Míg Ukrajnában a legtöbben azért néznek az égre, hogy rakétákat és légvédelmi rakétákat figyeljenek meg, Vlad Hedzjuk a szárnyak csapkodását figyeli távcsövével.
Hedzjuk – aki a lvivi Ivan Franko Nemzeti Egyetem biológia szakos hallgatója – tagja Ukrajna kis létszámú, de elkötelezett madárleső közösségének, és már megszokta, hogy el kell magyaráznia: ő nem kém.
Az emberek azt hitték, főleg a háború első évében, hogy valamiféle oroszországi ügynök vagyok
– mondta Hedzjuk, aki elsősorban Lviv és szülővárosa, Rivnye nyugati régióiban figyeli a madarakat.
A madármegfigyelés Ukrajnában más országokhoz képest még mindig ritka. Az Egyesült Királyságban több százezren vesznek részt a Királyi Madárvédelmi Társaság éves madárlesési napján. Eközben az aktív ukrán madárlesők számát csupán néhány százra becsülik.
Számukra a természettel való kapcsolat nyújt felüdülést a háború okozta pszichológiai stressz alól. Néhány lelkes madarász több mint 300 fajt figyelt meg és jegyzett fel Ukrajnában.
Rengeteg tudományos kutatás létezik, amely azt mutatja, hogy a természet és különösen a madarak, például a madárdal hallgatása konkrétan mindenben segít
– mondta Natalija Atamas, az Ukrán Nemzeti Tudományos Akadémia Zoológiai Intézetének ornitológusa és kutatója.
De még a madarászok körében is elkerülhetetlenek a háború hatásai. Először is, az amúgy is kis létszámú közösség összezsugorodott, mivel a madarászok és madárkutatók külföldre költöznek, vagy önkéntesként a fronton harcolnak. Néhányan a háború kitörése óta meghaltak. A pusztító emberi veszteségek mellett a háború környezeti következményeinek teljes mértékét valószínűleg még évekig nem lehet majd megismerni.
Bár az ország Európa területének csak 6 százalékát foglalja el, a becslések szerint Európa biológiai sokféleségének több mint egyharmadát őrzi. Ukrajna ökoszisztémái erdőket, vizes élőhelyeket, füves területeket, folyókat és hegyeket foglalnak magukban, és több mint 400 madárfajnak adnak otthont.
Atamas attól tart, hogy az évszázadok óta ott fészkelő madarak eltűnhetnek a térségből a háború hosszú távú hatásai miatt.
Még a frontoktól távol eső természeti területek sem mentesülnek a háború következményeitől. A harcok okozta gazdasági feszültségek ellensúlyozására az ukrán törvényhozók enyhítettek az erdőirtásra vonatkozó korlátozásokon. A figyelem is eltolódott a környezetvédelemről, és a tudományos kutatás számos régióban leállt.
Ukrajna szövetségesei egy tervmódosítást fontolgatnak az Ukrajna támogatásáról szóló ramsteini csúcstalálkozók formátumában, amely szerint a katonai segítségnyújtást az USA helyett a NATO koordinálná – írja a német Handelsblatt jelentésére hivatkozva a The Kyiv Independent.
Az Ukrajna Védelmi Kapcsolattartó Csoport (UDCG) több mint 50 országot – köztük mind a 31 NATO-tagállamot – tömörítő, Ramstein-formátumú csúcstalálkozó 2022 áprilisa óta rendszeresen ülésezik, hogy összehangolja az Ukrajnának nyújtott katonai támogatást.
A Handelsblatt forrásai azt állítják, hogy Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó és Jens Stoltenberg NATO-főtitkár állt elő a tervvel, amelyet a múlt héten vitattak meg a NATO-tagok között.
Franciaország és Nagy-Britannia állítólag támogatja az ötletet, akárcsak Ukrajna kelet-európai szövetségesei.
Németország azonban aggódik, hogy egy ilyen lépés erősítené azt a narratívát, miszerint a NATO háborúban áll Oroszországgal.
A következő találkozó pár nap múlva, február 14-én lesz Ramsteinben.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök francia kollégájával, Emmanuel Macronnal tárgyalt telefonon szombaton. A vezetők megvitatták a harctéri helyzetet és Ukrajna védelmi igényeit – írja az Ukrajinszka Pravda.
Megvitatták továbbá a G7-ek vilniusi nyilatkozatán alapuló, a biztonsági garanciákról szóló kétoldalú dokumentum előkészítését.
Zelenszkij X-en közölte, hogy megköszönte Macronnak és a francia népnek „a rendíthetetlen támogatást”.
Nagyon pozitív és célratörő beszélgetés volt, pontosan az, amire most szükségünk van
– tette hozzá.
Magyarország területére 2024. február 10-én az ukrán-magyar határszakaszon 4801 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 6381 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.
A beléptetettek közül a rendőrség 32 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – írták a közleményben.
Bár a Nyugat nem akar háborút Oroszországgal, mégis fel kell készülnünk egy olyan konfrontációra, amely évtizedekig is eltarthat – mondta Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a Welt Am Sonntag című német lapnak adott interjújában, melyet a The Kyiv Independent szemlézett.
A NATO-országok tisztviselői az ukrajnai teljes körű invázió kezdete óta egyre nagyobb aggodalmuknak adnak hangot amiatt, hogy a szövetség nem eléggé felkészült egy Oroszországgal való konfliktusra.
Ha Vlagyimir Putyin orosz elnök győz Ukrajnában, nincs garancia arra, hogy az orosz agresszió nem terjed át más országokra
– figyelmeztetett Stoltenberg. Hozzátette, hogy a NATO-nak javítania kell katonai képességeit, mivel „az elrettentés csak akkor működik, ha hiteles”.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index vasárnapi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!