arról beszélt, hogy mi miatt szenvedik el most a legnagyobb veszteségeiket a fronton.
Az Unian ukrán hírügynökség szerint azt mondta, hogy a háború kezdetén a legnagyobb ukrán veszteségeket az orosz tüzérség okozta, de most más a helyzet:
jelenleg az aknák és a drónok okozzák a legérzékenyebb veszteségeket Ukrajnának a fronton.
„Ma, amikor az ukrán hadsereg ellentámadásokat hajt végre, és behatol az ellenség területeire, a veszteségek harmadát az ellenségek aknái okozzák” – fogalmazott. Felhívta a figyelmet arra is, hogy az ukrán hadseregnek égető szüksége lenne olyan eszközökre, amelyek segítenek észlelni a robbanószereket.
Beszélt arról is, hogy a drónok terén hatalmas számbeli fölényben vannak az oroszok: állítása szerint ez a fölény egyes frontszakaszokon akár tízszeres is lehet. Megjegyezte azt is, hogy az oroszok rengeteg olyan kínai drónt használnak, amelyeknek az ára darabonként 350-400 dollár lehet.
Az Unian a fentiekkel kapcsolatban azt is megjegyezte, hogy Ukrajna területén olyan sűrűségben helyeztek el aknákat és robbanószereket, amit a második világháború óta nem lehetett látni.
A Time magazinnak korábban szakértők azt nyilatkozták, hogy a hagyományos módszerekkel nagyjából 757 évre lenne szükség, mire az összes aknát eltüntetnék. De egyesek úgy vélik, hogy a mesterséges intelligencia segítségével fel lehet gyorsítani ezt a folyamatot úgy, hogy nagyjából 10 éven belül az elaknásított területek 80 százaléka használható legyen.
John Kirby amerikai nemzetbiztonsági szóvivő egy hétfői sajtótájékoztatón azt mondta: az Egyesült Államok decemberben egy újabb katonai csomagot ad át Ukrajnának, de várhatóan ez lesz az utolsó támogatás addig, amíg a kongresszus nem hoz döntést arról, hogy újabb forrásokat biztosítanak a programhoz.
Az amerikai törvényhozásban már hetek óta megy a vita arról, hogy adjanak-e újabb pénzeket Ukrajna támogatására, de továbbra sem jutnak dűlőre a republikánusok és a demokraták. John Kirby most azt mondta, hogy a decemberi csomag után nem lesz többé felhatalmazásuk arra, hogy Ukrajnát segítsék.
Kirby nyilatkozatával nagyjából egy időben a Blomberg birtokába jutott egy levél is, amelyet a Pentagon pénzügyi vezetője, Michale McCord írt a kongresszus szakbizottsági vezetőinek. A levélben az áll, hogy a védelmi minisztériumnak mindössze 1,07 milliárd dollárja maradt, és ez a forrás arra lesz elég, hogy december 30-ig egy újabb csomaggal segítsék Ukrajnát.
Fehér házi tisztviselők többször is sürgették a kongresszust, hogy döntsenek a kérdésben, de egyre kevésbé valószínű, hogy ez megtörténik, mivel nem látszódik jele annak, hogy a republikánusoknak és demokratáknak a döntéshozatalt blokkoló vitája (amely egyébként nem is Ukrajnát, hanem a migráció kérdését érinti) megoldódna.
Ugyanakkor teljesen nem is zárható ki, mivel a kongresszus még az ünnepek alatt is ülésezni fog az ügy sürgőssége miatt.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!