Lengyelország fontolgatja orosz rakéták lelövését Ukrajna területe felett saját légvédelmi eszközeivel – mondta Pawel Wronski lengyel külügyi szóvivő, akit csütörtökön idézett honlapján a Newsweek című amerikai hetilap. Wronski az Ukrinform hírügynökségnek tett szerdai nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy „az ügyet jogi és műszaki szempontból is vizsgálják, de eddig nem született döntés”.
Lengyelországnak többször is riasztani kellett vadászgépeit légterének védelme érdekében, amikor Oroszország nagyszabású rakétacsapásokat hajtott végre Ukrajnában. Varsó szerint nyugat-ukrajnai célpontok ellen kilőtt orosz rakéták több alkalommal is behatoltak légterébe. Moszkva szerint véletlen légtérsértésekről van szó.
Wronski szerint a kijevi vezetés azzal a megkereséssel fordult Lengyelországhoz, hogy a lengyel légvédelmi rendszerek segítségével semmisítsenek meg orosz rakétákat Ukrajna felett. Mint mondta, az erről szóló vita márciusban indult, miután egy orosz rakéta óránkénti 800 kilométeres sebességgel, 365 méteres magasságban belépett a lengyel légtérbe, és 39 másodpercig Oserdów település térségében repült.
A külügyi szóvivő közölte, hogy a lengyel hatóságok jelenleg orosz rakéták ukrán terület feletti lelövésének jogi következményeit vizsgálják. Wronski mindazonáltal kizárta annak lehetőségét, hogy Lengyelország saját légvédelmi rendszereit telepítse Ukrajnába.
Erről egyáltalán nem folyik vita Lengyelországban. Kizárt a lehetősége annak, hogy lengyel légvédelmi rendszer legyen az ország határain kívül
– mondta.
Andrzej Szejna külügyminiszter-helyettes korábban arról számolt be, hogy Varsó fontolgatja az ország határaihoz közelítő orosz rakéták megsemmisítését.
„A NATO különböző elképzeléseket vizsgál, ideértve, hogy az ilyen rakétákat meg kellene semmisíteni, ha túl közel kerülnének a NATO határaihoz” – hangoztatta Szejna a RMF FM lengyel rádió egyik márciusi műsorában. „Ennek az ukrán fél hozzájárulásával és a nemzetközi következmények figyelembevételével kellene megvalósulnia” – tette hozzá.
Jacek Siewiera, a lengyel államfői hivatal kötelékében működő Nemzetbiztonsági Iroda (BBN) főnöke pedig amellett foglalt állást, hogy megelőző jelleggel kellene megsemmisíteni a NATO-légtér felé közelítő orosz rakétákat.
„Eddig nagyon nagy gondunk volt ezzel. Ez a hivatalos előírások, döntéshozatali folyamatok és a békefenntartó államok bizonyos kulturális vonatkozásainak számlájára írható” - mondta Siewiera március végén egy televíziós műsorban.
A Politico két jól értesült forrásra hivatkozva szerdán azt írta, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök arra fogja kérni NATO-szövetségeseit, lőjék le az orosz rakétákat. A hírportál szerint kérését a normandiai partraszállás júniusi emlékünnepsége, valamint a G7-országcsoport olaszországi tanácskozása után fogja előterjeszteni. Az értesülést a Newsweek nem tudta független forrásból ellenőrizni, ezért elküldte kérdéseit az ukrán hatóságoknak.
Korábban arról is írtunk, hogy az ukrán elnök heves kijelentést tett az Ukrajnának ígért támogatásokkal kapcsolatban a Reuters hírügynökségnek. Mint mondta, a NATO felemelhetné gépeit, és megvédhetné velük a civil lakosságot. Bendarzsevszkij Anton kül- és biztonságpolitikai szakértő azonban úgy véli, egyfajta stratégiai bizonytalanság része, és egyáltalán nem tartja reálisnak ezeket a kijelentéseket. Alábbi cikkünkben részletesen írtunk Zelenszkij kijelentéseiről és a szakértő véleményéről.
Lengyelország fontolgatja, hogy bevonja légvédelmi rendszereit a lengyel határhoz közeli orosz rakéták lelövése érdekében – írja az Unian ukrán hírügynökség.
Ezt a kérdést jogi és technikai szempontból vizsgálják, de ebben az ügyben még nincs döntés
– mondta Pawel Wronski, a lengyel külügyminisztérium szóvivője.
Azt is megjegyezte, hogy Ukrajna fordult ilyen kezdeményezéssel a lengyel félhez. Az erről szóló lengyelországi megbeszélések azután kezdődtek, hogy egy orosz rakéta márciusban megsértette a lengyel légteret. Az incidens alkalmával a rakéta 39 másodpercig tartózkodott az ország területén.
Wronski szerint még vita alatt áll, hogy a lengyel légvédelmi berendezések le tudnának-e lőni ilyen rakétákat Ukrajna területe felett, valamint milyen jogi következményei lehetnek ennek. Szerinte a nemzetközi joggal foglalkozó szakembereknek kellene véleményt mondaniuk erről, hiszen olyan rakéták esetleges lelövéséről van szó, amelyek a leesést követően jelentős károkat okozhatnak a földön.
A szóvivő ugyanakkor hangsúlyozta, hogy szó sincs a lengyel légvédelmi rendszer elemeinek fizikai jelenlétéről Ukrajnában.
Lengyelországban erről egyáltalán nem folyik vita. Nincs olyan lehetőség, hogy lengyel légvédelmi rendszer az ország határain kívül legyen
– szögezte le a szóvivő.
A Tajvanra irányuló amerikai fegyvereladások és kínai cégek elleni – amelyeket Oroszország Ukrajna elleni megsegítésével vádol az Egyesült Államok – amerikai szankciók miatt Kína május 22-én tizenkét amerikai hadiipari vállalatot és tíz védelmi vezetőt szankcionált – olvasható Kína külügyminisztériumának közleményében.
A kínai kormány szerint az Egyesült Államok figyelmen kívül hagyta Kína „objektív és tisztességes álláspontját” Oroszország ukrajnai háborújával kapcsolatban, és „válogatás nélkül” szankcionált több kínai szervezetet az orosz vonatkozású tényezők fényében. Kína elítélte az Egyesült Államokat azért is, mert továbbra is fegyvereket ad el Tajvannak, amely „beavatkozik Kína belügyeibe, és súlyosan sérti Kína szuverenitását és területi integritását”.
A szankcionált vállalatok között a Lockheed Martin Corp., a General Dynamics, az IronMountain Solutions és az Applied Technologies Group leányvállalatai is szerepelnek. A szervezetek vagyonát befagyasztják Kínában.
Ami a szankcionált vezetők listáját illeti, a Northrop Grumman Corp. hat magas rangú képviselőjének, köztük Kathy Warden vezérigazgatónak, valamint a General Dynamics négy képviselőjének, köztük Firat Gezen alelnöknek megtiltják a belépést Kínába, Hongkongba és Makaóba.
A kínai szankciók többnyire szimbolikusak, mivel az említett vállalatok általában nem üzletelnek Kínában. Az Egyesült Államok május 1-jén újabb szankciókat vezetett be további 300 oroszországi és harmadik országbeli cég és személy, köztük kínai vállalatokkal szemben, mert segítették Moszkva háborús erőfeszítéseit. Washington még tovább bővítette a szankciók listáját, és biztonsági okokra hivatkozva további 37 vállalatot vett fel a kereskedelmi feketelistára.
Micael Byden, a svéd fegyveres erők főparancsnoka arról beszélt egy interjúban, hogy az ukrajnai háború zsákutcába jutott, és még nagyon sokáig folytatódhat – írja az Unian.
Csak kis előrelépések vannak, a frontvonal ide-oda tolódik, általában nagyon nehéz a helyzet. A háború több hónapja patthelyzetbe került, és jelenleg semmi változás nem látszik. Nem látni a háború végét, sem Oroszországnak, sem Ukrajnának nincs elég lehetősége arra, hogy katonailag megnyerje azt. Várakozásaim szerint a háború még nagyon sokáig folytatódik
– mondta Micael Byden.
A svéd hadsereg vezetője megjegyezte azt is, hogy Oroszország a korábbiakhoz hasonlóan megelőzi Ukrajnát katonai potenciálját tekintve, ami ráadásul közvetlenül meg is mutatkozik a fronton.
Putyin úgy állította be az orosz gazdaságot háborúra, ahogyan mi nem vagyunk képesek. Az oroszok jelenleg hatalmas mennyiségű fegyvert állítanak elő, sokkal többet, mint amennyit mi Ukrajnának szállítani tudunk
– hangsúlyozta Byden.
Szerinte Svédország ezt a helyzetet figyelembe veszi a stratégiai biztonsági terveiben, valamint az Ukrajnának szánt katonai segélyek kialakításakor is.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index csütörtöki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!