Vlagyimir Rogov, Oroszország Szuverenitásvédelmi Bizottságának elnöke és az úgynevezett Új Régiók Integrációjáért Felelős Koordinációs Tanács társelnöke a RIA Novosztyinak elmondta: a NATO felderítő drónjai állandóan az ukrán hadsereg Oroszország elleni csapásait készítik elő, ezért jogos célponttá kell válniuk.
A tisztviselő (akit az orosz fél korábban kormányzóvá nevezett ki a kelet-ukrajnai Zaporizzsjai területen is) úgy fogalmazott: „Az orosz területeket – elsősorban a Krímet és a Krasznodari Határterületet – érő támadásokat a NATO felderítő és csapásmérő drónjai nyíltan, közvetlenül koordinálják. Ezek készítik elő az alapot a további terrortámadásokhoz. A Krím, a Krími híd, a Krasznodari határterület körül a lehető legszorosabban köröznek. Az ilyen felderítések után az Ukrán Fegyveres Erők harcosai rakétákkal, drónokkal vagy vízi drónokkal csapnak le”.
Hozzátette: a NATO drónjai formálisan semleges vizek felett köröznek, de ellenséges tevékenységet végeznek Oroszországgal szemben.
Az Egyesült Államok és általánosságban véve a NATO-blokk közvetlenül részt vesz az Oroszország elleni ellenségeskedésben. Egy vagy több NATO-felderítő drón megjelenése minden alkalommal egy közelgő súlyos provokációra utal Oroszország déli területei ellen. Ezért mély meggyőződésem, hogy a déli határok szuverenitásának és biztonságának védelme érdekében ezeknek a drónoknak legitim célpontokká kell válniuk a megsemmisítésre
– fogalmazott Vlagyimir Rogov.
A tisztviselő azt követően nyilatkozott, hogy az orosz oldalak pár napja is írtak arról: a NATO drónjai fokozták megfigyelő tevékenységüket a Fekete-tenger térségében, amivel ukrán csapásokat készíthetnek elő.
Egy szudáni tábornok, Jasszer al-Atta szombaton adott tájékoztatása szerint Oroszország fegyverekért és lőszerekért cserébe üzemanyagtöltő kikötőt kért a Vörös-tengeren, amiről hamarosan alá is írják a megállapodásokat – írja az MTI.
A két állam még Omár el-Basír korábbi elnök idején írt alá egy haditengerészeti támaszpontról szóló megállapodást, de a hadsereg vezetői később felülvizsgálat alá vették a tervet, amely azóta sem valósult meg.
Kijev közelében történt az eset. Sztanyiszlav Moszkovszkij ukrán sorköteles állampolgárt állítólag a kijárási tilalom előtt egy járőr vette őrizetbe. Ezután a férfit egy toborzóközpontba vitték, állítólag nem tanúsított ellenállást.
Ismerősei szerint ott megverték, személyes tárgyait elvették, és reggelig ott tartották. Ezután Moszkovszkijt erőszakkal elvitték egy orvosi vizsgálatra Visneve külvárosába, ahol, miközben megpróbált kapcsolatba lépni egy ügyvéddel, a férfi telefonját elvették.
Amikor az ügyvéd és egy nyomozócsoport a helyszínre érkezett, kiderült, hogy a férfi felvágta az ereit, és hogy a rendfenntartó erők ne lássák, kidobták az utcára.
Az ukrán média szerint a férfi életben van, ellátták, bekötötték a kezét, és jegyzőkönyveket készítettek, többek között az „öngyilkossághoz vezető” cikkely alapján.
Viktor Ljasko ukrán egészségügyi miniszter közölte, hogy 23 ezer poszttraumás stresszzavarban (PTDS) szenvedő beteget tartanak nyilván az elektronikus egészségügyi rendszerben – adta hírül a Kárpáti Igaz Szó szombaton.
2023-ban 23 ezer személy szerepelt ezzel a diagnózissal az elektronikus egészségügyi rendszerben
– mondta Ljasko (a PTSD-ben szenvedők száma a valóságban ennél jóval magasabb is lehet).
A miniszter megjegyezte, hogy a PTSD kezelhető, bár nem egyszerű folyamat, ezért bizonyos tünetek esetén pszichológushoz vagy háziorvoshoz kell fordulni a további szövődmények elkerülése érdekében. Közölte azt is, hogy a betegség kezelése sokkal hosszabb és nehezebb, mint a megelőzés.
Kedves olvasóink!
Indul az Index vasárnapi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ma is!