Az ukránok közel fele szerint romlott a demokrácia helyzete Ukrajnában – derül ki a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KIIS) június 4-én közzétett felméréséből. A kutatást május 16. és 22. között végezték – a megszállt területek kivételével – Ukrajna valamennyi régiójában élő 1002 válaszadó bevonásával.
A vizsgálat eredményei ellentétben állnak a Freedom House megfigyeléseivel, amely szerint Ukrajna azon kevés országok egyike a régióban, amelyek sikeres lépéseket tesznek a demokrácia felé.
Az ukránok 43 százaléka úgy véli, hogy Volodimir Zelenszkij elnök ötéves hivatali ideje alatt romlott a demokrácia állapota. Az intézet adatai szerint az ukránok több mint 90 százaléka szeretné, ha országa teljes mértékben működő demokrácia lenne.
A megkérdezettek 11 százaléka a háborús körülményekkel hozza összefüggésbe a hanyatlást, 29 százalékuk pedig a hatóságokat okolja. A helyzet romlását vélelmezők mintegy 3 százaléka a háborút és a hatóságokat egyaránt hibáztatta. A megkérdezettek mintegy 19 százaléka gondolja úgy, hogy a demokrácia helyzete javult az elmúlt öt évben, míg 29 százalékuk nem lát változást.
A válaszadók közel fele, 49 százaléka úgy véli, hogy a gazdasági helyzet is romlott, és mintegy 16,5 százalék a háborút, 23 százalék pedig a hibás kormányzati politikát nevezte meg főbűnösnek. Mintegy 17 százalék szerint a gazdasági helyzet javult, míg 21 százalékuk szerint nem változott.
Az ideális kormányzati formáról szólva az ukránok 16 százaléka a parlamenti kormányt részesítené előnyben, míg 13 százalék az elnöki formát támogatná. A többség – 58 százalék – a kombinált kormányzati formát támogatja, 31 százalék egy valamivel befolyásosabb parlamentet, és 27 százalékuk egy dominánsabb elnököt nevezett meg ideális formaként.
Elutasított a svájci parlament egy Ukrajnának nyújtandó 5,5 milliárd dolláros pénzügyi segélyt. A felsőház arra hivatkozott, a támogatás sérti a semleges országok számára engedélyezett hitelfelvételi korlátozásokat.
A törvényhozók 28 ellenszavazattal és 15 támogatóval utasították el azt a 15 milliárd dolláros segélycsomagot, amely a svájci fegyveres erők 10,1 milliárd frankos kiegészítő finanszírozását is tartalmazta.
A terv bukására sokan számítottak az elmúlt hetekben, különösen a jobboldali törvényhozók ellenezték. Érveik szerint a csomag sérti a svájci úgynevezett „adósságfék” szabályait – írta a Reuters.
A Fehér Ház hétfőn közölte, hogy Kamala Harris alelnök és Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó képviseli az Egyesült Államokat a június közepén Svájcban szervezett, ukrajnai békekonferencián, írja az MTI.
John Kirby, a Nemzetbiztonsági Tanács kommunikációs koordinátora közölte, hogy a nemzetközi konferencián megerősítik majd az amerikai adminisztráció elkötelezettségét Ukrajna támogatása iránt, valamint a kiállást egy igazságos és tartós béke mellett, amely Ukrajna területi integritásán és az ENSZ-alapokmányának elvein alapszik. Megismételte az amerikai álláspontot, miszerint a háború holnap véget érhetne, ha Vlagyimir Putyin orosz elnök visszavonná csapatait Ukrajnából.
Arra a kérdésre, hogy az Egyesült Államok miért nem legfelső szinten, Joe Biden elnök részvételével képviselteti magát, John Kirby úgy fogalmazott, hogy „Ukrajnának nincs elkötelezettebb támogatója a világon az Egyesült Államoknál”, és ez attól független, hogy ki utazik el a svájci békecsúcsra.
Joe Biden a svájci békekonferencia idején egy választási kampányeseményen vesz részt Kaliforniában.
Az oroszországi Belgorod régióban robbanás következtében kigyulladt egy lőszerraktár – írja az Ukrinform.
Az incidensben hét katona sérült meg, akik kórházi ellátásra szorultak.
Az előzetes jelentések szerint a robbanást gondatlan lőszerkezelés okozta.
Magyarország területére vasárnap az ukrán–magyar határszakaszon 5499 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 4809 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.
A beléptetettek közül a rendőrség 21 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Harkiv energetikai infrastruktúrájában olyan súlyos károk keletkeztek az orosz támadások miatt, hogy már nem képes ellátni a várost – számolt be Igor Terekhov, Harkiv polgármestere.
Már nincs saját áramfejlesztője a városnak, ezért más településekről kell beszereznünk az áramot. Ez nagyon nehéz helyzet, mivel minden más közmű a vízellátástól a gáz- és a hőellátásig az áramellátástól függ
– fogalmazott az Unian szerint a polgármester, majd hozzátette, a városnak van néhány megállapodása a kormánnyal a fűtésszezonra való felkészüléshez nyújtott támogatásokról. Mint mondta, ezeket a pénzeket energiatermelő létesítményekre és áramot termelő generátorokra költik.
Indul az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!