Tűzoltók dolgoznak a Moszkva központjában lévő Szatíra Színháznál, ahol a kupola alól füst szivárog ki. Azt egyelőre nem tudni, hogy a színházban mi okozhatta a tüzet.
„Az orosz rendkívüli helyzetek minisztériuma moszkvai főigazgatóságának válságkezelő központjába bejelentés érkezett a Triumfalnaja tér 2. szám alatti tűzről. Az előzetes adatok szerint nincsenek áldozatok” – közölte a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség a katasztrófavédelmi minisztérium közleménye alapján.
Később a tárca hozzátette, hogy „a színházban keletkezett tűz a faszerkezeteken keresztül terjed. A rendkívüli helyzetek minisztériuma nagy erőket fordít a megfékezésére, jelenleg 76 ember és 21 egységnyi felszerelés dolgozik a helyszínen, 50 embert pedig már evakuáltak”.
A Szatíra Színház sajtószolgálata az ügynökségnek azt mondta, hogy füst volt az épületben. „Természetesen a tűzvédelmi szabályokat betartottuk. A helyzetet ellenőrzés alatt tartjuk. Részletek később lesznek” – mondta az ügynökség beszélgetőpartnere. Hozzátette azt is, hogy a színház lemondta a délutáni előadást.
Tisztelt olvasóink!
Véget ért az Index vasárnapi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk holnap is!
Vlagyimir Putyin orosz elnök megígérte, hogy részletesen tájékoztatja Aljakszandr Lukasenka belorusz elnököt a különleges katonai műveleti övezetben kialakult helyzetről – írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
Az orosz elnök által megnevezett további témák között szerepelt az eurázsiai térség szervezeteinek együttműködése is, valamint felhívta a figyelmet a Belarusszal való együttműködés fontosságára.
Őrizetbe vették azt a kárpátaljai férfit, aki F–1-es gránátot dobott a Munkácsi Járási Tanács egyik tagjának az udvarára – írja a kárpátaljai rendőrség közleménye alapján a Kárpátalja.ma.
A rendőrség és az Ukrán Biztonsági Szolgálat munkatársai közös akció keretén belül fogták el a 27 éves munkácsi lakost.
Az elkövető 10 év börtönbüntetést is kaphat.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és családjának jövedelme tavalyelőtt 3,7 millió hrivnyára (körülbelül 34,6 millió forint) csökkent az előző évi 10,8 millió hrivnyához (101 millió forint) képest – derült ki az államfőnek az elnöki honlapon ismertetett vagyonnyilatkozatából.
Az elnöki iroda sajtószolgálata a honlapon kiadott közleményében kifejtette, hogy a 2021-re vonatkozó vagyonnyilatkozat szerint Zelenszkij és családtagjai akkori, 10,8 millió hrivnyás bevételének csaknem fele – mintegy 5,3 millió hrivnya (50 millió forint) – államkötvények eladásából származott, a többi bérből, banki kamatokból és ingatlan-bérbeadásból.
Zelenszkij továbbra is számos védjegy tulajdonosa. 2021-ben fejeződött be 22 védjegy bejegyzésének folyamata, amely még jóval elnökké választása előtt kezdődött – derül ki a közleményből.
A 2022. évre vonatkozó bevallás szerint az államfőnek és családtagjainak éves jövedelme csaknem 3,7 millió hrivnya (34,6 millió forint) volt.
Az elnök családjának 2022-es bevétele az Ukrajna területén kötött bérleti szerződések ideiglenes felmondása miatt csökkent, amely az országunk elleni teljes körű orosz agresszió megindulása miatt következett be
– írta az elnök sajtószolgálata.
Ukrajna Zaporizzsjai és Dnyipropetrovszki területén január 28-án este légiriadót rendeltek el az iráni gyártású Shahed drónok támadásának veszélye miatt – közölte az ukrán média az ukrán fegyveres erők közleményére hivatkozva.
Az ukrán légierő több figyelmeztetést is kiadott Telegram-oldalán, ahol közölték:
Vlagyimir Putyin orosz elnök és Aljakszandr Lukasenka belorusz államfő meglátogatta a szentpétervári SKA Arena multifunkcionális sport- és koncertkomplexumot. Az államfőket elkísérte Alekszandr Beglov szentpétervári kormányzó, Roman Rotenberg, az SKA jégkorongklub vezetőedzője és Dmitrij Konsztantyinov, a klub főigazgatója is – írja az mk.ru.
Az aréna tavaly november 3-án kapta meg az üzembehelyezési engedélyt. A komplexum, melynek teljes területe 182,3 ezer négyzetméter, és 21,5 ezer néző befogadására alkalmas, a világ legnagyobb jégkorongstadionja.
Arról álmodozom, hogy a Dinama Minszk [belorusz hokicsapat – a szerk.] itt fog győzelmeket aratni!
– mondta Lukasenka a terepszemlén.
Az orosz egységek javították pozíciójukat a frontvonal mentén Kupjanszk irányában – ezt állítja az orosz védelmi minisztérium.
„A kupjanszki irányban a nyugati csoport tüzérséggel és légvédelmi rendszerekkel támogatott egységei javították pozíciójukat a frontvonalon” – idézi az összefoglalót a RIA Novosztyi.
Az oroszoknak ezenkívül sikerült visszaverni az ukrán rohamegységek hat támadását a Harkivi területen lévő Szinkovka, az LNR-ben lévő Novoszelovszkoje és a de facto Donyecki Népköztársaságban lévő Terny település közelében.
Kedvezőbb állásokat foglalt el Kupjanszk környékén az orosz haderő, miközben négy frontszakaszon 13 ukrán rohamot vert vissza – közölte hadijelentésében az orosz védelmi minisztérium.
A tárca szerint az ukrán támadások közül hatot Kupjanszk környékén hiúsítottak meg. A Moszkvában kiadott tájékoztatásban az áll, hogy az ukrán fél vesztesége több mint 800 katona volt, akik közül a legtöbben, mintegy 330-an a Donyeck körzetében vívott harcokban estek el, vagy sebesültek meg súlyosan.
Az összesítésben a megsemmisített ukrán katonai célpontok, haditechnikai eszközök között említettek meg egyebek mellett több üzemanyag- és lőszerraktárt Dnyipropetrovszk és Zaporizzsja régióban, egy harckocsit, négy páncélozott harcjárművet, négy gyalogsági harcjárművet, három HIMARS sorozatvető-rakétát, valamint 28 drónt.
A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek vasárnap ukrán tüzérségi és dróntámadást.
Oroszország hadigazdaságra való áttérése anyagi előnyt jelenthet az Ukrajna elleni háború megnyeréséhez, ha a Nyugat nem tartja a lépést a fegyvergyártás ütemével – írja a The Telegraph adataira hivatkozva az Ukrajinszka Pravda.
A The Telegraph példaként említi az egykori Italmas bevásárlóközpontot Izsevszkben, ahol ma már Lancet támadó drónokat gyártanak az ukrajnai háborúhoz.
Ez egyike a sok bevásárlóközpontnak, pékségnek és egyéb polgári infrastruktúrának, amelyet fegyvergyárrá alakítottak át 2022 óta. Az orosz polgárokat felszólítják, hogy hatnapos munkahetet dolgozzanak a gyárakban, és önkéntesként is részt vegyenek a fokozott háborús erőfeszítésekben – olvasható a cikkben.
Egy, a The Telegraphnak nyilatkozó nyugati tisztviselő szerint Oroszország jelenleg a GDP 40 százalékát költi erre a háborúra – többet, mint az egészségügyre és az oktatásra.
Tizennégy, 10 millió hordónyi orosz nyersolajjal megrakott tartályhajó vesztegel hetek óta Dél-Korea partjainál, miután az olaj az amerikai szankciók miatt eladhatatlanná vált – írja a Reuters.
Az 1,3 millió tonnának megfelelő mennyiségű olajat a Szahalin–1 nevű projekt keretében termelték ki több mint egy hónap alatt. A projekt egykor az Exxon Mobil amerikai nagyvállalat zászlóshajója volt, de Moszkva ukrajnai inváziója után a cég kivonult Oroszországból.
A Szahalin–1 volt az egyik első posztszovjet üzlet, amelyet Oroszországban termelésmegosztási megállapodás keretében kötöttek. Amikor az Exxon Mobil 2022-ben kilépett, a termelés szinte nullára esett vissza, és azóta sem állt helyre teljesen.
Az Avon szépségipari óriáscéget kritika érte, amiért az Ukrajnában zajló háború ellenére is fenntartotta kapcsolatait Oroszországgal. A BBC felfedezte, hogy a cég még mindig új értékesítési ügynököket toboroz az országban, és folytatja a termelést a moszkvai régióban található hatalmas üzemben.
Az ukrajnai konfliktus kitörésekor az Avon bejelentette, hogy leállítja a beruházásokat, és felfüggeszti szépségápolási cikkeinek Oroszországból más piacokra, köztük Ukrajnába történő exportját. Az Avon anyavállalata, a brazil Natura & Co korábban hangsúlyozta, hogy
csak helyi tevékenységet folytat, hogy támogassa az üzletükre támaszkodó értékesítési ügynökeit.
„Úgy gondoljuk, hogy a termékekhez való hozzáférésük korlátozása nagymértékben befolyásolná az ott élő nőket és gyermekeket” – áll a közleményben.
Az Avon szóvivője elmondta: „Ezt kritikus támogatásnak tekintjük azoknak a nőknek, akiknek megélhetése az Avon-üzletüktől függ”.
Steven Tian, a Yale Egyetem azon kutatócsoportjának tagja, amely nyomon követi, hogy a vállalatok mit tettek az ukrajnai háborúra válaszul, azt mondta, hogy a vállalatnak „szégyellnie kell”, amiért Oroszországban folytatja üzleti tevékenységét.
Nincs mentség arra, hogy továbbra is finanszírozzuk Putyin hadigépezetét! Több mint elegendő idő volt arra, hogy lehetővé tegyék a vállalatok számára a rendezett kivonulást
– mondta.
Mark Dixon, az oroszországi üzleti tevékenységet folytató cégek ellen kampányoló Moral Rating Agency alapítója „erkölcsi mosdatással” vádolta az Avont, amiért folytat néhány tevékenységet az országban, míg anyavállalata, a Natura & Co honlapján aggodalmát fejezi ki „minden emberért, akit érint az elfogadhatatlan agresszió”.
„Hogyan tudnak jóhiszeműen eladni nőknek és gyerekeknek szánt termékeket egy olyan cégtől, amely támogatja a Putyin ukrajnai inváziója mögött álló gazdaságot?” – zárta költői kérdéssel a mondandóját.
„Ukrajna gyorsabban nyerné meg a háborút, ha engedélyt kapna arra, hogy brit és más nyugati fegyverekkel lőjön Oroszország mélyén lévő célpontokat” – jelezte az ukrán haditengerészet vezetője.
Olekszij Neizspapa admirális a Sky Newsnak elmondta, az egész konfliktus lefolyása egészen másképp alakult volna, ha az ukrán erők a kezdetektől korlátozás nélkül használhatnák a nyugati hadianyagot.
Hozzátette azt is, hogy
haditengerészete szívesen átveszi két brit hadihajó irányítását, amelyeket a hírek szerint a Brit Királyi Haditengerészetnek idő előtt nyugdíjaznia kell, mert tengerészhiány van a toborzási válság miatt.
„Biztosítani kell, hogy Oroszország örökre feladja a gondolatot is, hogy Ukrajna irányába nézzen, beleértve a tengert is” – mondta Neizspapa admirális.
A korlátozott haditengerészeti eszközök ellenére az Ukrán Fegyveres Erők – az Egyesült Királyság és más szövetségesek támogatásával – „Dávid Góliát ellen” típusú hadműveletet hajtottak végre Oroszország sokkal nagyobb fekete-tengeri flottája ellen a megszállt Krímben és környékén, megsemmisítve hajókat, infrastruktúrát és még egy tengeralattjárót is.
A Moszkva elleni 2022. április 14-i támadás továbbra is Ukrajna egyik legikonikusabb diadala. „Ez katonai célt, de politikai célt is elért” – mondta Neizspapa.
Nagyon kevesen tudnak az ukrán hadsereg által – nyugati szövetségesek támogatásával – az orosz haditengerészet ellen végrehajtott titkos hadműveletekről, de ezek számos különböző támadási módot foglalnak magukban, beleértve a víz alatti drónokat, a nyugati rakétákat és még jet-skiket is.
A 2022-es és a 2023-as sikereink nehéz, de innovatív döntések eredményei, amelyek korábban nem voltak
– mondta a haditengerészeti parancsnok.
Ukrajna vélhetően több mint két tucat orosz hajót semmisített meg, és arra kényszerítette Moszkvát, hogy számos hadihajót húzzon vissza a Krímből az orosz Novorosszijszk kikötőjébe.
Az akció megnehezítette Oroszország számára az ukrán fekete-tengeri kikötők haditengerészeti blokádjának kikényszerítését, amelyet azért vezettek be, hogy csökkentsék Kijev gabonaexportálási képességét.
Tűzoltók dolgoznak a Moszkva központjában lévő Szatíra Színháznál, ahol a kupola alól füst szivárog ki. Azt egyelőre nem tudni, hogy a színházban mi okozhatta a tüzet.
„Az orosz rendkívüli helyzetek minisztériuma moszkvai főigazgatóságának válságkezelő központjába bejelentés érkezett a Triumfalnaja tér 2. szám alatti tűzről. Az előzetes adatok szerint nincsenek áldozatok” – közölte a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség a katasztrófavédelmi minisztérium közleménye alapján.
Később a tárca hozzátette, hogy „a színházban keletkezett tűz a faszerkezeteken keresztül terjed. A rendkívüli helyzetek minisztériuma nagy erőket fordít a megfékezésére, jelenleg 76 ember és 21 egységnyi felszerelés dolgozik a helyszínen, 50 embert pedig már evakuáltak”.
A Szatíra Színház sajtószolgálata az ügynökségnek azt mondta, hogy füst volt az épületben. „Természetesen a tűzvédelmi szabályokat betartottuk. A helyzetet ellenőrzés alatt tartjuk. Részletek később lesznek” – mondta az ügynökség beszélgetőpartnere. Hozzátette azt is, hogy a színház lemondta a délutáni előadást.
A washingtoni Háborús Tanulmányok Intézetének (ISW) elemzői rámutattak, hogy a Kreml továbbra is a „külföldi honfitársak” fogalmát használja a balti államok és más NATO-tagállamok elleni esetleges agressziójának igazolására – az viszont újdonság, hogy egyre gyakrabban hívják őket is „náciknak” (ezt a jelzőt eddig jellemzően inkább csak az ukránokra használták).
Az összegyűjtött adatokat elemezve az ISW elemzői megjegyzik, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök, Alekszandr Lukasenka fehérorosz elnök és más Kreml-tisztviselők a Leningrád ostroma feloldásának 80. évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen többek közt elmondták, hogy
Oroszország egzisztenciális geopolitikai konfliktusban áll egy állítólagos modern náci mozgalommal, amely Ukrajnán túl is terjed.
Szakértők szerint Putyin régóta törekszik arra, hogy Oroszország számára olyan ideológiát hozzon létre, amelyet a Nyugattal való hidegháborúhoz hasonló geopolitikai konfrontáció támogatására használhat, és a Kreml a meglévő náciellenes retorikát használhatja fel ennek az erőfeszítésnek az alátámasztására.
A Kreml „nácimentesítésre” szólított fel Ukrajnában, mint a rendszerváltás alig burkolt követelésére, és az ukrán „nácikról” szóló információs műveleteket arra használta fel, hogy az úgynevezett „nagy honvédő háború” mítoszaiba csomagolja Ukrajna provokálatlan invázióját.
Orosz tisztviselők korábban is alkalmazták a „nácizmus” jelzőt az Ukrajnán kívüli nyugati államokra és személyekre, bár Putyin, Lukasenko, Naruskin és Vologyin január 27-i, nyilvánvalóan összehangolt retorikája arra utal, hogy a Kreml egyre inkább „nácinak” bélyegezhet minden vélt ellenfelet – esetleg az egész Nyugatot.
Az ISW továbbra is úgy értékeli, hogy a Kreml tisztviselői és szóvivői a „külföldi honfitársak” védelmének álcája alatt megpróbálják megteremteni az információs feltételeket a balti államokban és más NATO-tagállamokban, például Finnországban elkövetett esetleges jövőbeli orosz agresszióhoz.
Mikola Melnyik, az ukrán 47. dandár egyik zászlóaljának korábbi parancsnoka az Ukrajinszka Pravdának adott interjút, amelyben az ukránok tavalyi ellentámadása is szóba került.
A volt parancsnok – aki egy súlyos harctéri sérülés következtében elvesztette a lábát az offenzíva idején – azt mondta, hogy szerinte az egységét megfelelően felkészítették az akcióra, de olyan célkitűzéseket kellett volna teljesíteniük, amelyeket lehetetlenség lett volna abszolválni.
Az oroszok nagyon pontosan kiszámították a támadás irányát, és nagyon hatékony védelmi struktúrák építettek [...] Nem vettük figyelembe a tényt, hogy az oroszok mindenre felkészültek
– mondta, megjegyezve azt is, hogy az ellenségeik már a támadás kezdete előtt állandóan kamerákkal figyelték egy-egy egység mozgását. Beszélt arról is, hogy szerinte az aknamentesítéshez még a nyugati segítség dacára sem kaptak elég eszközt.
Az interjú későbbi részében arra is kitért, hogy szerinte Ukrajnában – azzal ellentétben, amit például az állami tévében hangoztat a propaganda – most már nem lehet azt mondani, hogy „hamarosan győzni fogunk” , hanem el kell ismerni, hogy nehéz lesz a háború következő időszaka. Beszélt arról is, hogy most zajlik ugyan egy újabb mozgósítási hullám, de már alig van olyan ember, aki harcolni akar.
Most az utolsó fanatikusok azok, akik saját akaratukból mennek el a katonai komisszárokhoz
– mondta, hozzátéve: szerinte a kormányzatnak elsősorban azon kellene dolgoznia, hogy az emberek mentalitása megváltozzon.
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) közölte, hogy nyomozás zajlik egy olyan pénzügyi csalás ügyében, amelynek megközelítőleg 40 millió dollár (ez átszámítva kb. 14,27 milliárd forint) az összértéke – írja a The Kyiv Independent.
Az SZBU szerint az ukrán védelmi minisztérium megközelítőleg 100 ezer tüzérségi lövedéket vásárolt volna egy beszállítótól, ehhez köthető az ügy. A csalásban érintett a Lviv Arsenal nevű fegyvergyártó cég több munkatársa, valamint az ukrán védelmi minisztérium több jelenlegi és korábbi tisztviselője is.
A Lviv Arsenal még 2022 augusztusban kapott megrendelést a tüzérségi lőszerre. Nem sokkal később meg is kapták a vételárat a minisztériumtól, a lövedékeket viszont azóta sem szállították le, és közben a pénz egy részét külföldi számlákra utalták át.
Az ügynek jelenleg összesen öt gyanúsítottja van. Egyiküket őrizetbe is vették, amikor megpróbált elmenekülni Ukrajnából.
Az angolai hatóságok ki akarják zárni az orosz Alrosa nevű bányavállalatot egy orosz–angolai közös gyémántbizniszből – írja az Ukrinform.
Az afrikai országban található a világ negyedik legnagyobb gyémántbányája, a catocai bánya. Ezt a bányát a Sociedade Mineira de Catoca nevű vegyesvállalat ellenőrzi, amely részben az Alrosa tulajdonában áll.
Az ország hatóságai most azt akarják elérni, hogy az Alrosa mondjon le a tulajdonhányadáról, és teljesen vonuljon ki a bizniszből. Ennek hátterében az áll, hogy számos nemzetközi pénzügyi szervezet nem hajlandó együttműködni a Sociedade Mineira de Catocával amiatt, hogy az oroszok érintettek a bizniszben.
Az Expansao című lap szerint angolai és orosz tisztviselők a múlt héten is találkoztak Dubajban, hogy megtárgyalják az ügyet. Az Alrosának jelenleg 41 százalékos tulajdonrésze van. Az angolaiak azt követelik, hogy az orosz fél feltétel nélkül vonuljon ki a közös bizniszből, az oroszok viszont kompenzációt akarnak ezért cserébe.
Oroszország továbbra is nyitott a valóban értelmes javaslatokra az Ukrajna körüli helyzet diplomáciai rendezésére. Ezt Alekszej Poliscsuk, az orosz külügyminisztérium tisztviselője nyilatkozta a TASZSZ-nak adott interjújában.
Szerinte most nem kell azzal számolni, hogy megváltozik a Nyugat hozzáállása az ukrán rendezéshez.
A jelenlegi kijevi vezetés mindenekelőtt Washington, London és Brüsszel bábjai. Előnyös számukra az ukrán válság gerjesztése, aminek segítségével nem csak a »stratégiai vereség« problémáját próbálják megoldani.
– mondta.
„Olyan intézkedéseket is végrehajtanak, amelyek gazdaságilag meggyengítik a kontinentális Európa országaiból érkezett versenytársaikat, amelyek az »orosz fenyegetéstől« zombikká váltak, és nem ismerik fel a saját biztonságukat fenyegető valós veszélyeket” – magyarázta Poliscsuk.
„Oroszország viszont mindig nyitott maradt a valóban értelmes javaslatokra a jelenlegi válság politikai és diplomáciai módszerekkel történő leküzdésére” – jegyezte meg.
Antony Blinken, az Egyesült Államok külügyminisztere olyan javaslatot tett Kiriákosz Micotakisz görög miniszterelnöknek egy levélben, amelynek értelmében Görögország katonai eszközökkel támogathatná Ukrajnát, és ezért cserébe pénzt kapna az amerikaiaktól.
Blinken egy nagyobb, hat pontból álló megegyezéscsomag részeként tette ezt az ajánlatot. A görög Ekatimerini portál szerint a szombaton publikált levélben a külügyminiszter úgy fogalmazott:
Továbbra is érdeklődünk azon védelmi képességek iránt, amelyeket Görögország átadhat vagy eladhat Ukrajnának. Amennyiben ezek a képességek érdeklik Ukrajnát, akkor [...] megvizsgálhatjuk azt, hogy további, legfeljebb 200 millió dolláros összegben nyújtsunk támogatást [Görögországnak] a Külföldi Fegyveres Erők Finanszírozása programban
A görög kormányfő erre reagálva közölte, hogy a szombat „fontos nap” volt a görög nemzetbiztonság és diplomácia szempontjából, és hogy az amerikai külügyminiszter levele után még jobban megerősödhetnek az amerikai–görög kapcsolatok.
A levélben többek közt szó esett arról is, hogy az Egyesült Államok F–35-ös katonai gépeket adhat el Görögországnak a jövőben – miközben a görögökkel vitában álló törökök is F–16-os gépeket vásárolnak Amerikától.
Az ukrán hírszerzési főigazgatóság vezetője, Kirilo Budanov arról tájékoztatott szombaton, hogy a közeljövőben fogolycserére kerülhet sor Oroszországgal – írja az mk.ru.
Biztos vagyok benne, hogy a közeljövőben még sor kerül a cserére
– mondta Budanov.
Korábban az orosz Nyomozó Bizottság gyenge képminőségű felvételeket mutatott be arról, amint ukrán hadifoglyokat vezetnek fel annak az Il–76-osnak a fedélzetére, amely szerdán lezuhant Belgorodnál. Az orosz védelmi minisztérium szerint a gép az ukrán légvédelmi rendszer támadása következtében zuhant le, és a fedélzeten 65 ukrán hadifogoly volt. Az ukránok ezt az információt eddig nem erősítették meg.
Oroszország azon dolgozik, hogy még jobban elmélyítse diplomáciai és kereskedelmi kapcsolatait Kínával és globális dél államaival, annak érdekében, hogy aláássák a nyugati központú nemzetközi pénzügyi rendszert – írta cikkében a The Washington Post.
A lap szerint e célkitűzést igazolja a Kreml számos, a nyugati hírszerzők által megszerzett (és a The Washington Posthoz is eljutott) dokumentuma, valamint orosz tisztviselők és üzletemberek is beszéltek erről a lapnak.
Mint írták, az orosz tisztviselők már 2022-ben és 2023-ban is egyeztettek zárt körben ezekről a célokról. Egy 2023 áprilisi, az orosz Biztonsági Tanács által kiadott dokumentumban például úgy fogalmaztak:
Az egyik legfontosabb feladat egy új világrend létrehozása.
Egy másik dokumentumban a Biztonsági Tanács vezetője, Nikolaj Patrusev írt arról, hogy szorosabbra kell fűzni a kapcsolatokat Kínával, és létre kell hozni egy új nemzetközi pénzügyi rendszert, valamint egy eurázsiai digitális valutát – mindezt annak érdekében, hogy megkerülhessék az Egyesült Államok és a dollár által dominált nemzetközi pénzügyi rendszert.
A The Washington Post szerint e célkitűzésekkel kapcsolatban mostanra már az orosz elitnek az a része is beállt Vlagyimir Putyin kormányzata mögé, amely az ukrajnai invázió kezdetén még ellenezte a háborút. Most már ők is azt hangoztatják, hogy a Nyugattal való szakítás egy új lehetőséget teremthet Oroszországnak a világgazdaságban, és arra számítanak, hogy a helyzet Moszkvának kedvezően fog alakulni a közeljövőben.
A lapnak nyilatkozó európai hírszerzők ugyanakkor azt hangsúlyozták, hogy Moszkva ebben a világrend-átalakító tervben csak a kisebbik partner lehet Peking mellett, és egyelőre nem világos, hogy a kínai vezetés is támogatja-e a Kreml ambiciózus terveit. Az viszont egyértelmű, hogy Oroszország most már minden erejével azon dolgozik, hogy zavart okozzon a Nyugatnak, többek közt például a közel-keleti válságban is.
Magyarország területére 2024. január 27-én az ukrán–magyar határszakaszon 4405 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 5864 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – tájékoztatott az MTI.
A beléptetettek közül a rendőrség 31 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Az orosz haderő az éjjel 8 Sahid drónt és 2 Iszkandr rakétát, valamint 3 átalakított Sz–300-as rakétát indított Ukrajna ellen – közölte vasárnap reggeli jelentésében az ukrán légierő.
Azt írták, hogy a drónok közül négyet sikerült lelőni. A támadások célpontjai civil objektumok és infrastrukturális létesítmények voltak a Poltavai, Donyecki, Zaporizzsjai és Dnyipropetrovszki területen.
Sérülésekről nincs hír, a károkról azonban nem számoltak be. Korábbi jelentések szerint Harkivban legalább egy robbanás történt az este, később pedig Kremencsukban és Poltavában is robbanásokat hallottak.
Az oroszországi Almaz-Antey gyár egyik mérnöke állítólag öngyilkos lett, miután egy rakéta, amelyen dolgozott, megölte a nagymamáját Harkivban – írja a UAWire.
Megjegyzik, hogy a férfi búcsúlevelet hagyott hátra, amelyben azt írta, hogy a rakéta, amelynek elkészítésében közreműködött, anyai nagyanyja otthonában landolt, és megölte őt.
Nem tudtam ezzel együtt élni. Ami most történik, az egy borzalom és egy rémálom. Nem vagyok hajlandó tovább részt venni benne, a nagymamámat nem tudom visszahozni
– áll a levélben, amelynek fotója megjelent a közösségi oldalakon.
Emellett az orosz Nyomozó Bizottság állítólag bűncselekményre gyanakszik a mérnök halálával kapcsolatban, és vizsgálatokat indítottak a munkahelyén, többek között azoknál, akikkel kapcsolatban állt.
Az orosz légvédelmi erők megsemmisítettek egy ukrán Uragan MLRS-rakétát a Belgorodi terület felett szombaton – közölte az orosz védelmi minisztérium.
„Moszkvai idő szerint 20:30 körül meghiúsult a kijevi rezsim kísérlete, hogy az Uragan többszörös rakétavető rendszerrel támadást hajtson végre az Orosz Föderáció területén lévő létesítmények ellen. A rakétát a Belgorodi terület felett a légvédelmi erők szolgálatban lévő légiereje megsemmisítette” – idézi a minisztériumot a TASZSZ.
Szombat este ballisztikus rakétakilövések miatt légiriadót rendeltek el Ukrajna nagy részében, köztük Kijevben is – írja az Ukrajinszka Pravda.
A légierő este 19:59-kor közölte, hogy Kremencsuknál rakétát lőttek ki. 20:03-kor a légierő jelentette, hogy kelet felől rakétákat lőttek ki Poltava és Kremencsuk irányába.
Igor Terehov, Harkiv polgármestere robbanásokról számolt be a városban. A veszély megszűnéséről 20 óra 33 perckor tájékoztatták a lakosságot.
Ellenséges drónok támadták meg Zaporizzsját szombat este. A térségben légiriadót rendeltek el – számolt be a Zaporizzsjai Regionális Katonai Igazgatóság vezetője, Jurij Malasko a Telegramon szombat este.
„Az egyik infrastrukturális létesítmény megsérült. A helyszínen dolgoznak az állami katasztrófavédelmi szolgálat szakemberei” – idézi Malaskót az Ukrinform.
A híradások korábban arról számoltak be, hogy ellenséges drónok mozgását észlelték a régióban.
Tisztelt olvasóink!
Indul az Index vasárnapi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ma is!