Oroszország nem lesz ott (nincs meghívva), Kína pedig vitatottan széles körben kihagyja a találkozót. Az a nyomás, hogy Kínát sürgetik a részvételre, úgy tűnik, csak még mélyebbre sodorta Oroszország karjaiba – írta meg a Sky News.
Június 2-án a Shangri-La Párbeszéden felszólalt Ukrajna elnöke, Volodimir Zelenszkij, és azzal vádolta Kínát, hogy „keményen dolgozik” azon, hogy megakadályozza az országok részvételét a svájci csúcstalálkozón.
Kína visszavágott. A külügyminisztérium szóvivője, Mao Ning újságíróknak azt nyilatkozta:
Az, hogy nem veszünk részt rajta, nem jelenti azt, hogy nem támogatjuk a békét.
Ukrajna úgy véli, hogy Kínának befolyása van Oroszországra, és feltételeket szabhatna, hogy rákényszerítse Vlagyimir Putyint a háború befejezésére. Kína számára azonban ez az elvárás túl nagy, ezért inkább „elsétált”.
Az országot már korábban is éles bírálatok érték a Nyugat részéről, amiért Oroszországot támogatja. Kína Oroszországgal folytatott virágzó kereskedelme nélkül – amely tavaly 60 százalékkal, 240 milliárd dollárra nőtt – Putyin elnök nem tudná folytatni ukrajnai háborúját.
Jelentések szerint az orosz elit mandarinórákat szervez gyermekeinek, és kelet felé fordul, miközben a nyugati szankciók Oroszországot erőddé teszik. Az Egyesült Államoknak két háborúval kell foglalkoznia – Ukrajnában és Gázában –, és képtelen Ázsiára összpontosítani. Ez Kína előnyére válhat.
Kína új barátságokat köt a globális dél országaival, és sokan közülük másképp látják a világot. Ahogy India külügyminisztere, S. Jaishankar két évvel ezelőtt mondta: „Európának ki kell nőnie abból a gondolkodásmódból, hogy az ő problémái a világ problémái.”
Az EU-tagállamok támogatják az Európai Bizottság javaslatát, miszerint 2026. március 4-ig meghosszabbítják az Oroszország agressziós háborúja elől menekülő több mint négymillió ukrán számára biztosított ideiglenes védelmet – jelentette ki Ylva Johansson belügyekért felelős uniós biztos csütörtökön Luxemburgban.
A biztos az uniós tagállamok belügyminisztereinek tanácskozást követő sajtótájékoztatón hangsúlyozta: a javaslat támogatása nagyon fontos üzenetet küld Ukrajnának és az ukránoknak.
Idén márciustól az EU megszüntette az ellenőrzést a Bulgáriával és Romániával közös légi és tengeri határokon, és Ylva Johansson reményét fejezte ki, hogy az év végére Ausztria megszünteti vétóját e két tagállam szárazföldi schengeni csatlakozását illetően.
A júliustól kezdődő uniós magyar elnökség prioritásként kezeli, hogy a Románia és Bulgária szárazföldi határainak megszüntetéséről szóló döntés megszülessen. Szeretném, ha így történne, és meg is vagyok róla győződve, hogy így is fog történni
– jelentette ki.
Az uniós belga elnökséget képviselő Nicole de Moor menekültügyi államtitkár elmondta, hogy a tanácskozáson megvitatták a közös uniós vízumpolitika jövőjét. Hangsúlyozta, hogy a közös migrációs politika megvalósításához egy erősebb vízumpolitikára is szükség van. Felhívta a figyelmet, hogy a vízumkérdés kevesebb figyelmet kapott az illegális migráció visszaszorítására tett erőfeszítések miatt.
Hajlamosak vagyunk figyelmen kívül hagyni, hogy jelentős számú menedékjogi kérelmet olyan emberek nyújtanak be, akik szabályosan, vízummal vagy vízumdíjas utazást követően érkeztek
– hívta fel a figyelmet.
Mint mondta, a miniszterek egyetértettek abban, hogy a vízumszabályokkal és -feltételekkel való visszaélés, és azok nem megfelelő használata ellen is határozottabb európai válaszra van szükség. Abban is megállapodtak, hogy a vízumot stratégiai szempontból célzottabban használják az EU harmadik országokkal való kapcsolataiban. Ha az EU és egy harmadik állam közötti együttműködés a migráció területén nem kielégítő, akkor annak következményei kell hogy legyenek a vízumkedvezmények felfüggesztése vagy megvonása formájában – tette hozzá.
Magyarország területére csütörtökön az ukrán–magyar határszakaszon 6519 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 6303 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – írta meg az Országos Rendőr-főkapitányság.
A beléptetettek közül a rendőrség 37 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
NATO-forrás szerint Oroszország „csillagászati” vereséget szenvedett a harkivi területen tett előrenyomulási kísérletei során – jelentette a Jevropejszka Pravda, amelyet a The Kyiv Independent szemlézett.
Oroszország még május 10-én indított újabb offenzívát az északi harkivi területen egy olyan előrenyomulásban, amelyben egy ukrán tisztviselő szerint harmincezer katona vett részt.
Az orosz erők kevesebb mint 10 kilométert nyomultak előre az ukrán területekre, a mintegy 17 ezer lakosú Vovcsanszk város 70 százalékát tartják ellenőrzésük alatt.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index pénteki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!