Sürgős intézkedésekre és nemzetközi együttműködésre van szükség az Ukrajnából és az ideiglenesen megszállt ukrán területekről erőszakkal Oroszországba hurcolt ukrán gyerekek felkutatásának és hazaszállításának ügyében – közölte a strasbourgi székhelyű, 46 tagországot számláló Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése (PACE) csütörtökön.
A közgyűlés egyhetes téli ülésszakán elfogadott állásfoglalásban a képviselők azt írták, hogy az ukrajnai háború 2022. február 24-i kezdete óta legalább 19 546 erőszakkal deportált gyermekről szereztek tudomást, akik közül ez idáig mindössze 388 tért haza.
Arra kérték az ET-tagországok nemzeti parlamentjeit, hogy kényszerítsék Oroszországot: haladéktalanul állítson össze listát az összes illegálisan elhurcolt ukrán gyermekről és tartózkodási helyükről.
Hangsúlyozták: minden ukrán gyermeknek is járnak a vonatkozó nemzetközi emberi jogi okmányokban rögzített általános és szabadságjogok. A gyerekeket soha nem szabad a „nyomásgyakorlás eszközeként vagy háborús célok elérésére” használni – szögezték le.
A közgyűlés felszólította a nemzeti parlamenteket, hogy fogadjanak el határozatokat, amelyek a gyermekek bűncselekménynek számító elhurcolását népirtásnak minősítik, a nemzetközi közösséget pedig arra, hogy működjenek együtt Ukrajnával az eltűnt gyermekek felkutatásában és hazaszállításában.
A parlamenti képviselők köszönetüket fejezték ki az Európa Tanács azon tagállamainak, melyek segítenek az ukrán gyerekeknek. Ösztönözték a fogadó országokat arra, hogy nyújtsanak alapvető szolgáltatásokat a gyermekek számára – beleértve az oktatást, az egészségügyi ellátást és a mentálhigiénés támogatást –, valamint arra is, hogy biztosítsák a nyelvükkel és kultúrájukkal való kapcsolatok fenntartását, jövőbeli hazatérésük megkönnyítése érdekében.
A parlamenti közgyűlés felszólította azon nemzetközi szervezeteket, melyek bejutnak Oroszországba, Belaruszba és Ukrajna megszállt területeire, hogy járuljanak hozzá az erőszakkal elhurcolt ukrán gyermekek azonosításához, tartózkodási helyük meghatározásához és hazaszállításához.
Szerda késő esti beszédében Volodimir Zelenszkij is reagált a belgorodi halálos repülőgép-szerencsétlenségre. Az ukrán elnök azzal vádolta az oroszokat, hogy ukrán hadifoglyok életével játszanak, és nemzetközi vizsgálatot követelt – tudósított a BBC.
Ahogy arról az Indexen is beszámoltunk: szerda délelőtt lezuhant egy orosz Iljusin–76-os katonai repülőgép Oroszországban, az ukrán határ közelében fekvő Belgorodi területen. Az orosz fél szerint a gépen 65 ukrán hadifoglyot szállítottak. Az ukránok szerint ez nem igaz: ők azt állítják, hogy nem hadifoglyok, hanem rakéták voltak a gépen. Napvilágot látott egy olyan információ is az ukrán sajtóban, miszerint ukrán katonák lőtték le a gépet. Ezt nem sokkal később visszavonták, és az ukrán védelmi tárca azt közölte: egyelőre nem tudják megerősíteni, hogy az ukrán légvédelem lőtte le a repülőt. Az oroszok eközben arról írtak, hogy három rakétával lőhették le a gépet, amelynek fedélzetén mindenki meghalt. A nyilvános repülési adatokból úgy tűnik, hogy a gép Iránból ment Oroszországba. A BBC szerint is valószínűnek tűnik, hogy szerdán tényleg egy fogolycserére készültek az oroszok és az ukránok.
Az ukrán elnök szerda esti beszédében úgy fogalmazott, hogy mindent megtesznek a tények megismeréséért, tájékoztatást kért a belgorodi szerencsétlenséggel kapcsolatban. Hozzátette: ragaszkodik a nemzetközi vizsgálathoz is.
Nyilvánvaló, hogy az oroszok szórakoznak az ukrán foglyok életével, hozzátartozóik érzéseivel és társadalmunk érzelmeivel. Meghallgattam a főparancsnok és a vezérkar jelentését a légierő bevetéséről. Az Ukrán Biztonsági Szolgálat minden körülményt kivizsgál. Utasítottam az ukrán külügyminisztert, hogy tájékoztassa partnereinket az Ukrajna rendelkezésére álló információkról
– közölte Zelenszkij.
Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök, az orosz Biztonsági Tanács helyettes vezetője azt írta a Telegramján az esetről, hogy szerinte a gép megsemmisítése „a kijevi neonáci elit belső harcainak az eredménye”. Posztjában hősöknek nevezte az orosz gép pilótáit, és azt írta, hogy szerinte az ukrán vezetés direkt bombáztatja le a saját településeiket is a hatalomért és a pénzért.
Pjotr Tolsztoj, az orosz Állami Duma házelnökhelyettese eközben azt mondta: a történtek után egyáltalán nem lehet tárgyalni a kijevi vezetéssel.
Minél hamarabb semlegesítjük a terroristákat, annál kevesebb idejük lesz bajt okozni. Tárgyalásnak nincs helye, csak a börtön vagy a megsemmisülés várhat rájuk
– közölte. Mindeközben az Állami Duma már azt is javasolta, hogy kezdjék meg Ukrajna terrorista állammá nyilvánításának folyamatát is a történtek miatt.
Az orosz csapatok magánházakat támadtak a Donyecki területen lévő Hirnik városában, két civil meghalt, kilenc másik megsebesült – írja az Ukrinform.
A régió katonai közigazgatásának vezetője a Telegramon megírta, hogy a sebesültek között van két 2007-ben született gyermek is. Hozzátette, hogy az oroszok 16 óra körül támadták a várost, és egy lakóházat találtak el. Öt utcában két lakóház és 43 magánház sérült meg.
Az Ukrán Állami Sürgősségi Szolgálat a Facebookon számolt be arról, hogy a mentők egy sebesült gyermeket találtak a becsapódás helyszínén. A gyermeket elsősegélyben részesítették és kórházba szállították.
A mentők egy halott nő holttestét is kiemelték az ellenséges csapás által lerombolt ház romjai alól.
Egy újabb célzott és szándékos támadás civilek ellen, egy újabb háborús bűncselekmény az oroszok részéről. Az ellenség minél több ukrán állampolgárt akar megölni
– mondta a régió katonai közigazgatásának vezetője.
Az ukrán légvédelmi erők lelőttek két orosz Merlin–VR felderítődrónt Herszonban – írja az Ukrinform.
2024. január 24-én a herszoni légvédelmi rakétabrigád katonái megsemmisítettek két orosz Merlin–VR felderítő, pilóta nélküli légi járművet a Herszon régióban
– áll az ukrán légi parancsnokság Facebook-bejegyzésében.
Korábbi jelentések szerint január 24-én két orosz rakétát fogtak el a Dnyipropetrovszki területen. A rakétatörmelék egy vállalkozás területére zuhant, megsebesítve egy 38 éves férfit.
Magyarország területére 2024. január 24-én az ukrán–magyar határszakaszon 3931 fő lépett be.
A román–magyar határszakaszon belépők közül 4604 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 39 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index csütörtöki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!