Ez a poszt a következő Percről percre része:
Elmérgesedett a helyzet a lengyel-ukrán határon, videó készült az összecsapásokról
-
Sem elméletileg, sem gyakorlatilag nem lehet katonailag semleges Szerbia – állapította meg Alekszandar Sztojanovics, a Biztonságkutató Központ (CIB) elemzője a Szabad Magyar Szó cikkében. Állításának indoklását onnan kezdi, hogy kifejti, a katonai semlegességhez elég sok jogi kötelességnek kellene megfelelni, mint például
tilalom a katonai szövetségekbe való belépésre, a háborús feleknek nyújtott katonai segítségre, a terület használatára katonai műveletekhez, szállításra és hasonlókra.
Emellett kulcsfontosságú, hogy a nagyhatalmak elismerjék a semlegességet, amire jó példa Ausztria vagy Svájc az 1815-ös bécsi kongresszus után, ahol elismerték ezen országok katonai semlegességét. Ez pedig azt jelenti, hogy egy ország nem lehet katonailag semleges pusztán azzal, hogy azt mondja magáról, más feltételeknek is meg kell felelnie.
Ebből következően világos, hogy Szerbia semmiképp sem lehet katonailag semleges állam, mert más országok, katonai szövetségek, elsősorban pedig a nagyhatalmak, például az Egyesült Államok, Oroszország vagy Kína nem ismerik el azt
– írták az elemzésben.
Az elmúlt húsz évben Szerbia közeledett a NATO-hoz, de vásárolt fegyvereket Oroszországból vagy Kínából is, amivel egyfajta balanszra törekedett a két oldal között, de maximum csak magát mondhatja semlegesnek, és azt sem katonailag, inkább politikailag.
Az elemzés kitér még arra is, hogy amennyiben a jövőben Szerbia fegyveres konfliktusba keveredne, akkor magára maradna – már nem először a történelem során –, hacsak Oroszország vagy Kína nem védené meg a területét hatalmas pénzek és erőforrások bevetésével.
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
-
Ukrajna szövetségesei egy tervmódosítást fontolgatnak az Ukrajna támogatásáról szóló ramsteini csúcstalálkozók formátumában, amely szerint a katonai segítségnyújtást az USA helyett a NATO koordinálná – írja a német Handelsblatt jelentésére hivatkozva a The Kyiv Independent.
Az Ukrajna Védelmi Kapcsolattartó Csoport (UDCG) több mint 50 országot – köztük mind a 31 NATO-tagállamot – tömörítő, Ramstein-formátumú csúcstalálkozó 2022 áprilisa óta rendszeresen ülésezik, hogy összehangolja az Ukrajnának nyújtott katonai támogatást.
A Handelsblatt forrásai azt állítják, hogy Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó és Jens Stoltenberg NATO-főtitkár állt elő a tervvel, amelyet a múlt héten vitattak meg a NATO-tagok között.
Franciaország és Nagy-Britannia állítólag támogatja az ötletet, akárcsak Ukrajna kelet-európai szövetségesei.
Németország azonban aggódik, hogy egy ilyen lépés erősítené azt a narratívát, miszerint a NATO háborúban áll Oroszországgal.
A következő találkozó pár nap múlva, február 14-én lesz Ramsteinben.
-
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök francia kollégájával, Emmanuel Macronnal tárgyalt telefonon szombaton. A vezetők megvitatták a harctéri helyzetet és Ukrajna védelmi igényeit – írja az Ukrajinszka Pravda.
Megvitatták továbbá a G7-ek vilniusi nyilatkozatán alapuló, a biztonsági garanciákról szóló kétoldalú dokumentum előkészítését.
Zelenszkij X-en közölte, hogy megköszönte Macronnak és a francia népnek „a rendíthetetlen támogatást”.
Nagyon pozitív és célratörő beszélgetés volt, pontosan az, amire most szükségünk van
– tette hozzá.
-
Magyarország területére 2024. február 10-én az ukrán-magyar határszakaszon 4801 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 6381 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.
A beléptetettek közül a rendőrség 32 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – írták a közleményben.
-
Bár a Nyugat nem akar háborút Oroszországgal, mégis fel kell készülnünk egy olyan konfrontációra, amely évtizedekig is eltarthat – mondta Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a Welt Am Sonntag című német lapnak adott interjújában, melyet a The Kyiv Independent szemlézett.
A NATO-országok tisztviselői az ukrajnai teljes körű invázió kezdete óta egyre nagyobb aggodalmuknak adnak hangot amiatt, hogy a szövetség nem eléggé felkészült egy Oroszországgal való konfliktusra.
Ha Vlagyimir Putyin orosz elnök győz Ukrajnában, nincs garancia arra, hogy az orosz agresszió nem terjed át más országokra
– figyelmeztetett Stoltenberg. Hozzátette, hogy a NATO-nak javítania kell katonai képességeit, mivel „az elrettentés csak akkor működik, ha hiteles”.
-
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index vasárnapi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
- Az új főparancsnokra panaszkodtak az ukrán katonák amiatt, hogy „hentes” hírében áll;
- A főparancsnoki poszt mellett a vezérkari főnök tisztségénél is csere történt az ukrán oldalon;
- Egy német képviselő arról beszélt, hogy a háborút át kell helyezni Oroszország területére;
- Harkivot súlyos támadás érte az előző éjjel. Mint utóbb kiderült, két család élve elégett. Erről a támadásról az ukrán elnök is posztolt utóbb;
- Az orosz támadások miatt még a román vadászrepülőket is riasztották;
- Az ukránok szerint Elon Musk Oroszországot segíti a fronton a Starlink-műholdakkal;
- A német kancellár azt mondta: Európa egyedül, az Egyesült Államok nélkül nem tud elegendő támogatást adni Ukrajnának.
Tartsanak velünk ezúttal is!