Oroszországnak és Európának az ukrajnai háború után új alapokon kell felépítenie kapcsolatait, amelyek már nem lesznek olyanok, mint korábban – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője pénteken újságíróknak.
„Így vagy úgy, de a kapcsolatokat ki kell építenünk. Előbb vagy utóbb a különleges hadművelet véget fog érni, számunkra sikerrel” – nyilatkozott a szóvivő. Elmondta, hogy Oroszország mint olyan ország, amely senkire sem jelent fenyegetést Európában, elvárja, hogy Európában se jelentsen senki sem fenyegetést rá nézve.
Úgyis meg kell majd állapodnunk abban, hogyan fogunk élni. Nyilvánvaló, hogy ezek a kapcsolatok új módozatairól szóló megállapodások lesznek. Nem lehet majd úgy felépíteni a kapcsolatokat, mint korábban. Először is nagy tapasztalatot szereztünk abból, hogyan viszonyulnak hozzánk az európaiak. És ezt a tapasztalatot mindig szem előtt fogjuk tartani a kapcsolatok építésénél, de földrajzilag úgysem fogunk eltávolodni egymástól, így mindenképpen új alapokra kell majd építenünk a kapcsolatokat
– tette hozzá a Kreml szóvivője.
Dmitrij Peszkov az Európai Parlament oroszgyűlölő álláspontja megnyilvánulásának minősítette azt határozatot, amelyben a testület csütörtökön közölte, hogy nem ismeri el az oroszországi elnökválasztás eredményét. „Ezek aligha olyan kijelentések, amelyeket készek vagyunk meghallgatni” – mondta Peszkov.
A szóvivő „ragyogó ötletnek” nevezte, hogy Moszkvában a Poklonnaja Gorán (a Főhajtás Hegyén) létrehozott katonai emlékközpontban kiállítják az ukrajnai háborúban zsákmányolt, külföldi gyártmányú fegyvereket – írja az MTI. Úgy vélekedett, hogy a május 1-jén megnyíló, egy hónapig tartó szemle nagy érdeklődésre tart számot a moszkvaiak és az orosz főváros vendégei körében. A Poklonnaja Gorán 12 országnak a frontról elvontatott több mint harminc harci járműve lesz megtekinthető, köztük a német Leopard-2-es harckocsi és az amerikai Bradley gyalogsági harcjármű is.
Oroszország és Ukrajna elesett katonák holttesteit cseréltre ki pénteken – írja a The Kyiv Independent.
Az ügyben eljáró ukrán hatóság azt közölte, hogy 140 katona holttestét kapták vissza, akiknak nagy többsége (112 fő) a Donyecki területen harcolt. 20-an Luhanszkban, 5-en Szumiban, 2-en Zaporizzsjában, 1 fő pedig Herszonban esett el.
Az azonosítás után a védők holttestét átadjuk a családjuknak, hogy méltó módon eltemessék őket
– tették hozzá a közleményben.
A The Kyiv Independent azt is megjegyezte, hogy a legutóbbi ilyen csere március 29-én volt, és akkor 121 katona holtteste került vissza az ukrán félhez. Az ukrán elnök februárban azt mondta, hogy 31 ezer katonájuk halt meg a háborúban, de a valós szám sokak szerint ennél jóval magasabb lehet.
Köszöntjük olvasóinkat!
Kezdődik az Index szombati élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!