Az orosz hadsereg idő előtt indította el offenzíváját a Harkivi területen, amely kudarcot vallott – közölte a washingtoni Institute for the Study of War (ISW) kutatóintézet.
Elemzőik szerint az, hogy az orosz fél korlátozott erőkkel, elégséges tartalék nélkül indította el a támadást, azt eredményezte, hogy a kezdeti sikerek után az előrenyomulás üteme lelassult. „A tempó ilyen mértékű csökkentése valószínűleg taktikai lehetőségeket biztosít az ukrán erőknek az ellentámadásokhoz, bár az ukrán erők még nem folytatnak olyan, korlátozott célú ellentámadási műveletet, amelynek célja az orosz erők teljes kiszorítása a Harkivi terület északi részéről” – írták.
Megjegyezték azt is, hogy a jelek szerint az oroszok most az északi hadseregcsoportjukat próbálják megerősíteni azért, hogy ismét intenzív műveleteket hajthassanak végre a régióban. Mint írták, egyes jelentések szerint az orosz félnek a támadás előtt végül csak 35 ezer katonát sikerült összevonnia a harkivi régió határ menti részén, miközben állítólag 50-70 ezer katonát akartak volna összevonni a térségben.
Az ISW kutatói úgy vélik, hogy
az orosz fél azért indította el idő előtt az offenzívát, mert még az újabb amerikai támogatások beérkezése előtt akarta végrehajtani a műveletet.
Értékelésük szerint azonban az oroszok az idő előtt kezdéssel többet ártottak maguknak. „Az ukrán erők mostanra védelmi pozíciókat foglaltak el a térségben, és az orosz erők valószínűleg elhasználták taktikai lehetőségüket arra, hogy viszonylag gyors előnyre tegyenek szert az enyhén tartott állások ellen ezen a területen” – írták.
Egy szudáni tábornok, Jasszer al-Atta szombaton adott tájékoztatása szerint Oroszország fegyverekért és lőszerekért cserébe üzemanyagtöltő kikötőt kért a Vörös-tengeren, amiről hamarosan alá is írják a megállapodásokat – írja az MTI.
A két állam még Omár el-Basír korábbi elnök idején írt alá egy haditengerészeti támaszpontról szóló megállapodást, de a hadsereg vezetői később felülvizsgálat alá vették a tervet, amely azóta sem valósult meg.
Kijev közelében történt az eset. Sztanyiszlav Moszkovszkij ukrán sorköteles állampolgárt állítólag a kijárási tilalom előtt egy járőr vette őrizetbe. Ezután a férfit egy toborzóközpontba vitték, állítólag nem tanúsított ellenállást.
Ismerősei szerint ott megverték, személyes tárgyait elvették, és reggelig ott tartották. Ezután Moszkovszkijt erőszakkal elvitték egy orvosi vizsgálatra Visneve külvárosába, ahol, miközben megpróbált kapcsolatba lépni egy ügyvéddel, a férfi telefonját elvették.
Amikor az ügyvéd és egy nyomozócsoport a helyszínre érkezett, kiderült, hogy a férfi felvágta az ereit, és hogy a rendfenntartó erők ne lássák, kidobták az utcára.
Az ukrán média szerint a férfi életben van, ellátták, bekötötték a kezét, és jegyzőkönyveket készítettek, többek között az „öngyilkossághoz vezető” cikkely alapján.
Viktor Ljasko ukrán egészségügyi miniszter közölte, hogy 23 ezer poszttraumás stresszzavarban (PTDS) szenvedő beteget tartanak nyilván az elektronikus egészségügyi rendszerben – adta hírül a Kárpáti Igaz Szó szombaton.
2023-ban 23 ezer személy szerepelt ezzel a diagnózissal az elektronikus egészségügyi rendszerben
– mondta Ljasko (a PTSD-ben szenvedők száma a valóságban ennél jóval magasabb is lehet).
A miniszter megjegyezte, hogy a PTSD kezelhető, bár nem egyszerű folyamat, ezért bizonyos tünetek esetén pszichológushoz vagy háziorvoshoz kell fordulni a további szövődmények elkerülése érdekében. Közölte azt is, hogy a betegség kezelése sokkal hosszabb és nehezebb, mint a megelőzés.
Kedves olvasóink!
Indul az Index vasárnapi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ma is!