Bár még alá sem lett írva az ukrán pénzügyi támogatásról született törvény, az Egyesült Államok egymilliárd dolláros katonai segélycsomagot készít elő Ukrajna számára – közölte a Reuters.
A segélycsomag járműveket, Stinger légvédelmi lőszert, nagy mobilitású tüzérségi rakétarendszerekhez való kiegészítő lőszert, 155 milliméteres tüzérségi lőszert, TOW és Javelin páncéltörő lőszert és egyéb fegyvereket tartalmaz. Amennyiben a fegyverek eljutnak Ukrajnába, azonnal bevethetők lesznek a harctéren – mondta egy névtelenségbe burkolózó amerikai tisztviselő.
Joe Biden elnök hiába kérte az Egyesült Államok Kongresszusát, hogy szavazza meg Ukrajnának a 60,8 milliárd dolláros segélyt, a kezdeményezés a Képviselőház republikánus képviselői miatt elakadt. Eközben Oroszország az elmúlt hetekben fokozta Ukrajna energiainfrastruktúrájának és városainak nagy hatótávolságú bombázását, így Kijevre egyre nagyobb nyomás nehezedik, miközben Moszkva nagyobb számú és jobban felszerelt erői lassan előrenyomulnak a keleti csatatéren.
A törvényjavaslat emellett 300 kilométeres hatótávolságú ATACMS (Army Tactical Missile Systems) rakéták átadását is előírja, amivel Ukrajnának lehetősége nyílik az orosz határon túli csapások végrehajtására is.
Az ukrajnai törvényjavaslat aláírása után a készletek feltöltése felgyorsult, enyhítve ezzel a Pentagon azon aggodalmait, hogy az Elnöki Lehívási Hatóság (PDA) alkalmazása Ukrajna megsegítése céljából veszélyeztetné az Egyesült Államok katonai felkészültségét.
A forrásban több tízmilliárd dollárt az Ukrajnába küldött fegyverek pótlására, valamint a szállítási és adminisztratív költségekre szántak.
A törvényjavaslat további 8 milliárd dollár értékű elnöki lehívási jogot biztosít az elnöknek. Ez hozzáadódik a korábban engedélyezett PDA-ből fennmaradó 3,9 milliárd dollárhoz, ami azt jelenti, hogy vészhelyzet esetén Biden 11,9 milliárd dollár értékű többletfegyvert adhat át az Egyesült Államok készleteiből a Kongresszus jóváhagyása nélkül.
Egy ukrán Telegram-csatorna, a Rezident arról írt még hétfőn, hogy az ukrán elnöki hivatalból származó információik szerint őrizetbe vették Valerij Zaluzsnijt, az ukrán hadsereg főparancsnokát.
„Az elnöki hivatalban dolgozó forrásunk elmondta, hogy miután Zaluzsnyij visszautasította, hogy brit nagykövet legyen, az SZBU [Ukrajna Biztonsági Szolgálata – a szerk.] egy hónappal ezelőtt őrizetbe vette, és szigorú biztonsági intézkedések mellett tartják fogva. Az elnöki hivatal rá akarja venni, hogy beleegyezzen a londoni munkába, és lemondjon politikai ambícióiról, arról, hogy elnök lehessen” – írta a csatorna, amelynek információját más forrásból egyelőre nem lehet megerősíteni.
Valerij Zaluzsnijnak – aki az orosz invázió kezdete óta az ukrán hadsereg élén állt –februárban kellett távoznia az ukrán hadsereg éléről, mivel régóta rivalizáltak Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. Később valóban azt írták róla, hogy brit nagykövet lehet belőle, miután a katonai szolgálatra alkalmatlannak nyilvánították.
A Rezident utóbb azt is hozzátette egy újabb posztban, hogy információik szerint az elnöki hivatal egy nyilatkozatot fog kiadni arról, hogy Zaluzsnij brit nagykövetségét jóváhagyták (ez egyelőre nem történt meg). Közölték azt is, hogy információik szerint Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője akarja eltávolítani Zaluzsnijt Ukrajnából, még május 20. előtt, amikor kérdésessé válhat Volodimir Zelenszkij legitimitása (amiatt, hogy a háború okán nem tudnak választást tartani Ukrajnában).
Állításuk szerint Zaluzsnij még mindig őrizetben van, mert az elnöki hivatal egy katonai lázadástól tart a legitimitási krízis miatt, és mindaddig nem engedik el Zaluzsnijt, amíg egy nyilvános nyilatkozatban nem tesz egyértelművé, hogy Zelenszkijt támogatja, és azt, hogy elfogadja a brit nagyköveti posztot.
Mint már említettük, a Rezident információit egyelőre nem lehet ellenőrizni, és egyelőre semmilyen érdemi reakció nem érkezett rá sem az ukrán kormányzat, sem Zaluzsnij részéről (a volt főparancsnok egyébként legutóbb több mint egy hónapja posztolt bármit is a privát Facebook-oldalán). Ugyanakkor Zaluzsnij leváltása előtt is először az ukrán Telegram-csatornákon jelent meg az az információ, hogy távozhat az ukrán hadsereg éléről.
Ezzel együtt tény, hogy Zaluzsnij a háború kezdete óta számos alkalommal volt álhírek, orosz dezinformációs kísérletek alanya. Többek közt a halálhírét is terjesztették már, valamint egy olyan Deepfake-videó is készült vele, amelyben Kijev ellen lázadásra szólította fel az ukrán katonákat.
Joe Biden amerikai elnök biztosította, hogy amennyiben a szenátus jóváhagyja, azonnal aláírja az Ukrajnának nyújtandó segélyről szóló törvényt. Erről Volodimir Zelenszkij ukrán elnök számolt be, aki telefonbeszélgetést folytatott az amerikai elnökkel – írja az Unian.
Az ukrán elnök megjegyezte, hogy hálás Joe Bidennek az Ukrajna iránti lankadatlan támogatásért és a jelenlegi globális vezetésért.
Megvitattuk a törvény elfogadása utáni első védelmi segélycsomagot. Biztosítékot kaptam az elnöktől, hogy az gyors és erőteljes lesz, és megerősíti légvédelmi, nagy hatótávolságú és tüzérségi képességeinket
– mondta Volodimir Zelenszkij.
Megjegyezte továbbá, hogy megvitatta Joe Bidennel a kétoldalú biztonsági megállapodás aláírását és a közelgő békecsúcs előkészítését is.
A Donyecki területen lévő Krasznahorkában orosz ágyúzás következtében meghalt egy nő – írja az Ukrinform.
Erről a Donyecki Katonai Kerületi Adminisztráció vezetője, Vadim Filascskin számolt be a Telegramon.
Az oroszok ma délután Krasznohorivkát lőtték, megöltek egy 70 éves nőt és megrongáltak három épületet
– írta Filascskin.
Emellett Makszimiljanivkát légicsapás érte. Áldozatokról onnan nem érkezett információ.
Két férfi meghalt az orosz hadsereg ágyúzása következtében a Herszon régióban – írja az Ukrinform.
Erről a herszoni területi ügyészség számolt be a Facebookon.
Április 22-én a Kakhovka járás megszállt részének településein egy 85 és egy 50 éves férfi halálát állapították meg
– áll a közleményben.
A herszoni területi ügyészség eljárási útmutatása alapján büntetőeljárásban előzetes vizsgálat indult a háborús törvények megsértésének ténye miatt.
Hétfő éjjel az orosz csapatok drónokról robbanószerkezeteket dobtak le a Herszon megyei Beriszlavban, két embert, köztük egy tizenéves lányt megsebesítve.
Oroszország rakétacsapást mért egy televíziós infrastrukturális létesítményre Harkivban hétfő délután – írja az Ukrajinszka Pravda.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Joe Biden amerikai elnökkel folytatott telefonbeszélgetéséről szóló bejegyzésében erősítette meg a hírt, miszerint a tévétorony részben megrongálódott a rakétatámadásban.
Oroszország egyértelmű szándéka, hogy lakhatatlanná tegye a várost
– írta az elnök.
Az ügyben a Harkivi Regionális Ügyészség eljárási irányítása alatt előzetes vizsgálat indult a háborús törvények és szokások megsértése miatt. Az ügyészek és a rendőrségi nyomozók dokumentálták az orosz fegyveres agresszió következményeit. A helyi média úgy tudja, hogy egy tévétorony megrongálódott a támadásban.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!