Az EU Tanácsának elnöksége és a Parlament tárgyalói március 20-án megállapodtak az Ukrajnával folytatott szabadkereskedelem 2025 júniusáig történő meghosszabbításáról – írja az Agrárszerktor.
Az egyezmény kiterjesztése azonban több védintézkedést is tartalmaz az érzékenynek minősített termékekre (baromfi, tojás, cukor, zab, kukorica, dara és méz). Ezekre vámot vethetnek ki, ha az áruforgalom meghaladja az elmúlt három év átlagos mennyiségét.
Emellett az automatikus biztosíték aktiválására rendelkezésre álló időt is lerövidíttették, 21 napról 14 napra. A megállapodás továbbá lehetővé teszi a tagállamoknak, hogy esetlegesen fellépő piaci zavarok esetén úgynevezett korrekciós intézkedéseket alkalmazzanak, amelyek nemzeti alapon adnak lehetőséget tilalmak bevezetésére.
A Bizottság most először vezeti be ezt a lehetőséget, amennyiben kedvezőtlen hatások érik egy vagy több tagállam piacát, azaz nem csak az uniós piac egészét. A Bizottság ezzel teljes mértékben kihasználja hatáskörét, hogy hivatalból kezdeményezze az Ukrajnából származó búzaimportra vonatkozó megerősített védintézkedési mechanizmust.
Mivel az ukrán agrártermékekből az elmúlt két évben Magyarországra elsősorban a gabonafélék érkeztek, jelen cikkben az ukrán szántóföldi növénytermesztés helyzetének és a kivitel változásának bemutatására fókuszálunk.
Magyarországra 2022-ben 1,58 millió tonna gabonaféle érkezett Ukrajnából, ennek 90,5 százaléka volt kukorica, míg 2021-ben 27 ezer tonna jött összesen, amelynek szintúgy a kukorica tette ki a nagy részét (76 százalékát), de ez mindössze 20,6 ezer tonna volt.
Elutasított a svájci parlament egy Ukrajnának nyújtandó 5,5 milliárd dolláros pénzügyi segélyt. A felsőház arra hivatkozott, a támogatás sérti a semleges országok számára engedélyezett hitelfelvételi korlátozásokat.
A törvényhozók 28 ellenszavazattal és 15 támogatóval utasították el azt a 15 milliárd dolláros segélycsomagot, amely a svájci fegyveres erők 10,1 milliárd frankos kiegészítő finanszírozását is tartalmazta.
A terv bukására sokan számítottak az elmúlt hetekben, különösen a jobboldali törvényhozók ellenezték. Érveik szerint a csomag sérti a svájci úgynevezett „adósságfék” szabályait – írta a Reuters.
A Fehér Ház hétfőn közölte, hogy Kamala Harris alelnök és Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó képviseli az Egyesült Államokat a június közepén Svájcban szervezett, ukrajnai békekonferencián, írja az MTI.
John Kirby, a Nemzetbiztonsági Tanács kommunikációs koordinátora közölte, hogy a nemzetközi konferencián megerősítik majd az amerikai adminisztráció elkötelezettségét Ukrajna támogatása iránt, valamint a kiállást egy igazságos és tartós béke mellett, amely Ukrajna területi integritásán és az ENSZ-alapokmányának elvein alapszik. Megismételte az amerikai álláspontot, miszerint a háború holnap véget érhetne, ha Vlagyimir Putyin orosz elnök visszavonná csapatait Ukrajnából.
Arra a kérdésre, hogy az Egyesült Államok miért nem legfelső szinten, Joe Biden elnök részvételével képviselteti magát, John Kirby úgy fogalmazott, hogy „Ukrajnának nincs elkötelezettebb támogatója a világon az Egyesült Államoknál”, és ez attól független, hogy ki utazik el a svájci békecsúcsra.
Joe Biden a svájci békekonferencia idején egy választási kampányeseményen vesz részt Kaliforniában.
Az oroszországi Belgorod régióban robbanás következtében kigyulladt egy lőszerraktár – írja az Ukrinform.
Az incidensben hét katona sérült meg, akik kórházi ellátásra szorultak.
Az előzetes jelentések szerint a robbanást gondatlan lőszerkezelés okozta.
Magyarország területére vasárnap az ukrán–magyar határszakaszon 5499 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 4809 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.
A beléptetettek közül a rendőrség 21 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Harkiv energetikai infrastruktúrájában olyan súlyos károk keletkeztek az orosz támadások miatt, hogy már nem képes ellátni a várost – számolt be Igor Terekhov, Harkiv polgármestere.
Már nincs saját áramfejlesztője a városnak, ezért más településekről kell beszereznünk az áramot. Ez nagyon nehéz helyzet, mivel minden más közmű a vízellátástól a gáz- és a hőellátásig az áramellátástól függ
– fogalmazott az Unian szerint a polgármester, majd hozzátette, a városnak van néhány megállapodása a kormánnyal a fűtésszezonra való felkészüléshez nyújtott támogatásokról. Mint mondta, ezeket a pénzeket energiatermelő létesítményekre és áramot termelő generátorokra költik.
Indul az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!