Súlyos környezetpusztítást idézhet elő Oroszország azzal, hogy a tengeri hajózást szabályozó előírásoknak nem megfelelő olajtankereket használ a Balti-tengeren – figyelmeztetett Tobias Billström svéd külügyminiszter a The Guardian című brit napilapnak adott, csütörtökön megjelent interjúban.
Az MTI szemléje szerint a svéd miniszter szerint új szabályokra és betartásuk ellenőrzésére lenne szükség annak érdekében, hogy elejét vegyék egy környezeti katasztrófának, amelyet a kiöregedett, biztosítással nem rendelkező, homályos tulajdoni hátterű orosz hajók okozhatnak. Ennek az úgynevezett árnyékflottának a fenntartásából Oroszország jelentős bevételre tesz szert, és meg tudja kerülni az olajértékesítésre kivetett nyugati szankciók egy részét is.
A tengeri úton szállított orosz kőolaj mintegy fele a Balti-tengeren és a dán vizeken halad keresztül.
Mindannyiunkat érinteni fog, ha egy ilyen tengeri hajózásra alkalmatlan, vagy ahhoz nagyon közel álló orosz hajó nekiütközik valaminek, vagy szivárogni kezd a rakománya
– mondta Billström. A svéd miniszter szerint már önmagában az katasztrofális, hogy ilyen hajók szállítanak orosz kőolajat, pénzelve ezzel az Ukrajna elleni hadműveleteket, de a helyzetet még rosszabbá teszi, hogy Oroszországot a jelek szerint egy cseppet sem aggasztja, hogy ezzel a gyakorlatával óriási környezetpusztítást idézhet elő.
Tobias Billström felidézte, hogy a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO) minden tagja felelős a szervezet szabályainak betartásáért, és ebből adódóan joga van például ahhoz, hogy egy hajózásra láthatóan alkalmatlan jármű kapitányát felszólítsa arra, hogy tegye meg a szükséges lépéseket, mielőtt kihajózna.
Ugyanakkor több észak-európai ország vonakodik attól, hogy orosz hajóknál beavatkozzon ezekben az esetekben, attól tartva, hogy az ilyen incidensek tovább erősíthetik Moszkvának azt az aggodalmát, hogy a Balti-tenger mára egyfajta „NATO-tóvá” alakult át. Ugyan a nemzetközi jog elvileg lehetőséget ad arra, hogy a nem megfelelően bejelentett és fellobogózott hajókat feltartóztassák, a gyakorlati megvalósításra vonatkozóan több jogszabály is túlságosan homályosan rendelkezik. A svéd külügyminiszter azt elismerte, hogy a NATO-tagállamok aligha tehetik meg azt, hogy a jemeni húszi lázadókhoz hasonlóan lépjenek fel.
Svédország és Finnország NATO-csatlakozásával megváltozott a stratégiai helyzet a Balti-tengeren: a térségben Oroszország maradt az egyetlen, amely nem tagja a katonai szövetségnek
– mutatott rá Billström. A svéd miniszter az interjúban kifejtette, hogy a történelem megmutatta: Oroszország addig nem változtat viselkedésén, amíg háborúban le nem győzik, ezért nem elfogadhatóak azok a felvetések, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök esetleg megelégedne azzal, ha megkapná Ukrajna területének egy részét.
„Putyin egészen világossá tette, hogy a célja Ukrajna teljes megsemmisítése. Úgy gondolja, Ukrajnának önálló országként nincs joga a létezéshez. Itt nem arról van szó, hogy (az ukránok) lemondanak-e bizonyos területekről. Nagyon veszélyes eljátszani a befagyasztott konfliktus gondolatával, mert az csak időt adna Putyinnak arra, hogy újjáépítse fegyveres erőit, hogy újra Kijev felé nyomulhasson. Ennek éppen az ellenkezőjét kell tennünk” – mondta Billström, kiemelve, hogy muszáj döntő győzelmet aratni a harctéren, mert semmi mással nem lehet változást elérni a moszkvai vezetésnél.
A svéd miniszter arra is utalt, hogy Ukrajnának joga van támadásokat intézni olajfinomítók ellen akár Oroszország területén is. „Moszkvával meg kell értetni, hogy nincsenek a területén olyan védett létesítményei, amelyekkel pénzelheti az Ukrajna elleni jogtalan agresszióját” – fogalmazott Billström.
Avgyijivka elfoglalása után a Kreml új célpontot jelölt ki Donbászban – ez lett Csasziv Jar, amely már a harc fő színterévé vált.
A város már 2021 telén is tele volt katonákkal, hiszen ez a település egy átlagos városból az Ukrán Fegyveres Erők hatalmas erődítményévé vált. 2024 tavaszán az orosz fegyveresek azonban közel kerültek hozzá és heves légicsapásokat intéztek ellene.
Ez a legmagasabb pont több száz kilométeres körzetben.
A város dombokon áll, amelyek mint védőfalak, védik keletről és délről. A legmagasabb pontja 247 méter és a domborzati előnyein kívül Csasziv Jarnak van egy vízi gátja is, mivel a város keleti végén folyik a Szeverszkij Donyec-Donbass-csatorna.
Még a télen az oroszok Bohdanyivka és Ivanivszke falvak irányából megközelíthették a város keleti peremét, majd tavasszal sikerült rést találniuk e falvak között, és behatolni az Ukrán Fegyveres Erők védelmébe.
Az ukrán parancsnokság állítása szerint már megfékezték a Föderáció csapatait, orosz források azonban ennek ellenkezőjét állítják
– írta meg az Unian a BBC-re hivatkozva.
Ha megnézzük a magassági térképet, világossá válik, hogy Csasziv Jar mögött síkság nyílik, sztyeppékkel és nyílt tereppel
– kommentálta a helyzetet Mihajlo Zsirohov ukrán katonai elemző és történész.
Hozzátette, hogy ha az oroszoknak sikerül elfoglalniuk Csasziv Jart, akkor az egész kramatorszk-szlavón agglomeráció „mintha a tenyerükbe kerülne”. Ez lehetővé tenné, hogy az Orosz Föderáció nagy hatótávolságú tüzérsége tűzuralom alá vonja az Ukrán Fegyveres Erők logisztikai útvonalait.
Ugyanakkor Zsirohov megjegyezte, hogy az ukrán fegyveresek felgyorsult ütemben építenek két erődítési vonalat Csasziv Jar nyugati oldalán, hogy megnehezítsék az oroszok további előrenyomulását. Az elemző szerint azonban az oroszok nem szándékozzák közvetlenül megrohamozni a várost, hanem délről és északról próbálják majd megkerülni, és az orosz egységek oldalról közelítik meg a csatornát.
Megjegyezte, hogy ha az oroszoknak sikerül előrenyomulniuk, akkor a Csasziv Jarban lévő ukrán helyőrség kénytelen lesz kivonulni a városból.
Zsirokhov szerint nagy kérdés, hogy az orosz hadseregnek sikerül-e hamarosan átkelni a mintegy 30 méter széles csatornán, és hídfőállást létesíteni a nyugati parton, mert ha ez megtörténik, az azt jelzi, hogy Csasziv Jar már nem tudja tovább tartani az állásait.
A háború kitörése előtt mintegy 13 000 ember élt a városban, de április elejére körülbelül 700-an maradtak, akiknek 80-85 százaléka idős ember és nem hajlandók elhagyni városukat. 2023 februárja óta nincs gáz- és vízellátás és áramellátás, valamint gyenge a mobilkommunikáció. Az ittmaradt helyi lakosok fennmaradásukat generátorokkal és kutakból származó vízzel biztosítják.
Mike Johnson, az amerikai képviselőház elnöke közölte, hogy szombaton, április 20-án szavaznak a segélyekről szóló törvényjavaslatokról, köztük az Ukrajnának nyújtandó támogatásról – írja az Ukrinform.
Várhatóan szombat este lesz a szavazás ezeknek a törvényjavaslatoknak a végleges elfogadásáról
– jelentette be Mike Johnson.
A házelnök párttársaihoz intézett nyilatkozatában közölte, hogy a vonatkozó törvényjavaslatok szövegét még ma közzéteszik.
„Ezeket egy strukturált szabály szerint terjesztjük majd elő, amely lehetővé teszi a módosítási folyamatot, egy negyedik törvényjavaslattal együtt, amely a REPO-törvényt, a TikTok-törvényt, szankciókat és egyéb intézkedéseket tartalmaz Oroszországgal, Kínával és Iránnal való szembenézésre” – mondta Johnson.
Több tucat, az Astra műholdon keresztül sugárzott tévécsatorna adása szakadt meg, miután Oroszország támadást intézett szerdán az ukrán műholdas műsorszórás ellen – adta hírül az MTI.
Az 1+1 médiacsoport számolt be elsőként a műholdas sugárzással kapcsolatos problémákról.
További kísérletek történtek Ukrajna műholdas sugárzásának megzavarására az Astra 4A 11766 H transzponderen, amelyen keresztül 39 televíziós csatorna sugároz, köztük az 1+1 média saját és partner tévécsatornái
– írta az 1+1 internetes oldalán. A médiacsoport hozzátette, hogy a közvetítést átmenetileg felfüggesztették, amíg a probléma megoldódik. Arra kérték az ukránokat, hogy addig lehetőség szerint alternatív forrásokból tájékozódjanak, például a tévécsatornák weboldalairól vagy a YouTube videómegosztó portálról.
Az ukrán 24-es hírtelevízió is jelzett sugárzási problémákat.
Idén tavasszal az Oroszországi Föderáció aktívan zavarni kezdte az ukrán tévécsatornák jeleit az Astra4A és a Hotbird13E műholdon, amelyek a SES és az Eutelsat európai távközlési vállalatokhoz tartoznak
– jegyezte meg a hírtévé. A Hot Bird 13G műholdon keresztül sugárzott Freedom tévécsatorna pedig arról adott hírt, hogy a támadók elnémították az adását, és ideiglenesen kicserélték annak tartalmát.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index csütörtöki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!