Victoria Nuland, az Amerikai Egyesült Államok volt külügyminiszter-helyettese szerint minden megállapodásnak, amelyet Ukrajna Oroszországgal köt, rendelkeznie kell az orosz csapatok kivonásáról Ukrajna területéről – írja az Unian.
A politikus meg van győződve arról, hogy Ukrajna képes lesz olyan erőpozíciót elérni, amely összezavarja Putyint, és arra kényszeríti, hogy tárgyalóasztalhoz üljön.
Rajtuk fog múlni, hogy milyenek legyenek az ukrán nép területi ambíciói. De vannak dolgok, amelyek egzisztenciális jelentőséggel bírnak. Bármilyen megállapodást, amelyet saját és globális érdekeik érdekében kötnek, olyan megállapodásnak kell lennie, amelyet Putyin kénytelen lesz betartani
– fogalmazott Nuland.
Az amerikai tisztviselő megjegyezte, hogy Putyin másképp soha nem köt alkut. Úgy látja, hogy egy olyan megállapodásra van szükség, amely biztosítja, hogy bárhogy is határoznak a Krímmel kapcsolatban, azt ne lehessen úgy remilitarizálni, hogy Ukrajna szívében tőr legyen.
Az ukrán–magyar határszakaszon 5970-en léptek be Magyarországra vasárnap, a román–magyar határszakaszon belépők közül pedig 7105 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság az MTI-t.
A közlemény szerint a beléptetettek közül a rendőrség 31 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért.
Támogatásukról biztosították az orosz parlament szakbizottságai vasárnap az orosz miniszterelnök-helyettesi és miniszteri posztokra jelölt tisztségviselőket. Vlagyimir Putyin orosz elnök szombaton rendeletet adott ki a szövetségi kormány szerkezetéről, amely 10 miniszterelnök-helyettesi és 21 miniszteri pozícióval számol – írta az MTI.
A korábbi gyakorlattal megegyezően a külügyi, a védelmi, a belügyi, az igazságügyi és a rendkívüli helyzetek kezeléséért felelős tárca az államfőnek felel, a többi a kormányfőnek. Emellett a külfölddel folytatott hadiipari együttműködést koordináló szolgálatot (FSzVTSz) a védelmi tárcától az elnöki hivatal alá rendelte Putyin.
Mihail Misusztyin, a parlament alsóházának támogatásával Putyin által pénteken kinevezett kormányfő első helyettesének Gyenyisz Manturovot javasolta, aki 2012 óta vezette az ipari és kereskedelmi minisztériumot. Elődje, Andrej Belouszov új munkakörbe kerül. Hasonlóképp új beosztást kap a hivatalos közlés szerint egy másik eddigi miniszterelnök-helyettes, Viktorija Abramcsenko is.
A kormány közlekedésért és logisztikai fejlesztésért felelős miniszterelnök-helyettesi posztjára Misusztyin Vitalij Szavaljevet javasolta, aki korábban közlekedési miniszter volt. Dmitrij Patrusev, aki eddig az agrártárcát vezette, a mezőgazdaságért, az agrár-ipari komplexumért és az ökológiáért felelős kormányfőhelyettes lesz Abramcsenko helyett.
Ha megszavazzák, Alekszandr Novak miniszterelnök-helyettesként a gazdasági blokkért felel majd, Belouszov helyett. Kollégájának, Dmitrij Grigorenkónak a feladatkörébe a pénzügyi és felügyeleti szféra ellenőrzése mellett a digitális fejlesztés, a kommunikáció és a monopóliumellenes politika koordinálása is beletartozik majd.
Dmitrij Csernisenko felügyeli majd miniszterelnök-helyettesként az oktatási és tudományos, valamint a sportminisztériumot, a turizmusfejlesztést, az ifjúság ügyeket, a tömegtájékoztatást, a folyóirat- és könyvkiadást. Tatyjana Golikova a kormányfő elképzelése szerint az egészségügyi, a munkaügyi, a kulturális és a nemzetiségi ügyek felelőse marad, és kormányfőhelyettes marad Alekszej Overcsuk, Jurij Trutnyev és Marat Husznullin is.
Az ipari és kereskedelmi minisztérium élére Misusztyin Anton Alihanovot, a kalinyingrádi régió kormányzóját javasolta. Szergej Civiljov, Kemerovo megye kormányzója energiaügyi tárcavezető lehet. Az agrárminiszteri posztot Okszana Lut, a tárca eddigi első helyettes vezetője kaphatja meg. A sportminiszteri posztra Mihail Gyegtyarjov, Habarovszk megye kormányzója esélyes, aki egyébként a Vlagyimir Zsirinovszkij alapította Liberális Demokrata Párt tagja.
Misusztyin elképzelése szerint 11 miniszter a helyén marad: Anton Kotyakov a munkaügyi, Alekszandr Kozlov a természeti erőforrásokért felelős, Szergej Kravcov az oktatási minisztérium, Olga Ljubimova a kulturális, Makszim Resetynikov a gazdaságfejlesztési, Anton Sziluanov a pénzügyi, Mihail Murasko az egészségügyi, Irek Faizullin az építésügyi, Valerij Falkov felsőoktatási és tudományügyi, Alekszej Csekunkov keletfejlesztési, Makszut Sadajev pedig a pénzügyi tárca élén.
Az államfőnek a külügyi, a védelmi, a belügyi, az igazságügyi és a rendkívüli helyzetek kezeléséért felelős tárca élére kinevezendő jelöltjeit a felsőháznak kell megneveznie, amely kedden fogja őket meghallgatni. Az alsóház a miniszterelnök-helyettesek kinevezését hétfőn, a tárcavezetőkét pedig kedden fogja plenáris ülésen megvitatni.
Szergej Mironov, az Igazságos Oroszország – Az igazságért párt parlamenti frakciójának vezetője közölte, hogy 11 olyan jelölt van, akit pártja nem fog támogatni.
Oroszország növeli a Gazprom gázipari óriásvállalat adóját annak ellenére, hogy a cég tavaly rekordveszteséget szenvedett el – írta a brit védelmi minisztérium május 12-i napi jelentésében.
A Gazprom bevételei tavaly 30 százalékkal csökkentek, nettó vesztesége 6,9 milliárd dollár volt, amire 25 éve nem volt példa. Az energiaóriás korábban az európai piacokra támaszkodott, ám az ukrajnai háború kirobbanását követően az orosz gázszállítások jelentősen visszaestek, ami korlátozta a cég működését – számolt be a Kyiv Independent.
Moszkva az elmúlt két évben is jelentősen megadóztatta a vállalatot. A Gazprom 2023-ban 28 milliárd dollárt fizetett az orosz költségvetésbe, ami a kormány tavalyi bevételének kilenc százalékát tette ki. Az adó további növelése azt jelenti, hogy a Gazprom idén 15 százalékkal csökkenti befektetéseit.
Jelentősen kiéleződött a helyzet a Harkivi területen az orosz csapatok határtérségben megindított támadása következtében – közölte az MTI Olekszandr Szirszkij, az ukrán fegyveres erők főparancsnokának közleményét.
„A héten jelentősen kiéleződött a helyzet Harkiv térségében, az Oroszországi Föderációval közös határ mentén. A helyzet nehéz, de az ukrán erők mindent megtesznek a védelmi vonalak és hadállások megtartása érdekében” – írta Szirszkij Telegram-oldalán. Elismerte, hogy az orosz csapatok egyes frontszakaszokon „részeredményeket” értek el.
Ukrán és orosz katonai megfigyelők, de más szakértők is abból indulnak ki, hogy a támadás egyelőre nem Harkiv városát célozza. A washingtoni hadtudományi intézet (ISW – Institute for the Study of War) szakemberei
„korlátozott műveleti célokról” írtak, amelyek keretében a támadásokkal az ukrán erőket visszaszorítják a határtól, ezzel az orosz tüzérség lőtávolságába hozva a várost.
Márciusban – arra a kérdésre, hogy az orosz erőknek esetleg el kell-e foglalniuk a harkivi régiót – Vlagyimir Putyin orosz elnök azt mondta, hogy az orosz területet csak úgy lehet biztosítani az ukrán csapásoktól, ha létrehoznak egy ütközőzónát, amely az orosz területeket az ukrán erők lőtávolságán kívülre helyezi.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index hétfői élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!