Az állami és államilag garantált adósság 2023. december 31-én 5519 milliárd ukrán hrivnyát, azaz 145,32 milliárd dollárt tett ki. Ezt a pénzügyminisztérium adatai bizonyítják.
Ukrajna külső adóssága 3863 milliárd hrivnya, (az államadósság teljes összegének 69,99 százaléka), azaz 101,7 milliárd dollár, a belföldi adósság pedig 1657 milliárd hrivnya (az államadósság teljes összegének 30,01 százaléka), azaz 43,61 milliárd dollár.
Megjegyzendő, hogy 2023 decemberében az államadósság összege 396,81 milliárd hrivnyával, vagyis 4,49 milliárd dollárral nőtt. Danylo Hetmancev, a pénzügyi bizottság elnöke közölte, az államadósság megduplázódott a háború kezdete óta. A 2023-as évre hrivnyában a mutató 35,4 százalékkal (1444 milliárd hrivnya), valutában 30,4 százalékkal (33,9 milliárd dollár) nőtt.
A képviselő szerint az adósság 2023-as növekedésére a legnagyobb hatást az EU-tól kapott makroszintű pénzügyi támogatás (kedvezményes kölcsönök) 18 milliárd euró összegben gyakorolták, ami az államadósság teljes növekedésének 55 százalékát okozta hrivnyában kifejezve, és 61 százalékát devizában.
„A háború két éve alatt tehát romlott az államadósság szerkezete. Azonban sokadszorra is emlékeztetem önöket, hogy a külső adósság egy részét átstrukturálták, a gazdaságra nehezedő adósságteher továbbra is magas, az adósságkockázatok nőttek, de a helyzet ma már ellenőrizhető” – mutatott rá Getmancsejev.
Az EU állandó képviselői megállapodtak abban, hogy külön számlát hoznak létre a befagyasztott orosz vagyonból származó adóköteles nyereség kamatainak jóváírására.
A belga elnökség minden részletezés nélkül megjegyezte, hogy az uniós nagykövetek „elvben megállapodtak egy olyan javaslatról, amely szerint a zárolt vagyontárgyakhoz kapcsolódó többletnyereséget Ukrajna talpra állításának támogatására használják fel”.
Az Egyesült Államok szintén támogatja a befagyasztott vagyonok elkobzásának ötletét – írja az Ukrajinszka Pravda.
Magyarország területére 2024. január 29-én az ukrán–magyar határszakaszon 3936 fő lépett be.
A román–magyar határszakaszon belépők közül 3770 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – közölte az MTI.
A beléptetettek közül a rendőrség 17 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Ismeretlen helyre helyezhették át az Oroszországban bebörtönzött Vlagyimir Kara-Murza orosz ellenzéki politikust abból a szibériai fegyházból, ahol szeptember óta raboskodott – közölte hétfőn felesége és ügyvédjei az MTI beszámolója szerint.
Jevgenyija Kara-Murza az X-en azt írta, hogy férje, aki két mérgezéses támadást is túlélt és emiatt idegrendszeri betegsége alakult ki, az utóbbi négy hónapot magánzárkában töltötte az omszki fegyházban.
Mindazonáltal azoknak a foglyoknak, akiket vasúti úton vagy rabszállítóval helyeznek át Oroszország egymástól távoli büntetés-végrehajtási intézetei között, sokáig „nyomuk veszhet”. Decemberben hasonló dolog esett meg Alekszej Navalnij elítélt orosz ellenzéki politikussal, akinek hollétéről hetekig nem voltak értesülések.
Az orosz büntetés-végrehajtási hivatal egyelőre nem reagált megkeresésre az orosz mellett brit állampolgársággal is rendelkező Kara-Murza hollétének ügyében, akit tavaly áprilisban huszonöt évi fegyházbüntetésre ítéltek hazaárulás és az orosz hadseregről szóló hamis állítások vádjával.
David Cameron brit külügyminiszter hétfőn felszólította Oroszországot, hogy haladéktalanul tájékoztassa az ellenzéki politikus jogi képviselőit Kara-Murza hollétéről.
„Mélyen aggódom Kara-Murzáért, egy brit állampolgárért, akit azért börtönöztek be Oroszországban, mert szót emelt az ukrajnai invázió ellen” – írta Cameron az X-en.
Indul az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!