Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hétfőn azt mondta, a Kreml nem vette fel a kapcsolatot Donald Trump volt elnökkel, és nem beszéltek az ukrajnai konfliktusról.
Trump korábban többször is beszélt arról, hogy megegyezésre tudná bírni a harcoló feleket. Peszkov erre azt mondta a Sky News szerint, hogy fogalmuk sincs, Trump milyen ajánlattal állna elő akkor, ha ő győzne a 2024. novemberi amerikai elnökválasztáson.
Robert Clark, a brit hadsereg veteránja szigorú figyelmeztetést intézett az Egyesült Királysághoz és Európához a The Telegraph című brit napilapban nemrégiben megjelent cikkében.
Nagy-Britanniának fel kell készülnie a háborúra. Amerika ezúttal nem fog megmenteni bennünket
– állítja a veterán.
A Newsweeknek vasárnap e-mailben küldött válaszában Clark megismételte, hogy a védelmi kiadások mellett a katonai toborzás javítása is kulcsfontosságú kérdés ahhoz, hogy az Egyesült Királyság függetlenebbé váljon a bizonytalanság korszakában.
„Az önkénteseknek szóló kínálat emelésén túl, ami kritikus fontosságú, a politikai vezetőknek nemcsak a toborzás, hanem a jelenlegi állomány megtartása szempontjából is el kell kezdeniük gondolkodni, ami ugyanolyan fontos” – mondta.
Rovatában Clark azt állítja, hogy Oroszország megtámadhatja Moldovát vagy Grúziát, miután Ukrajnában „valamiféle győzelmet” aratott.
Onnan Oroszország a balti államok ellen léphetne. Szerinte az Egyesült Államok jelenlegi és jövőbeli katonai érdekei valószínűleg a Közel-Keletre és a Csendes-óceánra fognak összpontosulni, így Európának meg kell védenie magát.
„Ahogy a washingtoni döntéshozatal súlypontja határozottan keletre tolódik, hogy az Indo-csendes-óceáni térségben folytatott hosszabb távú küzdelemben Kínával szemben fellépjen, a Washingtonból érkező zaj az, hogy Európának képesnek kell lennie arra, hogy saját biztonsági ügyeiről gondoskodjon, minimális amerikai segítséggel” – írta.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette, hogy kész a hadiállapot idején is megtartani a választásokat, de van egy feltétele − írja az Unian ukrán hírügynökség.
Az államfő a Channel 4 News brit tévécsatornának adott interjújában elmondta, hogy a választásokat akkor fogják megtartani, ha sikerül leküzdeni azokat az akadályokat, amelyek háborús körülmények között megakadályozzák a szavazást.
Itt a válaszom önöknek: ha holnap megtehetném, akkor holnap megtenném… Meg kell változtatni a körülményeket és a törvényeket
− mondta.
Volodimir Zelenszkij azt is hozzátette, hogy az elnökválasztást nem az ő „szeszélye” miatt halasztották el, hanem a törvény előírásai szerint. Emellett továbbra is kérdéses, hogy a megszállt területeken hogyan lehet választásokat tartani.
Még ha meg is lehetne csinálni, mihez kezdjünk a megszállt területekkel? És hogyan tartsunk választásokat, ha több mint 6 millió emberünk van külföldön, és online választási formátum nincs?
− mondta Zelenszkij.
Az ukrajnai választásokat 2024 tavaszán kellene megtartani. Az orosz invázió miatt azonban hadiállapotot rendeltek el, ami miatt hónapok óta folyik a vita arról, hogy végül megtartsák-e a szavazást.
A Külgazdasági és Külügyminiszter Facebook-posztban tájékoztatta követőit, hogy éppen az Európai Unió Külügyminiszteri Tanácsának idei első ülésére utazik. A téma természetesen az ukrajnai háború és a közel-keleti konfliktus.
Kemény vita lesz, mert Brüsszelben sajnos újra leporolták azt a háborúpárti javaslatot, mely szerint hosszú évekre el kellene köteleződni az Ukrajnának szánt fegyverszállítások mellett, évente – egyelőre – 5 milliárd (!) euróért
– írja a miniszter.
A Magyar Kormány álláspontja továbbra is az, hogy ennek a háborúnak nem lesz megoldása a csatatéren, csak egyre több halott és egyre nagyobb rombolás lesz, a veszteségek pedig csak nőnek mindkét oldalon.
Emellett a terrorellenes műveletek sikereit is méltatja, hiszen ez „nemcsak izraeli, hanem globális érdek is”.
Olena Zelenszka, Volodomir Zelenszkij ukrán elnök felesége szerint „Ukrajna valódi demokratikus minta, és az ukránok bátorsága ihletet adhat sok mindenkinek”. Ukrajna nem akar egy diktátorok által vezetett világot, és ezért tart ki, ugyanakkor hisz az összefogás erejében − írja a Kárpáthír.
John Blake, a CNN munkatársa szó szerint az ukrán ügyet az amerikai függetlenségi háborúhoz hasonlította véleménycikkében.
Azt állította, hogy az ukránok „saját vérükkel építik a demokrácia emlékműveit”. Mint mondta, a világ „átszellemülten figyeli a hatalmas orosz hadsereg visszaveréséért és a demokrácia születésének megőrzéséért folytatott harcukat hazájukban”.
Az ukrán nép bátorsága emlékeztet arra, hogy mi volt az Egyesült Államok egykoron
– tette hozzá.
Magyarország területére 2024. január 21-én az ukrán–magyar határszakaszon 3842 fő lépett be – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság. A román–magyar határszakaszon belépők közül 5168 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 46 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – olvasható a közleményben.
Vasárnap reggel a Novosztyi Donbassza sajtóorgánum szemtanúkra hivatkozva arról számolt be, hogy a megszállt Donyeck Teksztilscsik városrészében egy piac került tűz alá, jelentős számú civil áldozattal és sebesülttel.
A donyecki szakadárok vezetője, Gyenyisz Pusilin azt mondta, hogy a lövöldözésben huszonhét ember halt meg, huszonöten pedig megsebesültek − írja az Ukrajinszka Pravda.
Az orosz külügyminisztérium terrorcselekménnyel vádolta Ukrajnát, és azt mondta, hogy ez állítólag azt bizonyítja, hogy „az agresszornak el kell érnie az országunk elleni úgynevezett különleges művelet minden célját, mert a biztonsági fenyegetések és terrorcselekmények nem Ukrajna területéről indulhattak ki”.
A tavrijszki védelmi erők közölték, hogy erőik nem vettek részt ebben a műveletben.
Az Ukrán Védelmi Erők légiereje újabb csapásokat indított vasárnap az oroszok ellen – írja az Unian ukrán hírügynökség.
A vezérkar jelentése szerint kilenc olyan területet támadtak meg, ahol az orosz katonák és fegyverek összpontosultak. Az ukránok rakétatámadást indítottak, így megsemmisítettek egy ellenőrző pontot, három tüzérségi fegyvert és egy légvédelmi rendszert.
Hozzátették, hogy Oroszország szintén ukrán területek ellen indított támadást vasárnap. Az akcióban újabb áldozatok vesztették életüket, valamint rengeteg lakóépület is megsemmisült.
Éjjel az oroszországi Primorszk–Ahtarszk térségéből Shahed kamikazedrónokkal támadták Ukrajna területét – számolt be az Ukrán Fegyveres Erők Légiereje.
Az ellenség 8 Shahed–136/131 csapásmérő drónnal indított támadást. Mind a nyolc Shahedet megsemmisítették a légierő és az Ukrán Védelmi Erők légvédelmi rakétaelhárító egységei
– áll a közleményben. A légvédelem az RBK szerint az alábbi területeken lépett működésbe:
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index hétfői élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!
