Ukrajna készen áll arra, hogy átnyújtsa a nemzetközi kötvénytulajdonosoknak a 20 milliárd dolláros adósságállományának május elejére történő átstrukturálására vonatkozó javaslattervet – közölte a Reuters.
Ukrajna számára kiemelt jelentőségű, hogy az adósság átütemezéséről szóló megállapodás még azelőtt létrejöjjön, hogy augusztusban lejár a nemzetközi kötvények tulajdonosaival kötött kétéves fizetési moratórium. Az ukrán kormány reméli, hogy legkésőbb júniusban sikerül dűlőre jutni az ügyben.
A kötvények utáni fizetést azután fagyasztották be, hogy Oroszország 2022-ben támadást indított Ukrajna ellen, térdre kényszerítve ezzel gazdaságát.
Ukrajna 2023 vége óta folyamatosan tárgyal a nagybefektetőkkel nemzetközi adósságának átstrukturálására vonatkozó tervekről és az új finanszírozás lehetőségéről, de eddig hivatalos tárgyalásokra nem került sor.
Az azonban nem világos, hogyan nézhet ki egy szerkezetátalakítás, ugyanis egy háborús gazdaságról van szó, amelynek helyzete és adósságtörlesztési képessége továbbra is bizonytalan.
A források szerint a kötvénytulajdonosok azt remélik, hogy az adósság átstrukturálásából új kötvényekkel kerülhetnek ki, amelyek kezdettől fogva kamatfizetést biztosítanának. Ukrajna szeretne hozzáférni a tőkepiacokhoz, és az adósságátütemezés részeként kötvényeket kellene kibocsátania, de biztosítékkal fedezett és garantált kötvények eladásával is szerezhetne új finanszírozást.
Ezek esetében Ukrajna nemzetközi partnerei biztosítékot nyújthatnának az új kötvényekhez.
A kötvénytulajdonosok kedden bejelentették, hogy a közeljövőben kezdődő formális tárgyalások reményében ad hoc bizottságot hoztak létre. Jogi tanácsadónak a Weilt és a Gotshal & Mangest, pénzügyi tanácsadóknak pedig a PJT Partnerst nevezték ki.
Ukrajnának azzal is foglalkoznia kell, hogy miként dolgozza át a számos állami tulajdonú vállalatánál fennálló kötvényeket. A Naftogaz állami gázipari vállalat tavaly önállóan átstrukturálta nemzetközi kötvényeit. A Financial Times ugyanakkor arról számolt be, hogy a kötvénytulajdonosok egy csoportja nem akarta, hogy az Ukrenergo hálózatüzemeltető nemzetközi kötvényeit is bevonják az államadósság átalakításába.
Ukrajna legtöbb kétoldalú hitelezője 2027-ig felfüggesztette a fizetési kötelezettségeket. Elemzők szerint Ukrajna dönthet úgy, hogy amennyiben a nyári határidő előtt nem sikerül megállapodnia a kötvénytulajdonosokkal, akkor hosszabbítást kér a teljesítésre.
Egy ukrán Telegram-csatorna, a Rezident arról írt még hétfőn, hogy az ukrán elnöki hivatalból származó információik szerint őrizetbe vették Valerij Zaluzsnijt, az ukrán hadsereg főparancsnokát.
„Az elnöki hivatalban dolgozó forrásunk elmondta, hogy miután Zaluzsnyij visszautasította, hogy brit nagykövet legyen, az SZBU [Ukrajna Biztonsági Szolgálata – a szerk.] egy hónappal ezelőtt őrizetbe vette, és szigorú biztonsági intézkedések mellett tartják fogva. Az elnöki hivatal rá akarja venni, hogy beleegyezzen a londoni munkába, és lemondjon politikai ambícióiról, arról, hogy elnök lehessen” – írta a csatorna, amelynek információját más forrásból egyelőre nem lehet megerősíteni.
Valerij Zaluzsnijnak – aki az orosz invázió kezdete óta az ukrán hadsereg élén állt –februárban kellett távoznia az ukrán hadsereg éléről, mivel régóta rivalizáltak Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. Később valóban azt írták róla, hogy brit nagykövet lehet belőle, miután a katonai szolgálatra alkalmatlannak nyilvánították.
A Rezident utóbb azt is hozzátette egy újabb posztban, hogy információik szerint az elnöki hivatal egy nyilatkozatot fog kiadni arról, hogy Zaluzsnij brit nagykövetségét jóváhagyták (ez egyelőre nem történt meg). Közölték azt is, hogy információik szerint Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője akarja eltávolítani Zaluzsnijt Ukrajnából, még május 20. előtt, amikor kérdésessé válhat Volodimir Zelenszkij legitimitása (amiatt, hogy a háború okán nem tudnak választást tartani Ukrajnában).
Állításuk szerint Zaluzsnij még mindig őrizetben van, mert az elnöki hivatal egy katonai lázadástól tart a legitimitási krízis miatt, és mindaddig nem engedik el Zaluzsnijt, amíg egy nyilvános nyilatkozatban nem tesz egyértelművé, hogy Zelenszkijt támogatja, és azt, hogy elfogadja a brit nagyköveti posztot.
Mint már említettük, a Rezident információit egyelőre nem lehet ellenőrizni, és egyelőre semmilyen érdemi reakció nem érkezett rá sem az ukrán kormányzat, sem Zaluzsnij részéről (a volt főparancsnok egyébként legutóbb több mint egy hónapja posztolt bármit is a privát Facebook-oldalán). Ugyanakkor Zaluzsnij leváltása előtt is először az ukrán Telegram-csatornákon jelent meg az az információ, hogy távozhat az ukrán hadsereg éléről.
Ezzel együtt tény, hogy Zaluzsnij a háború kezdete óta számos alkalommal volt álhírek, orosz dezinformációs kísérletek alanya. Többek közt a halálhírét is terjesztették már, valamint egy olyan Deepfake-videó is készült vele, amelyben Kijev ellen lázadásra szólította fel az ukrán katonákat.
Joe Biden amerikai elnök biztosította, hogy amennyiben a szenátus jóváhagyja, azonnal aláírja az Ukrajnának nyújtandó segélyről szóló törvényt. Erről Volodimir Zelenszkij ukrán elnök számolt be, aki telefonbeszélgetést folytatott az amerikai elnökkel – írja az Unian.
Az ukrán elnök megjegyezte, hogy hálás Joe Bidennek az Ukrajna iránti lankadatlan támogatásért és a jelenlegi globális vezetésért.
Megvitattuk a törvény elfogadása utáni első védelmi segélycsomagot. Biztosítékot kaptam az elnöktől, hogy az gyors és erőteljes lesz, és megerősíti légvédelmi, nagy hatótávolságú és tüzérségi képességeinket
– mondta Volodimir Zelenszkij.
Megjegyezte továbbá, hogy megvitatta Joe Bidennel a kétoldalú biztonsági megállapodás aláírását és a közelgő békecsúcs előkészítését is.
A Donyecki területen lévő Krasznahorkában orosz ágyúzás következtében meghalt egy nő – írja az Ukrinform.
Erről a Donyecki Katonai Kerületi Adminisztráció vezetője, Vadim Filascskin számolt be a Telegramon.
Az oroszok ma délután Krasznohorivkát lőtték, megöltek egy 70 éves nőt és megrongáltak három épületet
– írta Filascskin.
Emellett Makszimiljanivkát légicsapás érte. Áldozatokról onnan nem érkezett információ.
Két férfi meghalt az orosz hadsereg ágyúzása következtében a Herszon régióban – írja az Ukrinform.
Erről a herszoni területi ügyészség számolt be a Facebookon.
Április 22-én a Kakhovka járás megszállt részének településein egy 85 és egy 50 éves férfi halálát állapították meg
– áll a közleményben.
A herszoni területi ügyészség eljárási útmutatása alapján büntetőeljárásban előzetes vizsgálat indult a háborús törvények megsértésének ténye miatt.
Hétfő éjjel az orosz csapatok drónokról robbanószerkezeteket dobtak le a Herszon megyei Beriszlavban, két embert, köztük egy tizenéves lányt megsebesítve.
Oroszország rakétacsapást mért egy televíziós infrastrukturális létesítményre Harkivban hétfő délután – írja az Ukrajinszka Pravda.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Joe Biden amerikai elnökkel folytatott telefonbeszélgetéséről szóló bejegyzésében erősítette meg a hírt, miszerint a tévétorony részben megrongálódott a rakétatámadásban.
Oroszország egyértelmű szándéka, hogy lakhatatlanná tegye a várost
– írta az elnök.
Az ügyben a Harkivi Regionális Ügyészség eljárási irányítása alatt előzetes vizsgálat indult a háborús törvények és szokások megsértése miatt. Az ügyészek és a rendőrségi nyomozók dokumentálták az orosz fegyveres agresszió következményeit. A helyi média úgy tudja, hogy egy tévétorony megrongálódott a támadásban.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!