Az amerikai hírszerzés vezetői Ukrajna katonai támogatásának folytatását sürgették az amerikai kongresszus felsőházában tartott hétfői meghallgatáson. A világ erőegyensúlyában beállt változásokról a szenátus által szervezett meghallgatáson Avril Haines, az amerikai hírszerző szervezeteket tömörítő Nemzeti Hírszerzés igazgatója arra sürgette a törvényhozást, hogy fogadja el az Ukrajna katonai támogatásáról szóló jogszabályt.

Robert Burns, a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) igazgatója úgy fogalmazott, hogy „óriási és történelmi hiba” lenne, ha a kongresszus kudarcot vallana az ukrán segítség jóváhagyásában.

A Fehér Ház tavaly ősz óta próbálja elérni, hogy a kongresszus egy úgynevezett nemzetbiztonsági törvény részeként fogadjon el mintegy 60 milliárd dollárnyi katonai támogatást, amelyből az Egyesült Államok folytathatja az ukrán hadsereg ellátását fegyverekkel.

A szenátusban tartott meghallgatáson az illetékesek beszéltek arról, hogy Kína, Oroszország és néhány regionális hatalom, valamint nem állami szereplők kihívások elé állítják a régóta létező szabályok alapján működő nemzetközi rendet.

A hírszerzési vezetők arra is rámutattak, hogy Oroszország támogatást kap Kínától, annak révén, hogy a két ország közötti kereskedelmi kapcsolatok az ukrajnai háború kitörése óta folyamatosan erősödnek. A katonai célokra is használható árucikkek kínai exportja a háromszorosára emelkedett.

Szintén hétfőn az amerikai sajtó a NATO hírszerzési adataira hivatkozva arról számolt be, hogy Oroszország a tüzérségi lőszerek gyártási kapacitását tekintve közel háromszorosával haladja meg az Egyesült Államok és Európa együttes termelési képességét.

Amerikai nem kormányzati szervezeteket azzal bízott meg Joe Biden elnök adminisztrációja, hogy segítsék minél alacsonyabb részvételi arány elérését az orosz elnökválasztáson – közölte hétfőn az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) sajtóirodája.

„A terv amerikai módra nem bonyolult. Washington számításai szerint a részvételi arány így elért csökkenése okot ad majd a Nyugatnak arra, hogy megkérdőjelezze a választás eredményét” – áll a jelentésben.

Az SZVR szerint a részvételi arányt ellenzéki portálokon közzétett bojkottfelhívásokkal és kibertámadásokkal próbálják majd meg csökkenteni.

Az állami Összoroszországi Közvélemény-kutatási Központ (VCIOM) hétfői közlése szerint Vlagyimir Putyin hivatalban lévő elnök 71 százalékos részvétel mellett a szavazatok 82 százalékát szerezheti meg a választáson. Putyin hivatalosan független jelöltként indul, de élvezi a kormánypárt, az Egységes Oroszország támogatását.

A központ március eleji közvélemény-kutatása szerint az oroszok 80 százaléka szándékozik részt venni az elnökválasztáson. Hat százalék utasította el a voksolást, 10 százalék még nem döntötte el akkor, hogy részt vegyen-e a választáson.

Ella Pamfilova, a CIK elnöke hétfőn elmondta, hogy eddig Oroszország 28 régiójában 4,5 millió ember jelezte, hogy online kíván szavazni, a külföldön való voksolási szándékukat pedig 47 ezren jelentették be. Elmondta, hogy 39 régióban 1,4 millió ember élt a korai szavazás lehetőségével.

Pamfilova szerint a választási rendszer munkájába példátlan mértékben próbálnak meg kívülről beavatkozni, és a voksolást provokációkkal próbálják majd megzavarni – számolt be az MTI.

Emmanuel Macron francia elnök elhalasztotta régóta tervezett ukrajnai látogatását a szövetségesekkel szembeni feszültségek miatt – írja a Politico.

A látogatást már többször elhalasztották. Macron először februárban tervezett Ukrajnába utazni, majd a látogatást március közepére tolták. Vasárnap Macron hivatala bejelentette, hogy a látogatásra „a következő hetekben” kerül sor.

Az Élysée-palota elutasította azokat a találgatásokat, amelyek szerint a látogatást biztonsági okokból halasztották el, miután egy orosz rakéta landolt a görög miniszterelnök, Kiriákosz Micotákisz látogatásakor Odesszában.

Macron az elmúlt hetekben fokozta oroszellenes retorikáját, ami feszültséget okozott a szövetségesek, különösen Németország körében. Múlt héten a francia elnök azt mondta, hogy Európának nem szabad „gyávának” lennie Oroszország Ukrajnával szembeni agressziójával szemben. Ezt megelőzően arról beszélt, hogy valószínűsíthető a nyugati csapatok bevonulása Ukrajnába.

Macron most „a szükséges időt akarja szánni” arra, hogy tárgyalásokat folytasson a szövetségesekkel az Ukrajnába való utazásról „kézzelfogható eredményekkel” – mondta egy magas rangú francia diplomata névtelensége megőrzése mellett.

Vlagyimir Putyin egyik szankciókkal sújtott szövetségesének felesége és testvére ellen  emeltek vádat Nagy-Britanniában – írja a Sky News.

Dmitrij Ovszjannyikov feleségét, Jekatyerina Ovszjannyikovát és testvérét, Alekszej Ovszjannyikovot, mindketten 46 évesek, a brit Oroszország-szankciókról szóló rendeletek megsértésével vádolják.

Ovszjannyikovot január 22-én hétrendbeli szankciós rendeletek kijátszásával és kétrendbeli pénzmosással vádolták meg. Ő Oroszország korábbi ipari és kereskedelmi miniszterhelyettese, aki 2017 és 2019 között Szevasztopol kormányzója volt.

Ovszjannyikova és Ovszjannyikov hétfőn jelent meg a bíróságon, miután összesen 10 bűncselekménnyel vádolták őket.

A Nemzeti Bűnüldözési Ügynökség szerint „a bűncselekmények az Egyesült Királyság szankcióinak kijátszását célzó tevékenységekben való részvételre, különösen pénzeszközök és gazdasági erőforrások rendelkezésre bocsátására vonatkoznak egy kijelölt személy számára”.

Magyarország területére hétfőn az ukrán–magyar határszakaszon 4415 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 3494 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.

A beléptetettek közül a rendőrség 31 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – írták a közleményben.

Köszöntjük olvasóinkat!

Indul az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:

• Zelenszkij elképesztő számokat közölt az orosz támadásokról
• A CNN megerősítette: Oroszország tényleg bevetett egy halálos fegyvert, amely „maga a pokol”
• Felvonták a svéd lobogót Brüsszelben, ez a NATO-főtitkár szerint Putyin kudarcát mutatja
• Megszólalt az ukrán kémfőnök, jelentős hadműveletre készülnek a Krímben
• A német külügyminiszter nem érti a pápa „fehér zászlós” nyilatkozatát

Tartsanak velünk ezúttal is!